Bemutatjuk a remdesivirt, amellyel meg akarnak menteni minket

Rengeteg cikket írtunk már itt az Indexen a remdesivirről, azonban részletesen még nem mutattuk be a gyógyszert, amely súlyos egészségügyi állapotba került szeretteink életét mentheti meg. Mivel óriási szerepe van a koronavírusos betegek terápiás kezelésében, ráadásul magyar fejlesztésű készítményről van szó, most nagyító alatt mutatjuk be az olvasóknak. Ehhez részben a Richter segítségét kértük, hiszen a magyar vállalat gyártja a remdesivirt.

A remdesivir nem egy kész gyógyszer vagy vakcina, hanem egy antivirális hatóanyag. Úgynevezett ribózszármazékokból állította elő a Gilead Sciences amerikai gyógyszercég. Mivel a kutatások során légzőszervet támadó vírusok, például koronavírusok ellen is mutatott aktivitást, így más gyógyszervállalatok is foglalkoztak a fejlesztésével.

A Richter október 7-én sikerrel elvégezte a szintézisét, így Magyarország az elsők között „vetette be” a Covid–19-koronavírus ellen. A vegyület kémiai összetételét nem kellett módosítani a magyar gyártónak.

A gyártók számtalan különböző hatóanyaggal próbálják felvenni a harcot a Covid–19 ellen, a Richter azért választotta a remdesivirt, mert a cég versenyképessége a szerves szintetikus hatóanyagok gyártásában jelentős. A vállalat egyébként öt olyan k+f projektben vesz részt jelenleg, melynek célja a koronavírusos betegek meggyógyítása.

A hatóanyag előállítása a Richter üzemében zajlik, a többi szerves szintetikus szer gyártási mechanizmusához képest nincs eltérés. Amikor a hatóanyag elkészül, ügyelni kell rá, hogy megfelelő hőmérsékleten tárolják, mégpedig az európai engedélyben szereplő hőfokon (2–8 Celsius fok).

A legyártott adagokat a terápiás körbe bevont kórházakba szállítják, a kórházi listáról itt írtunk. A hatóanyagot intravénás infúzió formájában, hígítva adják be a középsúlyos és súlyos állapotban lévő betegeknek. A beadásról mindig a klinikai vizsgálatban részt vevő orvos dönt a HECRIN (Magyar Klinikai Kutatások Infrastruktúrájáért felelős Hálózat) által beadott és a hatóság által engedélyezett protokoll szerint.

A hatásmechanismusából kifolyólag (gátolja a vírus szaporodását, illetve csökkenti a vírusszámot) a kórházi ellátásra szoruló, tüdőgyulladásban szenvedő, légzési nehézséggel küzdő, illetve támogatásra szoruló betegeknél javítja a betegség lefolyását, csökkenti az ezzel kapcsolatos tüneteket (például láz, nehézlégzés, fájdalom). Annyit ki tudtunk deríteni róla, hogy a terápia kezdete óta már több mint 400 betegnek adták be sikeresen.

A hatóanyagot az európai engedély alapján 5–10 napig lehet adni, 12 év feletti, legalább 40 kilós betegeknek terápia keretében. 

Még mindig vizsgálják

A remdesivirt Magyarországon eredetileg hét egészségügyi intézményben kezdték alkalmazni (a négy orvostudományi egyetemen, a Dél-pesti Centrumkórházban, a Korányiban és a Szent János Kórházban. A kört bővítik, már megvan az engedély, hogy hamarosan nyolc másik kórházban (Győr, Zalaegerszeg, Kiskunhalas, Miskolc, Nyíregyháza, Balassagyarmat, Szekszárd, Szolnok) is megkezdődhet a terápia. Fontos tudni, hogy

Ez azt jelenti, hogy biztosan nem jelenthet komoly veszélyt az emberi egészségre, de még mindig nincs tökéletesen tiszta, teljes képük róla a kutatóknak.

Az EU nem támogatta a WHO tanulmányát

Bár a magyar eredmények egyelőre ígéretesek, a Egészségügyi Világszervezet (WHO) által elindított szolidaritási vizsgálat több más hatóanyag, köztük a remdesivir esetében azt állapította meg, hogy a szerek terápiás hatása csekély vagy egyszerűen nincs hatásuk a Covid–19 vírussal szemben. Kovács L. Gábor, a HECRIN vezetője az Indexnek elmondta,

Pontosan ezért döntött úgy az Európai Unió, hogy nem támogatja pénzzel a WHO tanulmányát, helyette saját vizsgálatot indított „Discovery Trial” elnevezéssel.

Szlávik János az ATV-nek nyilatkozott hasonlóan, ő azt mondta, az ilyen kutatásokat, mint a remdesiviré, független kutatók szokták elbírálni, nem az Egészségügyi Világszervezet, s azt javasolta, hogy mindenki várja meg a klinikai kutatások végét, mielőtt határozott állást foglalna.

(Borítókép: Czeglédi Csaba / MTI)