Meghosszabbítják a hitelmoratóriumot

A Gazdaságvédelmi Operatív Törzs ülésén ma a következők hangzottak el:

• A kormány meghosszabbítja a háztartásoknak nyújtott hitelmoratóriumot néhány társadalmi csoport esetén január 1-től további 6 hónapig. (Gyermeket nevelő családok, nyugdíjasok, munkanélküliek, közfoglalkoztatottak).
• A cégeknek, vállalkozásoknak jelentkezniük kell, ha meg kívánják hosszabbítani a moratóriumot. Amennyiben a bevételük több, mint 25 százalékkal csökkent, élhetnek a moratórium lehetőségével.
• A gyermekeseknek, nyugdíjasoknak, munkanélkülieknek, közfoglalkoztatottaknak automatikusan meghosszabbítják a moratóriumot. Semmit nem kell tenniük, nekik akkor kell felkeresniük a bankjukat, ha a moratórium ellenére fizetni szeretnének.
• A háztartási és vállalkozási hitelek esetén, melyeket a járvány előtt vettek fel az érintettek, 6 hónapra felmondási tilalmat rendel el a kormány.

Amit a hitelmoratóriumról feltétlenül tudni kell

Sokaknak kifejezetten jól jött a hitelmoratórium márciusi bevezetése. A koronavírus-járvány miatt számos munkavállaló vesztette el az állását, ami egyébként is komoly teherrel járt, a rendelkezésnek köszönhetően viszont eggyel kevesebb problémára kellett összpontosítani – az eredeti tervek szerint a moratórium 2020. december 31-ig van érvényben, akik hitelt vettek fel, azoknak addig nem kell fizetniük a törlesztést.

A moratóriumot automatikusan vezette be a kormány, vagyis kifejezetten kérni kellett, ha valaki nem kívánt élni vele. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján

Ez azt jelenti, hogy az érintettek jó része tudta, sőt kifejezetten akarta fizetni a hitelét a moratórium dacára. Azt ugyanakkor egyelőre nem tudni, hogy aki élt a moratóriummal, az valóban pénzügyi zavarba került vagy csak nem akart lépéseket tenni a törlesztés fenntartására.

A moratórium idején törleszteni nem kell, de a bankok a kamatot felszámolják. A konstrukció úgy lett kialakítva, hogy a törlesztőrészletek nem emelkedhetnek meg – kivéve természetesen a változó kamatozású hiteleket, ám azok kamata egyébként is módosulhat a kamatperiódus lejártával. Vagyis a bankok nem csaphatják hozzá a felgyűlt kamatot a tőketartozáshoz kamatos kamatot számolva. A moratórium idején meg nem fizetett törlesztőt és a kamatokat évente egyenlő részletekben kell megfizetni. A futamidő így persze meghosszabbodik.

Például, egy 10 millió forint tőketartozású, 4,5 százalékos THM-ű, 10 éves hátralevő futamidejű lakáshitelnél öt hónappal lesz hosszabb a futamidő. Valójában 14 hónappal később tudható le ez a hitel az eredetileg tervezetthez képest, hiszen a moratórium kilenc hónapját is érdemes beleszámolni, ez az időszak is az ügymenet része.

Ennek a hitelnek a felgyűlt kamata egyébként 354 ezer forint lesz a bank360.hu moratórium kalkulátora szerint. Ezt a költséget kell szembeállítani azzal, hogy kilenc hónapig bármi másra el lehet költeni a havi törlesztő összegét. Ez az MNB szerint ennél a hitelnél 70 ezer forint nyereséget jelent – ez úgy jön ki, hogy a most elkölthető jelentős összegnek nagyobb az értéke, mint az a jövőbeni plusz ráfordítás, ami a kamatfizetés miatt keletkezik.

Igaz, a magyar – elsősorban a budapesti – turizmus meglehetősen rossz állapotban van a pandémia miatt, a válsághelyzet nem minden területen okozott munkahelyi krízist, ami bíztató a jövőre nézve. Pláne, ha azt vesszük, hogy a bankrendszer és a lakosság is jóval kedvezőbb helyzetben van, mint a 2008-as válság idején. A bankrendszer sziklaszilárd, a lakosság anyagi helyzete jobb, ráadásul nincs árfolyamkockázat, mint akkor a devizahiteleknél.

Az Európai Unióban egyébként több országban is bevezették a moratóriumot. Sok tagállamban már lejárt, ám valahol meghosszabbították, igaz, azokon a helyeken is célzottan, a sérülékeny hitelfizetőkre összpontosítva igyekeztek megoldást találni.

Fábián Gergely, az MNB ügyvezető igazgatója szerint Magyarországon is ez lehet a megfelelő döntés. Hazánkban ugyanis a moratóriummal élő ügyfelek 10-15 százaléka – 160-240 ezer lakossági ügyfél – tartozik a sérülékeny csoportba, vagyis a jövedelmi, munkaerőpiaci helyzetük alapján fizetési nehézségekkel nézhetnek szembe.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (b) a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs ülésén Budapesten 2020. szeptember 19-én. A kormányfő mellett Varga Mihály pénzügyminiszter. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher