90 millió egy festményért, avagy megéri-e műtárgyba fektetni járványhelyzetben

Alaposan megrengette a gazdaságot a koronavírus-járvány, és kérdéses, milyen további hatásai lesznek. Érthető, ha az emberek keresik a befektetési lehetőségeket, legyen szó ingatlanról, részvényekről, aranyról vagy akár műtárgyakról.

Merthogy a műtárgyak iránt meglehetősen nagy az érdeklődés, amit mi sem bizonyít jobban, mint a Virág Judit Galéria hétvégi árverésén elért 718 millió forintos összforgalom, amely új őszi csúcsnak számít Magyarországon. A legdrágább festmény, Munkácsy Mihály Fasor című műve 90 millió forintért kelt el – a kikiáltási ára 32 millió forint volt.

Az aukció ráadásul rendhagyó volt, mivel a galéria a nemzetközi trendeket követve online rendszert fejlesztett saját felületén, így nemcsak a helyszínen lehetett részt venni rajta, hanem a virtuális térben is.

Élesben próbáltuk ki a rendszert, és összességében jól sikerült, igaz, voltak gyermekbetegségei, amelyeket ki kell javítanunk a következő alkalomra. Azt viszont elmondhatjuk, hogy rendkívül eredményes volt az árverés, a hétszázmillió forint fölötti forgalom ugyanis nem szokványos ősszel. Ez részben azzal magyarázható, hogy több mint húsz éve meghatározó és megbízható szereplői vagyunk a műtárgypiacnak, másrészről pedig tavasszal teljesen leállt a piac, a járvány miatt sehol sem tartottak aukciót az országban. Hasonló járványhelyzetben pedig jellemző az a tendencia, hogy sokan a műtárgyak felé fordulnak, mert értéküket tekintve stabil értéktárgynak minősülnek, így volt ez a legutóbbi gazdasági válságnál is. Nem véletlen, hogy sok új vásárlóval találkoztunk a mostani árverésen, számos új réteget sikerült megszólítanunk

– mondta az Indexnek az aukciót vezető Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze.

Kevesen fektetnek műtárgyakba

Az online rendszernek köszönhetően ráadásul többen is vettek részt az aukción, amelyet a Kongresszusi Központban tartottak. A helyszínen 800-1000 ember is szokott lenni, ám a biztonsági előírásoknak eleget téve ezúttal nagyjából 300-an voltak jelen, miközben az interneten keresztül több mint ezren követték az árverést, akik közül több mint 150-en licitáltak. Sőt, nemcsak Magyarországról érkeztek ajánlatok, hanem a világ minden tájáról is, így többek között az Egyesült Államokból, Németországból, Angliából, Svájcból és Ausztriából is.

Fontos tényező, hogy nemcsak itthon, hanem nemzetközi szinten is elmaradtak a vásárok, aukciók a tavasszal, ez meghatározta az őszi rendelési elvet. Ilyen szempontból hatással volt a járvány a műtárgypiacra, emiatt biztosan érzékelhető valamekkora elmozdulás. Ráadásul a húsz-harmincezer vagyonos szívesen fektet gyémántba, aranyba vagy műtárgyba ebben a piaci környezetben, mivel időtálló értéket keres. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a vásárlók nagyjából öt-tíz százaléka vesz mondjuk egy festményt csak azért, hogy néhány év múlva drágábban eladja, ez nem olyan, mint a részvények. A műtárgyvásárlást a hazai vagyonosoknál inkább a kultúra motiválja, és a három »É«: érteni, élményt szerezni, élvezni

– mondta az Indexnek Karagich István, a privátbankári folyamatokat elemző Blochamps Capital Kft. ügyvezető igazgatója.

„Náluk jellemzőbb a többszöri három-öt-hétmilliós műtárgyvásárlás, mint az egyszeri ötvenmilliós vétel, hiszen sokkal inkább enteriőr vagy otthoni kulturális élmény indíttatásából történik a költés. Egyszóval ez továbbra is jóval inkább belső kulturális kérdés, nem befektetési. Vegyük például Munkácsy Mihály Fasor című művét, amely a minap kilencvenmillió forintért kelt el, ez azt jelenti, hogy a vásárlói jutalékokkal együtt annak csaknem százhúszmillió forint a költsége, melyre még a későbbi értékesítés díjai is rakódnak, azaz pusztán pénzügyi befektetőként kifejezetten több évre kell terveznie a vásárlónak. A gyakorlat az, hogy az ilyen kaliberű tételek akár évtizedekig is a vásárló birtokában maradnak, kivárva a megfelelő értékesítési pillanatot” – tette hozzá Karagich István.

A Virág Judit Galéria árverésén 200 tételre lehetett licitálni – ebből több mint 50 az online felületen kelt el. Munkácsy Mihály műve mellett Kádár Béla Eladják a szürkét című alkotása volt a második legdrágább 80 millió forinttal, míg a harmadik helyen Vaszary János Parkban című kelt el 72 millió forintért.