Rátesznek még 10 évet a paksi blokkokra?

Vizsgálják a Paksi Atomerőmű (PAE) VVER440/213 típusú blokkjainak 50 éven túli üzemeltetési lehetőségeit. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a blokkok további 10 éves üzemeltetési lehetőségének átfogó megvalósíthatósági vizsgálatára írt ki közbeszerzési eljárást, amit eredményesen le is zártak – derül ki a Közbeszerzési Értesítőből. A részleteket olvasva az látszik, hogy

A Paksi Atomerőmű 1982. december 28-án kezdte meg működését, a blokkok 20 évvel meghosszabbított üzemideje 2032–2037 között jár le.

A megvalósíthatósági vizsgálat során a nyertes ajánlattevőnek a hazai és nemzetközi jogszabályi környezet felmérése mellett, a minőségbiztosítási feladatokon túl össze kell állítania többek között egy tanulmányt arról, hogy milyen gazdasági megtérülésekkel jár az erőmű 1–4. blokkjainak további üzemidő-hosszabbítása, az ezzel járó fejlesztéseknek, a hosszú távú üzemeltetésnek milyen költségvonzatai vannak.

Az üzemidő-meghosszabbításnak több lehetséges változatát is el kell készíteni egy összefoglaló tanulmányban, de kitétel az is, hogy együttesen, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. és az új atomerőművi blokkok, tehát Paks II. párhuzamos üzemeltetését alapul véve kell vizsgálni a hazai villamosenergia-hálózat kapacitásának rendelkezésre állását, a 2032–2047 időszakra nézve, az Európai Unió és a Magyarországgal szomszédos országok energiapiacainak értékelése mellett. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a kivitelezésnek, a későbbi üzemben tartásnak mekkora a humánerőforrás-igénye, ez is a feladatkiírás céljai között szerepel.

Van tapasztalatuk

A közbeszerzést nettó 54 millió 990 ezer forintos ajánlattal az állami tulajdonú Erőmű- és Hálózattervező Vállalat jogutódja, a PÖYRY ERŐTERV Energetikai Tervező és Vállalkozó Zrt. nyerte – összesen két ajánlat érkezett be, a másik ajánlattévő a KPMG Tanácsadó Kft. volt nettó 58,7 millió forinttal. A fővárosi székhelyű, de paksi fiókteleppel is működő cég fő tevékenységi körei a mérnöki, építészmérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás, műszaki kutatás és fejlesztés. A PÖYRY ajánlata egyrészt olcsóbb volt a közbeszerzés során, mint a versenytársáé, de az is mellette szól, hogy jelentős tapasztalatokkal rendelkezik a nukleáris biztonsággal érintett területeken. 2019-ben megkapták az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-től azt a minősítést, ami lehetővé teszi, hogy bizonyos biztonsági osztályokon belül, független műszaki szakértői, tervezői, generálkivitelezői, műszaki szakértői tevékenységet végezzenek, a Paks II. projektben a társaság az orosz tervező munkáját segítette szerződéses alapon.

Iparági és a témára rálátó forrásaink szerint

ezért az Index a közbeszerzés győztesétől kért felvilágosítást arról, hogy hogyan áll össze egy ilyen – nettó 55 millió forintos – megvalósíthatósági tanulmány, mit fognak vizsgálni. A PÖYRY-től azt a választ kaptuk, hogy titoktartási kötelezettségük miatt „a nyilvánosan is megtekinthető információkon túl” nem tudnak válasszal szolgálni.

Elvi lehetőség, döntés nincs

Tulajdonosi döntés megalapozása miatt kértek megvalósíthatósági vizsgálatot az esetleges üzemidő meghosszabbítására – derült ki az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. válaszából. Hozzátették: ennek megfelelően az MVM felkérte az atomerőművet, hogy vizsgálja meg a további üzemidő-hosszabbítás megvalósíthatóságának elvi lehetőségét, ugyanakkor döntés még nem született az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. négy blokkjának további üzemidő-hosszabbításáról. Az erőmű szerint

„melyek természetesen a nukleáris iparban megszokott elvárásoknak megfelelően továbbra is csak a biztonság magas szintjének fenntartásával történhetnek meg”.

A meghosszabbított üzemidejű atomerőművek blokkjainak további üzemidő-hosszabbítása nem rutineljárás – ezt már az az Országos Atomenergia Hivatal mondta el az Indexnek, akik arra hívták fel a figyelmet, hogy

Az újabb üzemidő-hosszabbítás megalapozásához igazolni kell, hogy a rendszerelemek állapota, továbbá az épületszerkezetek állapota megfelelő biztonsági tartalékkal lehetővé teszi a tovább üzemelést. Amennyiben egyes nem cserélhető elemek (például a reaktortartály) nem felelnek meg a szükséges feltételeknek, akkor a további üzemidő-hosszabbításra nincs lehetőség. Az üzemidő-hosszabbításra számos példa van akár az Európai Unióban, akár a világon, azonban az üzemidő-hosszabbítást követő

Hangsúlyozták: a hatóság szempontjából alapvető, hogy jelenleg a jogszabályok nem teszik lehetővé a második üzemidő-hosszabbítást. „Részletes vizsgálatokat kell végezni, hogy a nukleáris biztonsági követelményeknek való mindenkori megfelelés milyen technológiai megoldásokkal, beruházásokkal teljesíthető azért, hogy a 10. év végén is megfelelő biztonsági tartalékkal rendelkezzenek a berendezések” – fejtették ki. Emlékeztettek arra is, hogy az előző alkalommal a hivatal által jóváhagyott program szerint végrehajtott többéves munka alapozta meg a további 20 év üzemidőt. Az újabb üzemidő-hosszabbítás gazdaságos megvalósíthatóságának megítélése azonban nem az OAH hatásköre.

A hivatalt kérdeztük a VVER440/213 típusú blokkokról is. Mint mondták, ezt a típust az 1950-es évek végén, az 1960-as évek elején tervezték.1966–1987 között 21 darabot gyártottak és állítottak üzembe. A Pakson is üzemelő második generációs atomerőművek nagyrészt az első generációs atomerőművek továbbfejlesztéseként jöttek létre. A továbbfejlesztés eredményeként gazdaságosabbakká, biztonságosabbá és üzembiztosabbá váltak, így jelenleg is megfelelnek a megnövelt biztonsági és környezetvédelmi követelményeknek. Az elmúlt évtizedek során a második generációs atomerőművi blokkok biztonságosnak és üzembiztosnak bizonyultak.

A megfelelő biztonsági szintet és a korszerűséget a folyamatos biztonságnövelés és az időszakos biztonsági felülvizsgálatok garantálják. Ha nem felelnének meg az aktuális – teljes mértékben korszerű – hazai szabályozásnak, akkor le kellene állítani őket.

(Borítókép: Index)