Nem mindenki sír a gyenge forint miatt

Jelentősen erősödött a héten a forint árfolyama az euróval szemben: hétfőn még 366 felett is járt az árfolyam, csütörtök kora délután azonban ismét 360 forint alatt jegyezték az eurót a bankközi devizapiacon.

Szakértők szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatemelése (is) állhat az erősödés mögött: a jegybank múlt csütörtökön 15 bázisponttal 0,75 százalékra emelte az egyhetes betét kamatát, most, csütörtök délben azonban változatlanul hagyta azt, és már az a piaci várakozás is, hogy akár ismét emelhet a jegybank, a forint erősödésének irányába hatott. (Az egyhetes betéti kamat nem összekeverendő a jegybanki alapkamattal, amely július óta 0,6 százalék.)

2010-ben még 280 körül mozgott a forint árfolyama, tíz évvel később, 2019 elején már 320 forintot is elkértek egyetlen euróért a bankközi devizapiacon. Azóta folyamatosan gyengült a magyar fizetőeszköz, idén tavasszal pedig 370-ig szaladt az árfolyam az euróval szemben. Az elmúlt bő egy évben annyit gyengült a forint, mint előtte szűk tíz év alatt összesen.

Miért gyengül a forint?

Három fő tényező mozgatja jelenleg a forint árfolyamát Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint:

• a nemzetközi hatások,
• a vírushelyzet,
• és a jegybank monetáris politikája.

A nemzetközi hatások szerepe nagyon jelentős, azon belül is elsősorban az euró–dollár árfolyamának alakulása: a dollárerősödéssel ugyanis nemcsak az euró gyengül, de magával húzza a feltörekvő devizákat, így a forintot is. Nyeste Orsolya szerint a napokban bekövetkezett forinterősödést az is segíthette, hogy az euró is erősödni tudott a dollárral szemben.

A koronavírus-járvány okozta válság is jelentős hatással van az árfolyamokra, hiszen az, hogy milyen hírek érkeznek például arról, hogyan áll a vírus terjedése, valamint közelebb kerültünk-e már a vakcinához, mind-mind jelentősen befolyásolja a növekedési kilátásokat a világgazdaságban, nem beszélve a fogyasztói és az üzleti bizalomról. Az elemző szerint ezektől sajnos mi sem függetleníthetjük magunkat.

A jegybank monetáris politikájáról szólva elmondta, a nagy kérdés az, folytatja-e az effektív kamatok emelését (az egyhetes betéti eszköz kamatának emelését) a jegybank. Ez ugyanis szerinte fontos tényező most a forint szempontjából – tehát, hogy mi várható rövid távon a kamatokat illetően.

Forintárfolyam szempontjából Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint is a legmeghatározóbb a globális folyamatok alakulása. Ez ugyanis nagyban befolyásolja a befektetők kockázatvállalási hajlandóságát, vagyis azt, hogy menyire félnek a feltörekvő piaci devizáktól. „Ha a válság van, akkor gyengülnek a feltörekvő devizák, így a forint is. Ez látható a lengyel złoty és a cseh korona árfolyamán is” – mondta az elemző.

– az okok között az elemző a kamatkörnyezet alakulását emelte ki. Az elmúlt években Magyarországon nagyon alacsony volt a kamatkörnyezet, ennél magasabbak voltak például a lengyel és a cseh kamatszintek – ez válság nélkül is gyengülő trendre predesztinálta a forintot. Az idén annyi változás történt, hogy Magyarországon pont a válság során eléggé unikális módon a jegybank kénytelen volt megemelni a kamatot, az effektív kamatrátát, később pedig az alapkamatot is módosította.

„A lengyelek és csehek jelentős kamatcsökkentéseket hajtottak végre, tehát az a kamatdifferencia, ami a korábbi években a forint ellen szólt, most, úgy tűnik, megfordult, és kicsit magasabb lett a forintkamat” – mondta Török Zoltán. Ugyanakkor szerinte ez nem feltétlenül elegendő ahhoz, hogy kompenzálja a fundamentumokból eredő különbséget: alapvetően az államadósság nagysága szól a forinterősödés ellen, ráadásul ez rövid távon ismét emelkedhet. A gyengülő forintnak ráadásul inflációgerjesztő hatása is van, ami már 4 százalék fölé szökött.

Borús kilátások

A forint sérülékenysége itt van velünk, és ez a következő egy-két évben még téma lesz

– fogalmazott az elemző. Szerinte marad a gyengülő trend, az idén 355-360 körül alakulhat az árfolyam, jövő év végén pedig 360 forint felett állhat meg az euró. Ugyanis amíg a magyar gazdaságpolitikának az a fő csapásiránya, hogy „próbáljunk meg növekedést szítani”, ezt a jegybanki monetáris politika alacsony kamatokkal támogatja, ami viszont sérülékennyé teszik a forintot. Ez Török szerint akkor válik problémává, ha válság van, ugyanis ilyenkor a befektetők kockázati hajlandósága csökken, a spekuláció felerősödik, ez pedig inflációt szül, ami viszont már probléma. Ráadásul válságokkor mindig gyengül a magyar fizetőeszköz, így volt ez 2008 után is.

Török nem gondolja, hogy rövid távon 380–400 forintos árfolyamok lennének, de fel kell készülnünk arra, hogy jövőre még gyengébb lesz a forint.

Mire van hatással az árfolyam?

A legegyszerűbben akkor találkozhatunk a gyenge forint hatásaival, amikor külföldön költjük el a pénzünket – legyen az egy nyaralás vagy egy online rendelés. Néhány éve többet ért a magyar forint a horvát tengerparton is, így az árfolyamcsökkenés miatt drágulnak a nyaralások, bár ennek hatása a pandémia miatt az idén keveseket érintett.

A forintárfolyam változásának hatásai széles spektrumon mozognak:

• az exportáló cégek haszonélvezői a forintgyengülésnek, aminek az exporton keresztül ráadásul jelentős hatása van a GDP-re is, hiszen a magyar gazdaság exportvezérelt, az egyik legnyitottabb az Európai Unióban;
• a devizaadósság szempontjából is fontos, hogyan alakul az árfolyam, viszont az elmúlt években csökkent az ország devizakitettsége, így a gyenge forintnak már kisebb hatása van az adósságra;
• a gyenge forint drágítja az importot, ami viszont árnyaltan az exportőrökre is hatással van, ha például alapanyagot kell behozniuk a termeléshez.

Nyeste Orsolya szerint a megtakarítások szempontjából is érdekes a forintgyengülés hatása: ha egy deviza gyorsan leértékelődik vagy nagyon volatilissé válik, akkor például a forintmegtakarítók elgondolkodhatnak azon, érdemes-e hazai devizában megtakarítani, vagy pedig valamilyen kemény devizára váltani a megtakarításaikat. A jegybankok ezt igyekeznek elkerülni, nehogy a megtakarítók elveszítsék a bizalmukat a hazai devizában.

(Borítókép: Pénzváltó a Király utcában 2020. március 22-én)

MTI/Mónus Márton)