Maszkviselésben az európai átlag felett vagyunk, de a távolságtartás egyelőre nem megy
További Gazdaság cikkek
- Lázár János 600 milliárd forintos vasútépítési fejlesztésről számolt be
- Közeleg a határidő, megjelent a tervezet
- Megszületett a nagy megállapodás, évekre előre rögzítették, hogyan nőnek a bérek
- Ez sokaknak fájni fog: tízszeresére emelik a parkolás díját az egyik kerületben
- Kétéves mélyponton a magyar deviza
A próbavásárlásokkal foglalkozó MSPA Europe/Africa nevű cég 15 országban végzett felmérést októberben és novemberben azzal kapcsolatban, hogy a koronavírus jelentette veszélyhelyzetben az emberek mennyire ügyelnek a távolságtartásra, milyen arányban hordanak maszkot, illetve a boltok mennyi kézfertőtlenítőt és figyelmeztető jelzést helyeznek ki. 15 országban 5800 üzletet (szupermarket, drogéria, benzinkúton működő bolt) vizsgáltak meg, Magyarországon 103 helyszínen jártak.
Az adatok összegzése után az derült ki, hogy a maszkot egyre szigorúbban megkövetelik a boltokban, és a vásárlók nagy része is hordja, a távolságtartásra már sem a boltosok, sem a vásárlók nem figyelnek oda ennyire, pedig nagy szükség lenne rá. Az összesítés szerint a boltok 10 százalékában nem érezték biztonságban magukat a próbavásárlók.
A magyarországi üzletek 10 százalékában nem találtak kihelyezett kézfertőtlenítőt, viszont maszkviselésben kifejezetten jól szerepeltünk.
Az európai boltok 25 százalékában, vagyis minden negyedik üzletben volt ezzel kapcsolatos hiányosság, míg nálunk ez csak 14 százalék. A távolságtartást ezzel szemben még gyakorolnunk kell. A 15 országban átlagosan 22 százalékban figyeltek meg problémát ezzel kapcsolatban a próbavásárlók, Magyarországon ez a mutató 43 százalék.
Ez a dolgozók egymás közti távolságtartására vonatkozik, míg a vásárlók esetében ez az arány 44 százalék. Ez azt mutatja, hogy a példa ragadós.
Ha a dolgozók rossz példát mutatnak, és ők sem veszik komolyan a másfél méteres korlátozást, akkor ezt az ügyfelekkel sem tudják betartatni, és ez komoly veszélyekkel jár. Aki erre nem figyel, az nemcsak a hatósági büntetést kockáztatja, hanem azt is, hogy elveszíti vásárlói bizalmát és ezzel a hosszú távú fennmaradási esélyeit csökkenti
– mondta Mózes István, a kutatást végző szervezet igazgatója, aki egyben a ClientFirst Consulting cég ügyvezetője.
(Borítókép: Járókelők Budapesten 2020. november 26-án. Fotó: Aradi László / Index)