A fiatal munkavállalók a járvány vesztesei
További Gazdaság cikkek
- Nagy Márton az Indexnek: Matolcsy György el akart lehetetleníteni, de Orbán Viktor hitt bennem
- Kiderült, mit vár a Fidesz a magyar gazdaságtól 2025-ben
- Világelsők között végeztek a magyar sajtok
- Egy kisváros lakosságának megfelelő új autó porosodik a hatalmas parkolóban
- Nagy félreértések vannak a nyugdíjak körül, ezzel érdemes tisztában lenni
Nyáron, azaz 2020. június–augusztusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 214 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,6 százalék volt a KSH adatai szerint. Közülük 48 ezren tartoznak a 15–24 éves korosztályba. A foglalkoztatottak száma 4,48 millió volt, augusztusban pedig ez a szám meghaladta a 4,5 millió főt. Mint azt a statisztikai hivatal hangsúlyozza, ezzel
„a gyors tájékoztató szerint a 20–64 éves korcsoport esetében a foglalkoztatási ráta 75,2 százalék volt. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, amit Magyarország – a koronavírus-járvány miatti visszaesést követően – ismét elért.”
Ha jobban megnézzük ezt a számot, akkor valóban elkönyvelhető sikerként, hogy a járvány közepette jelentősen, júliusról augusztusra 58 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma. Érdemes azonban ezt távolabbról is megvizsgálni.
Az elmúlt évtizedekben a második negyedévhez képest a harmadik negyedévben rendre megugrott a foglalkoztatottak száma – köszönhetően leginkább a nyári idénymunkáknak.
Ez a növekmény körülbelül 30-40 ezer főt jelentett. Nem minden évben, mert 2009-ben például csökkent is ez a szám, és 2014–2015-ben pedig nem volt érzékelhető növekedés. 2016-ban azonban 48 ezer fővel, a további években pedig 30, majd 12 és 11 ezer fővel nőtt a harmadik negyedévben a foglalkoztatotti létszám a második negyedévhez képest. Vagyis ez a növekedés most nem sokat jelent, a következő hónapokban fog ugyanis kiderülni, hogy egyszeri hirtelen emelkedésről beszélhetünk vagy trendről.
A munkanélküliségi rátára visszatérve: egy évvel ezelőtt ugyanezen időszakban 156,9 ezer munkanélkülit tartott nyilván a KSH, ami 57 ezer fővel kevesebb, mint az aktuális szám – még nem tudjuk, hogy az augusztusi adat egyszeri hirtelen emelkedés vagy trend, de ez nem is tűnik rossznak. Ennél többet mond el azonban a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adata:
a regisztrált álláskeresők száma június–augusztusban 345 ezer fő volt, ami 99 ezerrel több, mint egy évvel ezelőtt.
A munkanélküliek közül a legrosszabb mutatókkal a 15–24 éves korcsoport rendelkezik – ez mindig is így volt. Az látszik az elmúlt években, hogy a munkanélküliségi rátájuk 12-13 százalék körül mozog, a nyári hónapokban azonban ez rendre 10 százalék körülire csökken. Ennek vélhetően a nyári munkavégzés az oka, a turizmus, a vendéglátás és a szolgáltatóipar több fiatalt foglalkoztat nyáron. Ehhez képest rendkívül aggasztó, hogy az idén június–augusztusban a fiatalok munkanélküliségi rátája extrém magasra, 14,8 százalékra nőtt: ahelyett, hogy a megszokott módon az év legalacsonyabb szintjére csökkent volna, az egekbe ugrott, 48 ezren voltak munka nélkül a nyáron.