Drágult a tojás, mégis többet ettünk a korlátozások idején

Rántotta, lágytojás, főtt tojás, tükörtojás, omlett. Hosszasan lehetne sorolni a népszerűbbnél népszerűbb tojásételeket a tojás világnapja alkalmából, amelyet minden évben október második péntekén tartanak. A tojás nemcsak könnyedén elkészíthető és számos étel alapanyaga, hanem a legfenntarthatóbban megtermelt legolcsóbb fehérjeforrás is. Ezért is tartják a jövő élelmiszerének, miközben például a benne lévő kolin nagy szerepet játszik a magzat agyának fejlődésében, a biológiai értéke pedig egyenlő az anyatejével.

Bár valóban olcsó, több mint 15 százalékkal emelkedett az ára az elmúlt évhez képest: amíg 2019-ben 38,6 forint volt a nettó átlagára, addig 2020 első fél évében 42,19 forint, ám így sem érte el a 2018-as szintet. A hazai tojásfogyasztás ugyanakkor folyamatosan növekszik – egy évben 2,3 milliárd tojás fogy a KSH 2019-es adatai alapján –, már az előző évben is csaknem 20 millióval többet ettek a magyarok, mint 2018-ban, a koronavírus-járvány idején pedig tovább emelkedett a kereslet.

Ha meg tudjuk védeni a telepeken, csomagolóban dolgozó embereket, személyzetet, akkor nem jelent számunkra problémát a koronavírus-járvány. Bár nehéz kiszámítani, hogyan alakul a lakossági fogyasztás, nem látunk szignifikáns eltérést, sőt mivel olcsó, arra számítunk, hogy inkább ebbe az irányba tolódik el a kereslet. Összességében kiegyensúlyozott tojásellátás várható itthon az elkövetkező időszakban

– mondta el Szép Imre, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének elnöke a tojás világnapja alkalmából tartott online sajtóreggelin.

40 millióval kevesebb tojást termeltünk

Ugyanakkor az első hat hónapban valamivel több mint 540 millió tojást termelt a magyar nagyüzemi tyúktartás, ami 40 millióval marad el az egy évvel korábbihoz képest. Érdekesség, hogy ennek nem a koronavírus az oka, hanem a madárinfluenza megjelenése. Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Békés megyében a Nébih laboratóriuma összesen 269 baromfiállományban mutatta ki a betegséget 2020. március 25. és június 5. között, ami miatt több mint ötmillió állatot kellett leölni. A járványvédelmi szabályokat betartó tulajdonosok pedig csaknem 13 milliárd forintot fizettek ki emiatt, igaz, az állam kártalanítja őket.

Pedig a hazai élelmiszer-előállítás, a biztonságos termelés kiemelten fontos, mivel mindig a rövid ellátási láncú, regionálisan megtermelt élelmiszer a fenntarthatóbb a külföldről hozott hasonló áruval szemben, ráadásul a magyar tojás megvásárlása abban is segít, hogy ne szálljanak el a tojásárak itthon, sőt a Föld védelmére is szolgál.

Ha Magyarország tojásigényét vesszük alapul, 1015,5 négyzetkilométernyi területre lenne szükség, hogy minden magyar lakost szabadtartású tojással lássunk el. Amennyiben kizárólag szabadtartású technológiával oldanák meg az ország tojásellátását, akkor Pécs városnyi területtel többet foglalnának el a tojótyúkok az ellátásukhoz szükséges takarmánytermő- és kifutóterülettel együtt az EU-konform ketreces tartás területigényéhez képest

– mondta Molnár Györgyi, a Tojásszövetség titkára.

Tojótyúkok és tojások a Földesi Rákóczi Mezőgazdasági Kft. sápi telephelyén 2019. október 10-én. A Nemzetközi Tojásszövetség 20 évvel ezelőtt hirdette meg október második péntekére a tojás világnapját. Ezen a napon a tojás táplálkozásban játszott szerepének fontosságára hívják fel a figyelmet. Az anyatej után a tojás a legteljesebb, mással nehezen pótolható fehérje. Zsírjai, ásványi anyagai és vitaminjai ideális arányúak, D-vitamin-forrásként kimagasló jelentőségű.

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Szép Imre hozzátette, hogy Magyarországon minden tartástechnológiának helye van, így az EU-konform ketrecesnek, a mélyalmosnak, a szabad- és biotartásnak is, mivel minden tartásmódban termelt tojás kellett ahhoz, hogy a hazai boltok polcait magyar termelésű tojással töltsék fel.

(Borítókép: A görögkatolikus vallású Ecsedi család az ünnepi asztalnál elvégzett húsvéti ételmegáldás után elfogyasztja a hagyományos ételeket (sonka, tojás, sárgatúró, pászka, hagyma) nyíregyházi otthonukban 2020. április 12-én. A koronavírus-járvány miatt a gögökatolikusok pászkaszentelése elmaradt a templomokban, ezért az egyházi vezetők arra kérték a híveket, hogy tegyék templommá otthonaikat, és minden családban a családfő végezze el a húsvéti ételmegáldást.

MTI/Balázs Attila)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!