G7: Mintegy 14 milliárdot költhetett kommunikációra a kormány a járvány alatt
További Gazdaság cikkek
- A nagy ingatlanpiaci dilemma: megzabolázhatók-e az elszabadult árak?
- Havi egymillió forintos fizetéssel csábítanának dolgozókat a budapesti karácsonyi vásárra
- Nyitott a munkahelyváltásra a fehérgalléros dolgozók többsége
- Visszavonta a Mol minősítését a Moody’s
- Felolvasták Nagy Mártonnak, melyek most a legnagyobb problémák a vállalkozók szerint
A koronavírus-járvány hatására radikálisan csökkent a hazai cégek reklámköltése január és május között, írja a G7 gazdasági portál, amely a Kantar Hungary adatbázisának segítéségével az idei év első öt hónapjának reklámmegjelenési adatait vetette össze a megelőző év hasonló időszakával.
Arra jutottak, hogy listaáron a magyar médiapiac reklámbevételei 6,9 százalékkal csökkentek, de a piaci költések ennél sokkal jobban, 7,4 százalékkal estek vissza.
Mindeközben az állami reklámköltések még nőttek is: 11,6 százalékkal.
A portál azt írja, az állami hirdetéseknél a bruttó költés körülbelül 75 százaléka került a hirdetéseket megjelentető cégekhez, és mivel a teljes hirdetési- és médiapiac jelentős kieséseket szenvedett el a járványhelyzet nyomán, a kormány koronavírussal kapcsolatos kommunikációja végső soron egy a médiapiacot segítő lépésnek is tekinthető.
Becslésük szerint a reklámpiaci visszaesés miatt elmaradó bevételek harmadát pótolta az állami hirdetések megugrása.
Az elemzés szerint méghozzá leginkább a napilapok és a közterületi reklámhordozók esetében jelentős a kormányzattól származó bevételek aránya – bár utóbbi esetében pont idén lehetett jelentős visszaesés. Az állami hirdetések az online média esetében játsszák a legkisebb szerepet, a legnagyobb növekedés pedig a tévés piacon zajlott le az elmúlt egy évben. Az állami költések jelentős része a NER-, azaz kormányközeli tulajdonban lévő vállalatokhoz jutott. 2019 első öt hónapjában még csak a kiadások 66, idén már 84 százaléka került ilyen médiafelületekhez, mindez
összesen 27,5 milliárd forintos költést jelentett a NER-es médiacégeknél, más, a kormányhoz közvetlenül nem köthető médiafelületeken pedig további 5,1 milliárd forintért reklámozott az állam (cégeivel és intézményeivel együtt).
Közvetlenül a kormány, azaz vélhetően az e feladatra kijelölt Miniszterelnöki Kabinetiroda a járvánnyal kapcsolatban listaáron 18,9, ténylegesen 13,7 milliárd forintot költött év eleje óta.
Összességében azonban nem növelték ennyivel a hirdetési költségeiket, ezek bruttó 20-ról 24 milliárdra nőttek, tehát a koronavírussal kapcsolatos kormányzati kommunikációra más állami hirdetések forrásait használhatták fel, írja a G7.
Arról már rengetegszer írtunk, hogy 2015 szeptemberében derült ki, hogy Rogán Antal önálló tárcát kap, és a kormányzati propagandáért felelős Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője lesz. Ennek a szervezetnek köszönhetjük az „Állítsuk meg Brüsszelt” kampány mellett a „Stop Soros”, vagy éppen a Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén nevezetű hirdetéscunamikat, valamint a nemzeti konzultációkat is. Azt lehet tudni, hogy 2015 és 2018 vége között a kabinetiroda összesen 68,5 milliárd forintot költött el kormányzati kommunikációra és konzultációra.
A járvány idején is indult hasonló reklámkampány, most pedig a koronavírussal kapcsolatos nemzeti konzultáció zajlik.