Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Gazdaság cikkek
-
Milliárdokkal károsítottak meg rászorulókat, az étkeztetési szektort teljesen áthatja a korrupció - Rég nem látott mértékben verték hitelbe magukat a magyarok
- Csaknem 500 milliárd forintot keresett a magyar állam szeptemberben
- Nincs építkezős kedvében a magyar, évtizedes visszaesés látható
- Véget ért a Boeing sztrájkja, megszületett a megállapodás
A bitcoin jegyzése szerdán történetében először átlépte a 20 ezer dolláros szintet, csütörtökön pedig soha nem látott rekordot ért el: 23 655 dolláron is állt az árfolyama, amely az idén már csaknem 220 százalékkal emelkedett.
Mi is az a bitcoin?
A bitcoin egy nyílt forráskódú digitális fizetőeszköz, amelyből szigorúan meghatározott mennyiség bányászható. A maximális készlete 21 millió, cikkünk megjelenéséig 2,43 millió kibányászható bitcoin maradt. A bitcoin nem áll egyetlen jegybank ellenőrzése alatt sem, a decentralizált szoftverrendszer nem manipulálható, a felhasználók között gyakorlatilag díjtalan, azonnali pénzmozgást garantál. Átlagosan egy bitcoint 10 percenként találnak meg a bányászok, ez alapján a plafont jelentő 21 millió bitcoin utolsó darabjait 2140-ben találnák meg. Ám a bányászkapacitás jelenlegi növekedési tendenciáját alapul véve az elemzők 2040–2050 közöttre teszik azt a dátumot, amikorra az összes bitcoin 99,9 százaléka ki lesz bányászva.
A nyílt forráskódú digitális pénzt 2009 januárjában bocsátotta ki egy ismeretlen, és 2017 áprilisában lódult meg igazán. Akkor még 1000 dollár környékén lehetett kereskedni vele, az év végére viszont megközelítette a 20 ezres határt, majd januárban elindult lefelé a lejtőn, és egy év alatt egészen 3000 dollárig gyengült. Sokan lemondtak már róla, tavaly nyáron viszont újra 10 ezer dollár körül vásárolták.
Idén márciusban 5000 dollár alatt is járt, majd ismét kilőtt, s döntötte meg a csúcsot, úgy, hogy bizonyos elemzők még a közelmúltban is azt jósolták, hogy a bitcoin nem fogja tudni áttörni a 20 ezer dolláros lélektani határt.
Blockchain és bitcoin szakértőkhöz fordultunk, hogy kiderítsük, mi áll a szokatlan felértékelődés mögött, s mik lehetnek a veszélyei.
10 percenként alig 6 bitcoint hoznak létre
„Több összetevője is van annak, hogy most lőtt ki ennyire a bitcoin” – kezdte az Indexnek Debreczeni Barnabás, a Magyarország első bitcoin-ATM-jét üzemeltető MrCoin vezetője. Elmondta, hogy a valuta egyfelől ciklikus mozgást mutat az értékpapírokhoz hasonlóan. Négyévente feleződik a kibocsátási rátája, vagyis négyévente felére csökken az inflációs rátája.
„A rendszer biztonságát a bányászok szavatolják, ezért maga a szisztéma frissen kibocsát számukra ajándék bitcoint. Ez jelenleg 10 percenként 6,25 bitcoin, azok részesülnek benne a legnagyobb mértékben, akik a legnagyobb energiát tették bele a hálózat működtetésébe, vagyis a legaktívabb bányászok.
Ez a jutalom 4 évente feleződik, s ilyenkor ez kilövi az árfolyamot az egekbe, ezt látjuk most.
Utána jön egy konszolidációs időszak, az árfolyam-emelkedés, utána mánia, buborék keletkezik, majd jön egy újabb visszaesés, így néz ki a ciklus” – magyarázza a bitcoin felívelésének piaci logikáját Debreczeni Barnabás.
Sokan azt várták, hogy ha beütne egy válság, a bitcoin egyfajta menekülődevizaként működhet majd – erre a felvetésre Czeglédi Tamás, a Blockchaineum társalapítója az Indexnek azt mondta, hogy már február-márciusban azt feltételezték, hogy kilő a bitcoin árfolyama.
