Az internetes keresések alapján kiszámolták: több mint 120 ezren veszíthették el az állásukat a járvány miatt

Pontosan nem tudjuk, hogy mennyien veszítették el a munkájukat a koronavírus-járvány miatt, de a Magyar Tudományos Akadámia (MTA) kutatói megpróbálták megbecsülni a számokat a Google Trends adatai alapján.

Az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének kutatói, Kónya István és Köllő János a tanulmányukban azt írják, a pontos mérték nem ismert, mert még a regisztrált munkanélküliségre vonatkozó adatok is csak jelentős késéssel kerülnek nyilvánosságra. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnak (NFSZ) a március 20-i „zárónapra” vonatkozó, ellenőrzött adatai például csak május elején jelentek meg, a KSH Munkaerőfelmérés (MEF) második negyedévi adatai – melyek a munkaidőre, az állásvesztésre és álláskeresésre vonatkozó információkat is tartalmaznak – pedig csak júniusra várhatók, amennyiben a kérdezést nem hiúsítják meg a járványügyi korlátozások.

A munkamódszerük az volt, hogy a „munkanélküli segélyre” vonatkozó Google keresések alapján megpróbálták megbecsülni a munkanélküliség növekedését a járvány időszakában. De kitérnek arra is, hogyan alakulhatott az aktívan állást keresők (a MEF munkanélküliek) száma.

És bemutatják azt is, hogy március végén és április elején a „munkanélküli segélyen” kívül számos más, a munkanélküliséggel kapcsolatos keresőszó esetében is nagy, legtöbbször (állásidő, munkanélküli járadék, álláskeresési, segély, munkanélküli regisztráció) a 2008-2010-es válságban mértnél is sokkal nagyobb növekedés figyelhető meg a Google Trends idősoraiban.

A nyilvántartott munkanélküliek és a Google keresések kapcsolatát figyelembe véve úgy becsülik, hogy 

De hangsúlyozzák, hogy az állásukat elvesztők száma ennél bizonyára magasabb. Szerintük sokan lehetnek, akik munka és jövedelem nélkül maradtak, de nem regisztráltatják magukat és nem keresnek aktívan állást, hanem a munkahelyük újranyitására várnak.

Közülük sokan (zenészek, színészek, sportolók, szakácsok, stb.) olyan speciális szakismeretekkel rendelkeznek, melyeket a teljesen bezárt ágazatukon kívül sehol sem lehet hasznosítani.

Valamint hozzáfűzik: „arról sem feledkezhetünk meg, hogy a súlyosan érintett ágazatok egy részében magas a nem standard, alkalmi, szerződéses és szürke vagy fekete foglalkoztatás aránya, sokan nem tudják összegyűjteni a munkanélküli járadékhoz szükséges szolgálati időt". Azt írják, hogy ez nem magyar sajátosság, például egy amerikai felmérés során csupán 2 százalékpontos munkanélküliségi rátanövekedést találtak, miközben a munkaerőpiaci részvétel 7 százalékponttal csökkent.