Ősszel a parlament elé kerülhet az elektronikus fizetést ösztönző törvénycsomag

Az államnak évente 400 milliárd forintjába kerül a készpénz kezelése, ezért a lakosságot visszafogottabb készpénz-használatra akarják rábírni. A Pénzügyminisztérium államtitkára szerint nincs konszenzus arról, hogyan lehetne ezt megoldani, de azt látják, hogy nem tiltással kell elérni a célt. 

Gion Gábor a Világgazdaság üzleti reggelijén úgy vélekedett, hogy a csodafegyver az elektronikus fizetés szélesebb körű kiterjesztése lehet. Ezért ősszel a parlament elé kerül egy olyan pénzügyi digitalizációs törvénycsomag, amely az elektronikus fizetés további térnyerését segíti elő. A pénzügypolitikus elmondta, hogy a formálódó szöveg még egyeztetés alatt áll, de annyi már bizonyos, hogy januártól minden online pénztárgéppel rendelkező kereskedőnek biztosítania kell az elektronikus fizetés lehetőségét. 

Gion Gábor szerint ennek egyik legnagyobb akadálya eddig az a tévhit volt, hogy nagyon magasak a költségek, noha ezek számottevően csökkentek az elmúlt években.

A lakosság jelentős része nem érzi, milyen drága a készpénz, azt viszont érzékeli, hogy költségekkel jár, ha bankon keresztül bonyolítja le a pénzügyeit. 

A Pénzügyminisztérium ezért – a bankszövetség javaslatcsomagját is figyelembe véve – összeállított egy banki javaslatcsomagot, amely csökkenthetné a lakossági terheket.  Az államtitkár nem közölt részleteket, de annyit elárult, hogy a kormányzati egyeztetésen kialakult az egyetértés abban, hogy javaslatuk elemeit milyen határidőkkel kívánják megvalósítani.

A járványhelyzet egyébként egyértelműen segítette a pénzügyi digitalizáció erősödését. Barta Lajos, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója úgy vélekedett, hogy az elektronikus fizetések aránya 2030-ra a jelenlegi 15-20 százalékról 45-50 százalékra emelkedhet.