Jövőre is elveszik a gépjárműadót az önkormányzatoktól

87 milliárd forint működési bevételre számít a központi költségvetés jövőre a gépjárműadóból, amiből az következik, hogy a korábban részben az önkormányzatok által felhasználható bevétel teljes összegét elveszik a településektől 2021-ben.  Szintén az önkormányzatokat sújtja az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás durva emelése is:

Ez az elvonás a 22 ezer forint feletti egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességgel rendelkező önkormányzat az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességétől függő mértékű szolidaritási hozzájárulást teljesít a központi költségvetésnek.

Karácsony Gergely főpolgármester kedd délutáni sajtótájékoztatóján azt mondta, a költségvetési törvény értelmében az eddigi 10 milliárd forint helyett 36 milliárd forintot kell fizetnie Budapestnek szolidaritási hozzájárulásként.

A költségvetési törvény a gépjárműadóra vonatkozó indoklása szerint

a közös teherviselés keretében az alap bevételét képezi a kiskereskedelmi adó és a gépjárműadó teljes bevétele, amely így biztosítja, hogy a járvány elleni védekezésnek 2021-ben se legyen pénzügyi akadálya. 

A 87 milliárdos tétel a Járvány elleni védekezési alap egyik bevételeként van feltüntetve a törvényjavaslatban. Annyiban nem meglepő ez a húzás, hogy az idei évre is elvették a gépjárműadót a járványra való hivatkozással az önkormányzatoktól, 34 milliárd forinthoz jutott így hozzá a központi költségvetés. Arról ugyanakkor eddig nem volt szó, hogy tartósan elvonhatják ezt a forrást a településektől. 

A gépjárműadó (korábbi nevén súlyadó) lényegét tekintve nem helyi adónem, hanem egy részben átengedett központi adó: az önkormányzatok az éves költségvetési törvényben meghatározott százalékát kapják meg (kivéve a megyék és a főváros, ezek az önkormányzatok nem kapnak belőle).

a központi költségvetés és a települések között. A válságalappal a maradék 40 százalékot vette magához az állam, és úgy tűnik, ez a felállás 2021-ben így is marad.

A gépjárműadó 

Településtípusonként vizsgálva azt látjuk, hogy átlagosan minden esetben 2 százalék alatt marad a gépjárműadó a teljes költségvetésben: 2018-ban

• a fővárosi kerületeknél 1,5%-ot,
• a megyei jogú városoknál 0,9%-ot,
• a városoknál 1,2%-ot,
• a községeknél 1,5%-ot

tett ki az ebből a forrásból származó bevétel. Jelentőségét a legtöbb helyen inkább az adja, hogy ez egy szabadon felhasználható tétel, így lehet belőle korrigálni, ha valamire mégis több forrás kell, mint amit eredetileg terveztek, vagy eseti projekteket megvalósítani. Néhány kistelepülésnek azonban életbevágó volt, erről részletesebben itt olvashat. Még a 34 milliárdos elvonáskor érdeklődtünk a Pénzügyminisztériumnál és az érintett településeknél, lesz-e kompenzáció, de azóta sem kaptunk választ semelyik féltől. 

A gépjárműadó elvonása és a szolidaritási hozzájárulás emelése összhangban van a kormány önkormányzati mozgástércsorbító intézkedéseivel, amelyek különösen az őszi önkormányzati választásokon elszenvedett részleges Fidesz-vereség óta pörögtek fel.

Ez a pénz kötötten használható fel egyes területekre, például szociális célokra, gyermekjólétre, kulturális feladatokra, illetve ide tartoznak a működési célú kiegészítő támogatások. A legtöbb alrésszel ellentétben utóbbira jövőre kevesebbet szánnak, mintegy 36 milliárd helyett 31 milliárdot. Az általános működési támogatásra viszont 173 milliárd forint helyett több mint 264 milliárd forint jut. A szolidaritási hozzájárulás növelése, valamint a gépjárműadó elvétele még az így adott plusz juttatással együtt is negatív egyenlegű az önkormányzatok szempontjából összesítésben, mivel utóbbi két tétel számításaink szerint mintegy 160 milliárdos mínusz a 2020-as tervekhez képest.

(Borítókép: Nagy Attila Károly / Index)