A járvány alatt egyre több hazai terméket vásárlunk

Vélhetően nincs olyan terület, amelyre ne lett volna hatással a koronavírus-járvány, ezáltal a szokások is alaposan megváltoztak, legyen szó akár az étkezésről vagy a vásárlásról. Ezt testközelből tapasztalták meg az élelmiszeripari cégek, amelyek rendkívül magas kereslettel találták szembe magukat a tavaszi korlátozások idején. Ez a kereslet normalizálódott a nyáron, míg a második hullámmal ismét emelkedett, igaz, nem olyan mértékben, mint márciusban és áprilisban.

A vásárlók megrohamozták a boltokat márciusban, mégpedig olyan mértékben, hogy arra nem lehetett felkészülni. Nyáron viszont már elkezdtük tervezni a karácsonyi időszakot, hogy semmi se érjen váratlanul minket. Sokan vásárolják a termékeinket most is, de minden rendelést el tudunk látni

– mondta Molnár Éva, a Gyulahús Kft. kereskedelmi vezetője egy szerdai, élelmiszeripari cégeket érintő háttérbeszélgetésen. A szokások változásáról is beszélt, mert amíg az emberek kerülték a csemegepultokat tavasszal, és inkább az önkiszolgáló pultnál található, csomagolt termékeket vásárolták, már csak azért is, mert azok tovább elállnak, be lehet spájzolni belőlük, sőt rendelhetők otthonra, addig mostanra a csemegepult és az önkiszolgáló is egyformán népszerű.

Kisebb most a roham

Emellett a vásárlók tavasszal a közép- és prémiumkategóriás termékeket keresték, míg most inkább a prémiumtermékek irányába megy az értékestés, ami pedig meglepetést szerzett a Gyulahúsnak, hogy korábban nem igazán vásárolták a szarvastermékeket, most viszont órási a kereslet irántuk, amire nem számítottak.

Bokros Gábor, a Gyermelyi Zrt. marketingigazgató-helyettese is azt tapasztalta, hogy

most viszont csak kisebb roham érzékelhető, igaz, a korábbi évekhez képest így is jelentősen nőtt a forgalom novemberben és decemberben. A tészta ráadásul négy évig is eláll, vagyis abból bőven el lehetett raktározni már tavasszal, ami érthetően csökkentette a keresletet a nyárra és a mostani időszakra.

A másik oka, hogy kisebb a roham, hogy a vásárolók körében most nincs akkora pánik, a fogyasztók megtanulták tavasszal, ha elfogyott egy termék, másnapra fel lesznek töltve a polcok

– mondta Bokros Gábor.

Javult a helyzet a gyártók és az üzletláncok között

A járványhelyzet ráadásul a kereskedelmi láncok hozzáállását is átalakította Molnár Éva szerint: könnyebb kommunikálni, együttműködni velük, sőt egyre gyakrabban fordul elő, hogy a láncok keresik meg őket, hogy reklámozzák a magyar termékeket.

Ebben nagy szerepet játszik a Magyar Termék Nonprofit Kft., amely

néven indított kampányt, amely felhívja a figyelmet a hazai termékek vásárlásának fontosságára, hogy ezzel is több munkahelyet tudjanak megvédeni. Jelenleg több mint 170 cég nagyjából 4000 terméke és szolgáltatása viseli a Magyar Termék védjegyek valamelyikét.

A magyar termékek népszerűsítése korábban is alapvető volt, de a járványidőszaknak köszönhetően még szorosabb lett az együttműködés. A gyártói oldal már korábban csatlakozott, de mostanra az üzletláncok is kiveszik a részüket. Benedek Eszter, a Magyar Termék ügyvezetője szerint az idei év áttörést jelentett a magyar termékeknek kereskedelmi oldalról, ami annak is köszönhető, hogy az üzletláncok már nemcsak beszélnek a fontosságáról, hanem proaktívak is, és a nagyobb áruházaknál óriásplakátokon hirdetik a „Vedd a hazait! Védd a hazait!” szlogent.

Emellett a fogyasztói oldalról is kialakult egyfajta társadalmi felelősségvállalás, emiatt a jelenlegi helyzetben könnyebb eladni a magyar termékeket. A minőség és az ár mellett most már az

a legfontosabb a vásárlóknak, hogy magyar termékeket vegyenek,

és ezzel is támogassák a hazai munkahelyeket. Ráadásul egy felmérés szerint az átlagos vásárló tíz százalékkal többet is fizetne a védjeggyel ellátott magyar termékért

– mondta Benedek Eszter.

(Borítókép: Bánkúti Sándor / Index)