Emma
-2 °C
6 °C

Mit nekünk uniós pénz?

D MTI20201119015
Orbán Viktor ma reggeli, azaz pénteki nyilatkozatában több ezer milliárd forintról beszélt, amikor arra utalt, hogy az ország önerőből is elvégzi a tervezett beruházásokat – az uniós források nélkül is. GDP-arányosan az elmúlt 7 évben 2-8 százalékban uniós keretből finanszíroztuk a beruházásainkat, ami komoly összeg, nem biztos, hogy jól tesszük, ha fittyet hányunk rá.

„Minden fejlesztést, amit a következő 10 évre terveztünk, azt meg tudjuk oldani önerőből is”

– így fogalmazott Orbán Viktor a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken arra utalva, hogy a jogállamisági mechanizmus miatt bejelentett magyar vétó miatt csúszhatnak az uniótól érkező források. Erős mondat, melynek kapcsán megvizsgáltuk, Magyarország milyen mértékben részesült az európai uniós támogatásokból a 2014–2020-as időszakban.

Mint az Európai Bizottság is felhívja rá a figyelmet, Magyarország a csatlakozás óta az úgynevezett nettó kedvezményezett tagállamok közé tartozik, ami azt jelenti, hogy jóval több az a pénz, amit a támogatásokból kap, mint amennyit befizet. A támogatásokat összesen tíz operatív programon keresztül hívtuk le.

Nettó haszonélvezőként minden évben a sokszorosát kaptuk annak, amit be kellett fizetnünk az közös büdzsébe. 2014-ben 6,6 milliárd euró állt szemben 1,02 milliárddal (jelenlegi árfolyamon 2376 milliárd forint 367 milliárddal szemben), a következő évek pedig a bizottság kimutatása szerint így festettek:

  • 2015: 5,6 milliárd euró–1,09 milliárd euró
  • 2016: 4,5 milliárd euró–1,06 milliárd euró 
  • 2017: 4,04 milliárd euró–970 millió euró
  • 2018: 6,2 milliárd euró–1,2 milliárd euró  
  • 2019: 6,2 milliárd euró–1,3 milliárd euró.

De lássuk, hogy néznek ki az uniós támogatásaink a magyar össztermékkel arányba állítva. A magyarok által megtermelt javakhoz viszonyítva jobban látszani fog, milyen mértékű az uniós segítség. 

A jegybank 2020 szeptemberi inflációs előrejelzésében részletezte, hogy GDP-arányosan hogy nézett ki az Európai Unióból érkező források effektív felhasználása. Az összeg 2014-ben a magyar GDP-nek csaknem 7 százaléka volt, majd 2015-re 8 százalék fölé emelkedett. 2016 és 2019 között az időszak elején GDP-arányosan 2 százalékra csökkent, 2018 óta pedig 4 százalék körül stagnál.

Nem csak ez alapján mondjuk, gazdasági elemzők is időről időre megállapítják, hogy a magyar gazdaságot aktívan pörgetik az unióból érkező források. Uniós segítséggel épült például a Zsolnay Kulturális Negyed, innen sikerült biztosítani az Országos Onkológiai Intézet felújítását, eszközbeszerzéseit vagy a miskolci déli ipari park felépítését, hogy csak néhány példát említsünk.

Ám nem csupán a gigaberuházÁSokhoz, út- vagy csatornaépítéshez, középületek felújításához elengedhetetlen az uniós pénzcsap, de ideális esetben a gazdasági stabilitás alapját adó kis- és középvállalkozások fejlesztéséhez, életben maradásához is létfontosságú.

A kormány növelte a tétet

Az uniós forrásokra a pályázók az Operatív Programokon keresztül kaphatnak támogatást, a teljes 2014–2020-as keretösszeg 9200 milliárd forint, ezt tavaly áprilisig teljesen lekötötte a magyar kormány. A palyazat.gov.hu november 20-i legfrissebb adatai szerint viszont a 14 616 milliárd forintnyi igényelt támogatásból 10 443 milliárdot már megítéltek és 8096 milliárdot fizettek ki eddig.

Ugyan még mindig 9200 milliárd forint a teljes elkölthető keret, a kötelezettségvállalás mégis 10 443 milliárdra szól a kormányzati oldal szerint. Ennek oka lehet, hogy a kormány korábban engedélyezte, hogy a magyar költségvetés terhére lehetséges a túlvállalás az egyes operatív programoknál, illetve befolyásolhatja a forintgyengülés is, melynek nyomán az euróban kapott kapott keret értéke forintban nő. Emellett akadnak olyan projektgazdák, akik nem tudják megvalósítani a projektet, amire pályáztak, így a támogatás visszakerül az Operatív Programokba, s újra ki lehet őket osztani.

Még mindig szeretjük az uniót

A magyar kormány a 2021–2027-es időszakban is a korábbiakhoz tapasztalt mértékben kíván támaszkodni az EU-s forrásokra, ez a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjának közérdekű adataiból is kiderül. Uniós forrásból kívánjuk például összekötni a budapesti H5–H6/H7 néven futó HÉV-vonalakat, szintén EU-s pénzből fejlesztenénk az észak–déli városi-elővárosi gyorsvasutat. Emellett új fővárosi vasúti összekötő alagutat szeretnénk építeni, fejpályaudvarokat és vasúti vonalszakaszokat fejleszteni Budapesten.

Arról, hogy a 2021–2027 közötti időszakban mekkora forrásokra számíthatunk Brüsszeltől, arról egy következő cikkünkben fogunk beszámolni. 

Szabad a hitel

„Jól hangzik, hogy egy évtizedre meg van oldva előre a beruházások finanszírozása saját erőből, de azután, ahogy a Covid-válság elbánt a világgazdasággal, nem lehet ilyen messzire előre látni. A jelenlegi körülmények közepette sokkal rövidebb időre lehet csak tekinteni.

A miniszterelnök minden bizonnyal azt üzente a reggeli nyilatkozatával, hogy Magyarország ma sokkal kedvezőbb helyzetben van, mint 30 vagy akár 10 évvel ezelőtt, nincs közvetlen függőségben a hitelezőktől”

– így fogalmazott Csaba László az Indexnek Orbán Viktor reggeli szavaira reagálva.

A CEU közgazdász professzora kifejtette, a Költségvetési Tanács tagjai, akik nyáron a legborulátóbbak voltak, jórészt reálisan gondolkodva azt mondták, hogy az GDP-arányos adósságrátánk 69 százalékról 77 százalékra fog felfutni, ami alacsonyabb, mint az euróövezeti átlag. Ez azt jelenti, hogy Magyarország most azon kevesek közé tartozik, amely ha kimegy a piacra, lényegében korlátlanul tud hitelt felvenni.

– Persze az mindig egy komoly kérdés, hogy mit érdemes hitelből finanszírozni. Ha elhúzódnak a viták az európai finanszírozás ügyében, s az adóbevételeknek is egy jelentős része – az előrejelzések szerint mintegy 6 százaléka – kiesik, akkor a Covid-járvány miatt megnövekvő kiadások közepette a kormány most olyan helyzetben van, hogy gond nélkül kezdeményezhet hitelfelvételt. 

Ez a kedvező helyzet, vagyis a külső finanszírozási korlátoktól való függetlenség 2-3 év mozgásteret biztosan enged a magyar kormánynak, ám a távolabbi kilátások függnek a magyar kivitel dinamikájától, pénzügyi teljesítményétől és sok más egyébtől.”

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök az európai uniós tagországok állam- illetve kormányfőinek videokonferenciáján a Karmelita kolostorban 2020. november 19-én. Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher)