Kijött a rendelet: nem emelhetnek díjat sem az önkormányzatok
További Gazdaság cikkek
-
A Toyota növelte globális autóeladásait novemberben - Karácsonyi csoda: van, amiben Magyarország kenterbe veri az európai mezőnyt
- Rohamléptekben ürülnek a gáztárolók, ebből még baj lehet
- Megtudtuk, mit iszik a magyar, ha igazán szomjas
- Nyolcvanéves a magyar történelem egyik legkockázatosabb vállalkozása
A szombaton megjelent Magyar Közlönyben található 603/2020. kormányrendelet arról szól, ami miatt Karácsony Gergely hónapok óta csatázik a kormánnyal. A passzus lényege, hogy
a helyi önkormányzatok gazdasági társaságai, egyéb szervezetei – azok is, melyek közszolgáltatást végeznek – nem emelhetnek díjat a rendelet hatályba lépésének napjától, és új díjat sem vezethetnek be 2021. december 31-ig, sőt a meglévő díjakat sem emelhetik addig.
Ha a rendelet hatályba lépése előtt az önkormányzati tulajdonú szervezet szerződést kötött a díjemelésről, akkor az érvényben marad. A rendelet 2021. február 8-áig hatályos.
A főpolgármester a 2021-es budapesti költségvetést több alkalommal is a túlélés költségvetésének nevezte, miután a kormányzati döntések nyomán Budapest több olyan bevételétől is elesik, melyet korábban megkapott. Emiatt közlése szerint a fővárosnak 6 milliárd forinttal többet kell fizetnie az államkasszába, mint amennyi támogatást kap a működéshez, vagyis „nettó befizetővé” vált Budapest, a működési költségei pedig a 2013-as szint alá estek.
Emiatt novemberben a főpolgármester bejelentette, hogy több fővárosi közműcéget is összevon egy cégbe 2021. január 1-jétől. A hiányt továbbá adóemeléssel, új adókkal tudta volna mérsékelni, a kormány azonban erről hallani sem akar, és a fenti törvénnyel elvágta ennek lehetőségét.
Persze kivétel most is erősíti a szabályt, például nem érvényes a legújabb korlátozás, ha az önkormányzat egy legalább kétéves időtartamra vagy határozatlan időre megkötött szerződésben „számszerűsíthető módon” meghatározta a díjemelés mértékét, vagy ha a díjemelésről október 31. előtt döntöttek.
AMÍG EMELNI NEM, CSÖKKENTENI VISZONT SZABAD AZ ÖNKORMÁNYZATOKNAK LAKÁSAIK VAGY EGYÉB HELYISÉGEIK BÉRLETI SZERZŐDÉSÉT, AKKOR IS, HA A BÉRLŐ EZT NEM KEZDEMÉNYEZI.
Emellett a veszélyhelyzet végéig meg kell hosszabbítani minden állami és önkormányzati lakás vagy egyéb helyiség bérleti szerződését.
Nincs rendes felmondás
A közlönyben kijött egy kormányrendelet a kötelező egészségbiztosításról is. Az egészségbiztosító eszerint a szolgáltatókkal kötött finanszírozási szerződést továbbra is 30 napos felmondási idővel, rendes felmondással megszüntetheti, ám a törvény kimondja, hogy az egészségügyi szolgáltató nem bonthatja fel a finanszírozási szerződést rendes felmondással, vagyis írásban, indoklás nélkül.
Tehát a különböző állami és magánkórházak ez alapján nem bonthatják fel olyan egyszerűen a szolgáltatásokra vonatkozó megállapodásukat a biztosítóval, mint eddig.
A rendelet szintén a koronavírus-járvány második hulláma elleni védekezés része, és jövő február 8-ig hatályos.
A cégek nagyon várják a hiteltörlesztési moratórium részleteiről szóló szabályozást, erről viszont nem jött ki kormányrendelet a közlönyben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
