Vége a járulékmentességnek, sok turisztikai állás lehet veszélyben

Június végével lejárt a hazai idegenforgalmi szektor járulékmentessége. A szakma szeretett volna hosszabbítást kérni, azzal érvelve, hogy támogatás nélkül nagy bajba kerül az ágazat, sokan veszíthetik el a munkájukat.

Azt hallottuk, hogy a kormány eleinte mintha hajlott is volna a hosszabbításra, de végül egyre inkább az terjedt el a vendéglősök körében, hogy mivel nyílnak a határok, a vidéki turizmus pedig valamelyest beindult, a kormány már inkább elzárkózik a járulékhosszabbítástól. Végül így is történt, 

Ahol az éttermek az újranyitás idején alkalmazott munkabeosztása lehetővé teszi, még a kurzarbeittal enyhíthetnek a tulajdonosok a terheken.

Szelektíven nem segítenek

A szakma állítólag levelekben, találkozókon, mindenféle lobbieszközzel azzal próbált érvelni, hogy a magyar GDP 13 százalékát adó (a hivatalos statisztikák szerint valójában egy számjegyű GDP-arányt adó), több mint 400 ezer ember megélhetését biztosító ágazat még egyáltalán nem egészséges. Ezért három fronton reméltek segítséget:

1. a járulékmentesség meghosszabbítása az év végéig;
2. a csökkentett munkaidő további támogatása (forgalom-visszaeséssel és nyitvatartással összehangolva);
3. támogatások a turizmusban működő cégek értékesítési és marketingakcióihoz (vásári részvételek támogatása, extra termékek kialakítása).

A kormányzati hozzáállás szerint azonban nem lehet szelektíven segíteni, nincs olyan, hogy a budapesti vagy a külföldiek hiányától jobban szenvedő soproni vendéglátósok kapnak kedvezményt, míg a balatonfüredi vagy a gergelyiugornyai, full kapacitással működő apartmanok, éttermek nem, mert ők tele vannak.

Pedig ahogy az egyik hazai szállodatulajdonos mesélte:

Valóban megnyitottuk az országot, de az emberekben még ott van a félelem, sem a turisták, sem a légitársaságok még nem indultak el igazán külföldre, a csoportos utazások, a rendezvények inkább csak tavasztól indulhatnak be, és ebben az időszakban a nyitvatartás olykor nehezebb, mert többe kerül, mint a további zárvatartás. Márpedig a főváros most vendéglátói szempontból nem egy világvárosra, inkább a Farkasréti temetőre emlékeztet.

Az egyik általunk hallott átmeneti ötlet szerint éppen ezért legalább szelektíven érdemes lett volna fenntartani a járulékmentességet. Vagyis mivel a NAV online rendszerében július 1. után az adóhatóság amúgy is látja, hogy kinek mekkora a forgalma, akinek már visszatért a régi szintre a bevétele, az ne kapjon segítséget, de akinek szüksége van rá, az kapjon, mert különben sok elbocsátás lesz.

Kettősség

Saját tapasztalatunk szerint az ágazat valóban eléggé vegyes helyzetben van. A főváros van nagyobb bajban. A szállodák, a nem a belföldiekre szakosodott éttermek próbálkoznak,

• van, aki kinyitott;

• van, aki még nem;

• van, aki kinyitott, de visszazárt;

• de olyan is akad, aki már feladta, árulja a bérleti jogait.

Egyelőre nagyon kevés Magyarországon a külföldi, repülővel alig jönnek (még az év végén is csak 25-30 százalékos utasforgalommal kalkulálnak a szakemberek), és a környező országok is megpróbálják inkább otthon tartani az állampolgáraikat.

Vannak országok, melyek különféle ajándékutalványokkal ösztönzik állampolgáraikat az otthoni költésre, Bécs például 25-50 eurós gasztroutalványokkal.

elég jók a nyári foglalási előrejelzések, hiszen most a magyarok sem annyira mennek külföldre, de élményekre, kikapcsolódásra már vágynak, így például a balatoni szezonnak elég jók az esélyei. De azért még itt sem könnyű sokaknak.

Magyarország komoly kampányt folytat a belföldi turizmusért, amely kedvezhet a vidéki szolgáltatóknak, de például a vidéki szállásadók egyelőre még jelentős kedvezményeket kénytelenek adni ahhoz, hogy vendégeket csalogassanak, miközben a munkaerő foglalkoztatása jelentős költséggel jár.

Óvatosság

Ahogy hallottuk, az állami aktorok úgy érzik, hogy a szakma már megkapta a kellő segítséget,

ha a vendéglátósoknak adnánk, akkor majd kérnek a fodrászok, az optikusok, illetve a fogorvosok is, vagyis mindenki másnak is adni kellene, aki elszenvedi a kevesebb vendégből eredő jövedelemcsökkenést.

Az éttermesek szerint ez azonban nem igazságos érv, mert például a fodrászatokban egyáltalán nincs akkora visszaesés, mint a külföldi vendégeket kiszolgáló éttermekben.

Az állam nagyon szeretné megnyomni a kampányt, Magyarország a járványtól kevésbé sújtott országok közé tartozott, ezek pozitívumok, de azon valójában semmi nem segít, ha negyedannyi ember indul el.

A takarékos állam

Adófizető oldalról természetesen az üdvözlendő és indokolt, ha az állam óvatos az adókedvezményekkel, a támogatásokkal, a közpénzekkel. Igaz, van abban egy elég furcsa kettős mérce,

emlékezhetünk, hogy a banki moratórium rögtön év végéig és nem csak június végéig szólt. Pedig a turizmus a hivatalos kommunikáció szerint kiemelt terület, amellyel ambiciózus tervei vannak a kormánynak.

Mindig az a kérdés, hogy mivel nyer többet az ország, a turisztikai kapacitások és munkaerő megmentésével vagy az óvatosabb költségvetési kiadásokkal.

A vendéglátósok szerint természetesen az előbbivel, hiszen a válságból történő kilábaláshoz hosszabb időre lesz szükség, de a gazdasági újrakezdés és talpra állás időszakában is fontos lenne az állami segítség. Mert bár a nemzetközi turizmus igazán csak akkor fog újra indulni, ha a járvány az egész világon igazoltan lecseng, illetve lesz vakcina, de nagyon jó lenne akkor felkészülten várni a külföldieket.

Borítókép: Index Fotós: Ajpek Orsi