Ez mégsem következett be, a bitcoin megint nem úgy viselkedett, ahogy azt sokan várták volna
– fogalmazott a blokkláncszakértő. Számítottak arra, hogy egyszer majd megindul felfelé az árfolyam, de idáig erre várniuk kellett az elmúlt néhány évben, pedig maga a technológia kezdett egyre elfogadottabbá válni. Czeglédi felhívta a figyelmet, hogy már vezető közgazdászok is kiemelték a bitcoin kapcsán annak deflációs hatását: köszönhetően annak, hogy garantáltan véges a kibocsátása, kiszámítható, hogy összesen mennyi bitcoin lesz a piacon.
A kilövés másik oka az intézményi szereplők megjelenése, akik 2020-ban gőzerővel kezdtek bitcoinba fektetni.
Egy 2018-as felmérés szerint 100-ból 30 ember hallott a bitcoinról, 100-ból két embernek pedig van bitcoinja. 2017-ben még a lakossági, kisbefektetői érdeklődés jellemezte ezt a kriptovalutát, 2020-ban viszont már komoly cégek vásárolják a bitcoint
– jelezte az Indexnek a Magyar Bitcoin Egyesület elnökségi tagja. Íme, néhány példa:
- a PayPal is beszállt a kriptokereskedelembe;
- a MicroStrategy szoftvercég 500 millió dolláros tartalékából 425 millióért vásárolt idén szeptemberben, majd kibocsátott újabb 650 millió dollárnyi kötvényt, amely egy nap alatt elkelt. Ráadásul ezt is bitcoinra fogja fordítani, ezzel pedig szinte már egy bitcoin-ETF-nek (Tőzsdén Kereskedett Alap) számít;
- a Square fintech cég 50 millió dollárt fektetett bitcoinba;
- a legnagyobb mennyiséget azonban a Grayscale birtokolja, összesen közel félmillió bitcoinja van a hedge fundnak, ők a legnagyobb halak a piacon.
Tőzsdén jegyzett cégek összesen már több mint 953 ezer bitcoint vásároltak meg, a teljes lista itt található.
De miért éppen most indult meg felfelé a bitcoin?
Czeglédi szerint az elmúlt napokban nem igazán voltak olyan hírek, amik erősíthették volna az árfolyamot, ellenben a MicroStrategy vásárlására ő is felhívta a figyelmet: a cég vezére de facto bitcoin-ETF-et hozott létre a saját cégéből, így aki az ő részvényeit veszi, az egy picit a bitcoinra is fogad.
Ez lehetne egy friss aktualitás a mostani rali mögött, de ez is több hónapos történet
– tette hozzá. Úgy véli, hogy inkább a reálgazdaságban lehet most lufi, szerinte a bitcoin árfolyamának emelkedése inkább garantált hosszabb távon.
Mindenki beszáll
A bitcoin mára legitim befektetéssé vált, 2020 a nagy intézmények beszállásáról szólt, amelyek fénysebességgel építik az infrastruktúrájukat. Több száz vállalatról beszélünk, a bitcoin ott van mindannyiuk portfóliójában, ajánlják az ügyfeleknek – mondta Debreczeni Barnabás.
A szakértő szerint az sem elhanyagolható szempont a valuta kilövésében, hogy a fejlett világban az elmúlt években nagyon alacsony kamatot fizettek a pénzintézetek a befektetésekre, vagy még annyit se. A növekedést a pénzintézetek irgalmatlan mennyiségű pénznyomtatással próbálják elérni, a valaha kinyomtatott amerikai dollárok negyedét például idén bocsátották ki.
A Covid-járvány pedig csak olaj volt a tűzre,
így az intézmények most azt látják, hogy ha bitcoinba fektetnek, az védelmet jelent az inflációval szemben, vagyis a bitcoin egyfajta menekülővalutává vált, mint a svájci frank. Vannak olyan, elnyomó rezsimek által kormányzott fejlődő országok, melyek befektetői menekülnek a hiperinfláció és a helyben tapasztalható korrupció elől, nekik is tökéletes választás e kriptovaluta, mert „nem lehet lefizetni”.
