Parragh László lélegeztetőgépre tenné a cégeket
További Gazdaság cikkek
„Meredek, de azért fel lehet rajta kaptatni” – így reagált Orbán Viktor miniszterelnök az iparűzési adó felfüggesztéséről (azóta már a teljes elengedésről van szó) és a társasági nyereségadó felére csökkentéséről szóló javaslatára. Beszéltek azóta, vagy a miniszterelnök térfelén pattog a labda?
Épp átgondolják a javaslatokat. Persze mindenki a habitusának megfelelő módon, vannak, akik kiborulva reagáltak, mások elgondolkodnak rajta. Régóta hangoztatom, hogy az iparűzési adó a mai formájában nem igazságos és korrekt. Európában nem véletlenül nincs ilyen adófajta, maximum csak hasonló Észak-Írországban, vagy kereskedelmi adó formájában Németországban. Probléma továbbá, hogy az iparűzési adó árbevétel-arányosan mindenkit terhel, függetlenül attól, hogy egy vállalkozás nyereséges vagy veszteséges, ráadásul csak az a település részesül belőle, ahol a cég be van jegyezve.
A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke azt nyilatkozta az Indexnek, hogy egyszerűbb lenne inkább direkt támogatást nyújtani a vállalkozásoknak a gazdaságfejlesztési alapból a pandémia idején. Fehérvár fideszes városvezetője meg arra kérte önt, hogy hagyja békén a vállalkozások környezetét és a munkavállalóik életminőségét biztosító településeket. Számított ezekre a kritikákra?
Nyilvánvaló, hogy ez most egy kényelmi állapot, amiben az önkormányzatok vannak, számukra ez egy automatikusan befolyó bevétel, igazából tenniük ezért sok mindent nem kell. Ezért nem véletlen az az indulatrobbanás, amit lehetett érzékelni a javaslataim miatt, amiken egyébként folyamatosan próbálunk finomítani, az utólagos jelzések és a saját számításaink alapján. Megismétlem,
a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslata az, hogy 2020-ban és 2021-ben a mikro- és kkv-szektornak ne felfüggesszék, hanem eltöröljék ezt az adóját.
Az már egy másik kérdés, hogy az önkormányzatok működéséhez szükséges forrásokat a kormány milyen módon biztosítja. Válság van és mi egy egyszerű algoritmussal álltunk elő, aminek az a lényege, hogy a vállalkozások azon rétegét, amely nehezen élheti túl ezt a helyzetet, segítsük meg azzal, hogy átmeneti adóelengedésben részesítjük. Úgy vélem, valahol lesz eredménye az alkunak.
Ezek a javaslatok a 2021-es adócsomagban egyelőre nem szerepelnek, ahogy jogszabály sincs róla.
Egy egészségügyi veszélyhelyzet közepén vagyunk, az, hogy a javaslataink benne vannak, vagy nincsenek a jogszabályban, ilyen formában nem bír jelentőséggel. Teljes egészében egyetértve azzal a törekvéssel, hogy meg kell menteni az embereket, mi azt állítjuk, hogy ehhez kell egy stabil, működőképes gazdasági környezet, ami ennek a költségeit kitermeli. Ebben pedig minden rendelkezésre álló adat szerint a legveszélyeztetettebb kör ma a mikro- és kkv-szektor. Egy mindennapi példával élve,
ha egy 55 éves fodrász munka nélkül marad, nem biztos, hogy újranyitja a vállalkozását.
Ezért álláspontunk szerint ezt a kört kell valamilyen módon támogatni, megmenteni – ezt egyébként Orbán Viktor miniszterelnök érti, megvan az összhang ebben a kérdésben. Azt meg, hogy mekkora források vannak, hogy miként lehet átcsoportosítani, azt neki kell eldönteni. Abban nincs kérdés, hogy ennek az árát valaki meg fogja fizetni: vagy inflációban, vagy eladósodottságban, vagy költségvetési hiányban, vagy a forint árfolyamával.
A következő fél évben muszáj lesz olyan eszközöket alkalmaznunk, amikkel a cégeket lélegeztetőn tudjuk tartani, hogy életben maradjanak.
Nem csak az iparűzésiadó-bevételektől esnének el az önkormányzatok, mivel a helyi adók kivetését is tiltaná nekik, gátolva azt, hogy a helyi vállalkozásoktól más jogcímen szedjenek be pénzt. Ez elég drasztikus, nem?
Ez a másik javaslatunk, igen, hogy a négy helyi adót, így
- az ingatlanadót,
- az idegenforgalmi adót,
- az építményadót és a kommunális adó mértékét
fagyasszák be az átmeneti válság időszakára. A gazdasági szereplők a maguk módján próbáltak reagálni a válság kihívásaira, 5-10-15 százalékos költségcsökkentést mindenhol behoztak. Az elmúlt harminc évben nagy cég vezetésében veszek részt, soha nem volt olyan, hogy ne lehetett volna faragni valamennyit a költségvetésből. Személy szerint én az önkormányzatoknál ennek szándékát sem érzékelem. Lehetséges, hogy populistának hatott, de a fővárosi önkormányzatnál is rákérdeztem, hogy miért kell négy helyettes Karácsony Gergely mellé. Egyszóval, ha az ember költségcsökkentésben gondolkodik, akkor nem tudja elkerülni, hogy ne tekintse át a működésével kapcsolatos költségeket, illetve gazdálkodásának racionalizmusát. Vagyis ilyen helyzetben ne az legyen az első reakció, hogy a kieső adóbevételek miatt az egyéb bevételi oldalt megemelem, egyébként pedig a saját működésem költségei ugyanolyan változatlanok maradnak, ez most nem járható út.
Budapesten állóháború zajlik a kormány és a városvezetés között, előbbi hangzatos felajánlásokat tesz például a Lánchíd felújítására, utóbbi kivéreztetésről beszél. Karácsony Gergely főpolgármester szerint annyira rossz a helyzet, hogy a kamara javaslatának megvalósulása esetén konkrétan leállna a közösségi közlekedés. Mit gondol erről?
Nem a lakosságot érintő kötelező önkormányzati feladatok kurtításán kell gondolkozni, hanem a működés racionalizálását kell megtenni. Ha a vállalkozásoktól elvárjuk, hogy termelékenyebbek legyenek, miért ne várhatnánk el az önkormányzatoktól ugyanezt? Az én állításom egyszerű: szemléletváltásra van szükség az önkormányzati finanszírozás és gazdálkodás területén. A működési költségkeretbe pedig a tömegközlekedésnek és még sok másnak is bele kell férnie, ez nem kérdés.
Elegendőnek tartja azt, amit a kormány tesz a vállalkozásokért?
Ez erősen ágazat- és régiófüggő, de valamilyen formában mindenki részesülhetett azokból. Azt ne felejtsük el, hogy Magyarország költségvetési keretei adottak, tehát mi nem tudunk versenyezni egy osztrák támogatáspolitikával, mások az alapok, mások a körülmények. Azt gondolom, hogy amit ki lehetett ebből hozni, azt a kormány kihozta.