Simonka el tudta érni, hogy a Fidesz törvényt módosítson neki

Simonka György fideszes képviselő szénája nem áll igazán jól, miután vádat emeltek ellene azzal a címszóval, hogy bűnszervezetével több mint 1,4 milliárd forint pályázati pénzt lopott el. A 33 vádlott közül pedig sokan azonnal elengedték Simonka kezét, 8 vádlott beismerte a bűnösségét, négyen egyezséget is kötöttek az ügyészséggel.

Simonkát elég változatos bűncselekménylistával vádolják, de az egyik legerősebb, hogy törvényt is tudott módosíttatni a Fidesszel azért, hogy elkerüljön bizonyos problémákat a szabálytalanul megszerzett pénzei miatt. 

Most a Hadházy Ákos képviselő kérdésére válaszoló ügyészségi levélből azt is megtudhattuk, hogy miről volt szó. A vád szerint 2016-ban Simonkáék egy FM-rendelet mellett egy törvényt is módosíttatni tudtak, ezt. A hosszú nevű törvény általuk elintézett módosítása a 69. § (1) bekezdésének a) pontjára irányul, amivel megúszhatták volna egyes szabálytalanságaikat, mivel a NAV korábban vizsgálódni kezdett a cégeiknél. Pontosabban megúszhatták volna, hogy a bűnszervezetben elcsalt pénzeket valaha vissza kelljen fizetni esetleg.

A parlament honlapján viszont követni lehet, hogy hogy ment a cinkelt törvényjavaslat átnyomásának gyakorlati része.

Szórakoztató műsor

Győrffy Balázs veszprémi fideszes képviselő, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke volt a benyújtó, ő adta a nevét az egészhez. Később csatlakozott hozzá Jakab István fideszes képviselő is, az Országgyűlés alelnöke, aki egyébként a másik nagy agrárszervezet, a Magosz elnöke is. Győrffy indoklásként csak annyit írt a javaslatához, hogy itt csak pontosítani kéne a törvény szövegét (2.§ és 3. §), és hogy ezt a folyamatban lévő ügyekre is azonnal alkalmazni kelljen.

A mezőgazdasági bizottságban ezt a javaslatot megbeszélték, és el is olvasták, mivel észrevették, hogy hiányzik egy írásjel épp a kritikus szövegrész végén. Font Sándor fideszes képviselő javaslatára ezért tettek oda egy pontot a mondat végére.

A parlamenti vita következett, ahol az előterjesztő Győrffy inkább nem beszélt erről a részletről, elfelejtette megemlíteni, hogy ez is benne van a javaslatában. De aztán jött Czerván György, az FM államtitkára, aki meg is indokolta, hogy miért szükséges átvinni a cinkelt javaslatot. Szerinte:

a mindennapi joggyakorlat vetette fel annak indokát, hogy a támogatások jogosulatlan igénybevételének rigorózus szabályai az életszerűség mentén kerüljenek pontosításra.

Harangozó Gábor az MSZP-ből azért figyelt, és visszakérdezett, mármint azt mondta, hogy a többi módosítással egyetért, de pont ennél mégis mi volt az a gyakorlati tapasztalat, ami miatt változtatni kell, mert erről eddig elfelejtettek beszélni.

milyen gyakorlati tapasztalat miatt kellett benyújtani ezt a módosítást, mert ez bizottsági ülésen sem hangzott el, és most az előterjesztésben sem. Azt megköszönöm, ha az előterjesztő még ki tudja egészíteni az előterjesztését ezzel, hogy ezt megmagyarázza.

Győrffy előterjesztő erre először ingerülten jól lecseszte Harangozót, hogy nem a megoldást keresi, aztán válasz helyett leginkább megismételte a módosítása szövegét. De úgy, hogy úgy tűnhet belőle, mintha ő szigorítást akarna épp, nem komoly enyhítést.

A valótlan tény állítására vonatkozó felvetés: kép­viselő úr, azt szeretném ezzel elérni, hogy ha va­laki valamilyen, adott esetben földhasználatra vonatkozó valótlan tényt állít, akkor tőle részben vagy egészben a területalapú támogatás visszaigényelhető legyen. Mindössze erre vonatkozik a javaslat.

Nem sokkal később a Fidesz-KDNP és az LMP megszavazta, ezzel elsöprő többséggel létre is jött a nagy trükk. A jogszabályok módosítása után pedig léptek is a Simonkáék körébe tartozó cégek, jelezték a NAV-nak hogy már nem kérhet tőlük vissza ilyen címszóval pénzt. Ezek a kérelmek egyébként az ügyészség szerint azonban valamiért zátonyra futottak később.

Biztosan nem volt hozzá semmi közük

Hadházy azon füstölög még, hogy ha ez ilyen tisztán megvan, akkor hogy lehet, hogy közreműködő Győrffy Balázs, Jakab István vagy épp Font Sándor fideszes képviselők megússzák az egészet, még a mentelmi jogukat se függesztették fel.  A korábban említett FM-rendeletet Fazekas Sándor miniszter módosította, az se egyértelmű, hogy Simonkáék hogy érték el, hogy egy miniszter is érdekeiknek megfelelően változtasson a szabályokon. 

Az ügyészség viszont egy közleményben tisztázta az érintett fideszeseket. Azt állítják, hogy megvizsgálták, és biztosan nem volt semmi közük még az előterjesztőknek se a súlyos stiklihez. Egyszerűen racionálisnak tűnt ezt is beleírni. Pontosan ezt írják Polték:

A Kormány jogalkotási tervében a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása nem szerepelt, ezért az általánosságban racionálisnak tűnő törvényjavaslatot egyéni országgyűlési képviselők nyújtották be. A Központi Nyomozó Főügyészség a Simonka György elleni nyomozás során vizsgálta a jogszabálymódosításokkal kapcsolatban bűncselekmény gyanúját, azt azonban kizárta. A jogalkotásban részt vevők szerepe semmilyen büntetőjogi felelősséget nem vetett fel.

Simonka György és húga, valamint unokatestvére mellett két másik fideszes parlamenti képviselő rokonai is a vádlottak padjára kerülnek az EU-s pénzek dél-békési felhasználásának ügyében – írta korábban a 24.hu.

• Kerényi János országgyűlési képviselő, a Fidesz dél-alföldi regionális-pártigazgatójának unokaöccse, Kerényi István negyedrendű vádlottként áll majd a bíróság elé. Ellene különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználása a vád.
• Ugyanezekért kell majd felelnie Varga Gábor fideszes országgyűlési képviselő apósának, Koncz Gyulának, valamint sógorának, Koncz Ákosnak. Ők az ügy tizenketted-, illetve tizenharmadrendű vádlottjaként állnak a bíróság elé. Koncz Gyula egy ideig előzetes letartóztatásban is volt.

A korábbi ügyészségi közlemény szerint Simonka tudta, hogy jelentős méretű pályázati pénzek nyílnak meg 2009 végén, és emiatt olyan személyi kört épített fel, amellyel a döntéshozókat megtévesztette, hogy csoportok egymással összehangoltan szerezzenek meg minél több vissza nem térítendő támogatást.

Később összesen 24 millió forint kenőpénzt fizetett ki a vád szerint Simonka György azért, hogy a támogatások jogtalan megszerzése érdekében létrehozott cégeinél indult NAV-vizsgálatokat leállíttassa.

Simonka és bűntársai a gyanú szerint felülárazták a beruházásokat és az eszközbeszerzéseket, ezzel próbáltak minél nagyobb támogatási pénzhez jutni. Az ingatlanokat áron alul vették meg, aztán ezeket minimális fejlesztés után, fiktív értékbecsléssel jelezték az elismerési terveikben.

45 százalék

A beszerzett eszközök többsége használtan érkezett hozzájuk, és a valóságban csak a töredékét érték annak, amennyi pénzt ezekre Simonka és társai igényeltek.

A fenti cselekmények az ügyészség szerint:

• kétrendbeli, felbujtóként, bűnszervezetben elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének,
• kétrendbeli, bűnszervezetben, gazdálkodó szervezet részére tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntettének,
• kétrendbeli vesztegetés elfogadása bűntettének,
• kétrendbeli, társtettesként bűnszervezetben elkövetett, kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntettének,
• kétrendbeli folytatólagosan és felbujtóként elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének megalapozott gyanúja megállapítására alkalmasak.

Feleségének, Simonkáné Gábor Mariannának ötödrendű, az unokahúgának, Tóth Renátának pedig hatodrendű vádlottként költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt kell felelnie a bíróságon.