Bitcoin vagy arany?
Itt kerül a képbe az arany, amely eddig a tőzsdei árfolyammozgásoknak kevéssé kitett értéknek számított. A bitcoin előretörése az utóbbi éveket, főleg az ideit nézve viszont olyan mértékű, ami immár az arany piaci pozíciójához mérhető, és becslések szerint nem csupán a stabilitása, hanem az értéke is olyan szintre nőhet, mint az aranyé. „A bitcoin teljes piaci kapitalizációja jelenleg 300–400 milliárd dollár, az aranyé közel 9 ezer milliárd, tehát most még azért jobban bíznak a befektetők az aranyban.
Ám nagy eséllyel egy évtizeden belül le fogja hagyni a bitcoin az aranyat.
Az idei értékplafon valahol 50 és 100 ezer dollár között várható. Ez óvatos becslés, az intézményi befektetők elemzői 300–400 ezer dolláros prognózist mondanak a csúcsra, szerintem ez azért túlzó. Ahhoz, hogy az arany piaci kapitalizációját elérje, 500 ezer dolláros stabil árfolyamra lenne szükség” – vázolja a Magyar Bitcoin Egyesület elnökségi tagja.
Mit csinálnak a hatóságok?
A bitcoin egy nyílt forráskódú digitális fizetőeszköz, nem áll egyetlen jegybank ellenőrzése alatt sem, a decentralizált szoftverrendszer nem manipulálható, ami a stabilitását adja. De van-e arra lehetőség, hogy egy pénzügyi hatóság vagy bármely jegybank megpróbálja a jövőben szabályozott keretek közé kényszeríteni a szektort?
A jelenlegi körülmények között nincs olyan hatóság, mely a bitcoin rendszerének működését, szabályozását kívülről át tudja szabni, ugyanis ha valaki ezzel próbálkozna, azt a rendszer tagjai rögtön kiszúrnák, és kitiltanák
– fogalmazott Debreczeni Barnabás. Szerinte másfelől mérhetetlen, több milliárd dollár értékű szerver-bányászkapacitás kellene hozzá.
Nincs olyan gyártási teljesítmény, amely biztosítani tudná a művelethez szolgáló bányászgépeket. Még az amerikai jegybank, a FED sem tudná ezt megcsinálni, maximum leválna egy külön láncra, de ott csak értéktelen bitcoint tudna bányászni egy új szabályozás szerint, ám a mostani láncból senki sem csatlakozna
– mondta Debreczeni, hozzátéve, a rendszernek azért vannak szabályozói, ilyenek a bitcoin bankok. Az USA-ban egyre szaporodik a számuk, Európában most éledezik ez a szektor. Január 10-től például a pénzmosás elleni törvény érvényes azokra, akik letéti szolgáltatást vagy váltási, brókeri tevékenységet végeznek, így a bitcoinnal foglalkozó cégekre is. Ezeknek a vállalatoknak innentől a NAV a felügyeleti szerve.
Itthon a jegybank egyelőre nem támogatja, hogy a magyarországi pénzügyi intézmények kriptovalutával foglalkozzanak.
Németországban a bankok már élnek ezzel a lehetőséggel. A páneurópai kriptoszabályozás első vázlata viszont már megszületett, ez alapján középtávon ugyanazok a szabályok vonatkoznak majd a kriptovalutákkal foglalkozó szolgáltatókra is, mint a tőzsdei brókercégekre, letétkezelőkre.
Cikkek, esélyek, portrék, eredmények, térképek – minden egy helyen!
Ne maradjon le semmiről, kövesse az Indexen az amerikai elnökválasztás legfontosabb pillanatait és böngéssze a Fehér Ház blog tartalmait!
November 1-től folyamatosan frissülő hírfolyamunkban számolunk be minden fejleményről, a voksolás éjszakáját kiemelt figyelemmel kísérjük. A választás másnapján reggel hét órától élő videós műsorral jelentkezünk, interaktív térképeink segítségével pedig minden információt megtalál!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
