Koronavírus adatok

2021. nov. 26.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Virgil
-1 °C
5 °C

Csaba László: Messze még az ázsiai hatalomátvétel

000 8RX6AU
2020.11.14. 09:10
Egyáltalán nem biztos, hogy Ázsia felé tolódik a világgazdaság növekedésének fókusza, Csaba László szerint ennek egyelőre nem látszódnak a jelei. A koronavírus-járvány okozta válság egy átmeneti hatás, a közgazdász szerint nem beszélhetünk trendfordulóról.

Egyelőre nem látszódnak annak a jelei, hogy az atlanti korszakot felváltaná Eurázsia kora

– fogalmazott az Indexnek Csaba László közgazdász, egyetemi tanár arra reagálva, hogy Matolcsy György jegybankelnök az Eurázsia Fórumon arról beszélt a napokban, hogy „egy új korszak hajnalán vagyunk”.

Ez a feltevés már közel húsz éve velünk van:

A KEVÉSBÉ FEJLETT ORSZÁGOKBAN, HA A NAGYON GYENGE TERMELÉKENYSÉGŰ MEZŐGAZDASÁGBÓL A MAGASABB TERMELÉKENYSÉGŰ IPARBA TEVŐDIK ÁT A FOGLALKOZTATÁS, AKKOR ELKERÜLHETETLEN, HOGY KÉT-HÁROM ÉVTIZEDEN ÁT FOKOZÓDJON AZ ADOTT ORSZÁG GAZDASÁGI NÖVEKEDÉSE.

Ugyanakkor Csaba László szerint ez egy egyszeri eset, amely a szerkezeti változásból adódik. Ezután viszont már a technológiai fejlődés válik meghatározóvá. Az ázsiai rendszerek nem a szovjet rendszerek másolatai, a kínai, az indiai vagy épp a vietnámi és az indonéz gazdaságok nem a szovjet rendszert követték, tehát ezekben az országokban van technológiai fejlődés. Viszont egyelőre ezek az országok a fejlettségnek igen alacsony szintjén állnak, és ebből a fejletlenségből, valamint a szerkezeti változásból adódó előny az, ami hajtja az ő fejlődésüket, növekedésüket.

Az egyetemi tanár szerint ebből óriási vita van a kutatók között a nemzetközi tudományos világban: mennyi időre lehet azt előrevetíteni, amit az elmúlt időszakban megfigyeltünk. Az szerinte kétségtelen tény – amit a klasszikus közgazdászok is mondanak –, hogy a kínai növekedés 11-12 százalékról 6 százalékra csökkent. Ugyanakkor a világgazdaság egészéhez képest persze az szép teljesítmény Kínától, hogy a koronavírus-járvány közepette is körülbelül 1 százalékos növekedést érhet el az idén, de Kína fejlettségi szintjén „ez nem annyira mellbevágóan nagy eredmény”. Csaba László kiemelte, hogy

ha nem lesznek nagy szerkezeti, intézményi változások, akkor a kínai növekedés tovább fog lassulni.

Az már most látható, hogy a kínai gazdaság lassul, miközben az egy főre jutó jövedelem tekintetében a fejlettségi szintjüknek csak nagyjából a felén állnak.

„Ha az ember megnézi az elmúlt öt év növekedési ütemeit, akkor azt hiszi, hogy Ázsia mindenkit le fog nullázni, de ez egyáltalán nem biztos, hogy így van” – hangsúlyozta a közgazdász. Ugyanez elmondható Indiára is, ahol olyan gazdaságpolitikai fordulat ment végbe, amely a növekedés lassulásának a tendenciáját nemcsak hogy valószínűsíti, hanem a tendencia már tapasztalható is, hiszen az elmúlt három évben lelassult az indiai növekedés.

Kína és India adja az ázsiai gazdasági teljesítmény kétharmadát, ha ők lassulnak, akkor Ázsia is lelassul

– emelte ki a közgazdász. Mivel ezek kevésbé fejlett országok, így nagyobb a növekedési tartalékuk, de azért az Csaba László szerint túlzás, hogy ők lennének a világ számára a követendő példa, hogy áthelyeződne a növekedés súlypontja az ázsiai országokra, ugyanis erre nem utal semmiféle jel.

„A piacgazdasággal és a globalizációval szemben álló irányzat van kibontakozóban, amiről egyvalamit tudunk biztosan, hogy a növekedés lassulásához vezet, még azelőtt, hogy ezek az országok elérték volna a mi szintünket” – fogalmazott az egyetemi tanár, hozzátéve, hogy már csak azért is nagyon óvatosan kell bánni ezzel az eurázsiai gondolattal, mert többek közt technológiai fejlődésben, intézményi megújulásban továbbra is az euroatlanti térség maradt a vezető.

A koronavírus-járvány sem hoz trendfordulót

A Covid Csaba László szerint egy átmeneti hatás, egy jelentős sokk a világgazdaság egészére nézve. Kína ebből viszonylag jobban jöhet ki Nyugat-Európával szemben, de ez a professzor szerint nem egy trendforduló. „Ez egy konjunkturális különbség, Kína ebből jobban jöhet ki, de például India rosszabbul, és úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok is kijövőben van a válságból, nem gyorsan és nem automatikusan, de kifelé jövőben van.” Ebből az következik szerinte, hogy

ez a nagy átalakulás, amire sokan számítanak – hogy például a szállítási útvonalak lerövidülnek, az önellátás megerősödik –, nem fog bekövetkezni.

A termelést sok ország és vállalat kitelepítette Ázsiába, Kína lett a világ műhelye: ez a közgazdász szerint nem visszacsinálható a költségviszonyok, a munkamegosztási viszonyok miatt. „Nincs olyan átalakulás, mint amit nagyjából fél évvel ezelőtt sokan vizionáltak, hogy visszatérünk az önellátáshoz, megszűnnek a hosszú szállítási láncok” – mondta a közgazdász. Elég csak arra gondolni, hogy például egy gépkocsiban van mondjuk egymillió alkatrész, amiket a világ különféle részein gyártanak. Biztosan vissza lehetne térni arra, ami a Moszkvics idejében is volt, hogy mindent a Szovjetunión belül termeltek, de az kevésbé lenne versenyképes. „Nem tudom elképzelni, hogy vissza lehetne ehhez térni, és ki lehetne terjeszteni ezt az élet mindenféle területeire.” Csaba László szerint a deglobalizációs folyamat legfeljebb a szolgáltató szektorban figyelhető meg.

(Borítókép: Fúrófejet gyártó munkások Zhenjianban 2020. október 12-én. Fotó: Hector Retamal / AFP)