Hogyan kereskedünk a jövőben a britekkel?

Négy és fél éve, hogy lezajlott a britek Európai Unióból való kilépése mellett döntő Brexit-népszavazás, az átmeneti időszak pedig az év végével lejár. A magyarokat érintő politikai döntéseket azóta mind ismerjük, köztük a nagy-britanniai ki- és beutazási szabályokat, a kinti tanulást, munkavállalást, valamint a letelepedést érintő feltételeket.

A tárgyalások jelenleg is zajlanak  Boris Johnson  brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke között, egyebek mellett a Nagy-Britannia és az Európai Unió kereskedelmi feltételeiről. Ugyan nincs kizárva, hogy még december 31-ig megszületik, egyre valószínűbb, hogy az idén már nem lesz meg a várva várt megállapodás.

Arról nem is beszélve, hogy a számok alapján az Egyesült Királyság Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnereinek egyike. Miként az sem tét nélküli, hogy a GDPR-t és a környezetvédelmi alapelveket a brit partnerek a jövőben hogyan tartják be.

Mi lesz a magyarországi brit cégek sorsa?

Ha a britek és az EU között nem is születik egyelőre átfogó kereskedelmi megállapodás, akkor sem tartom valószínűleg, hogy a brit cégek emiatt tömegével vonulnának ki Magyarországról. Bár kétségtelen, hogy ettől függetlenül lesznek nehezítő tényezők

– mondta el az Indexnek Goreczky Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) vezető elemzője.

A szakértő hozzátette, ehhez látni kell, hogy

Ám a brit vállalatok nem csupán a közös EU-tagság miatt választották befektetési célpontnak Magyarországot.

Például a szakemberek elérhetősége, a kedvező működési költségek, akárcsak az iparági ökoszisztéma mind szerepet játszanak egy-egy ilyen stratégiai döntésben. Miközben a beruházások sorsa attól is függ, hogy a magyarországi leányvállalat milyen funkciót lát el.

Ha például egy brit cég az itteni telephelyéről szolgálja ki a teljes EU-s piacát, a Brexit ellenére sem lesz sok ráció átköltöztetni az elosztó központot vagy a termelést egy másik tagországba telepíteni

– magyarázza Goreczky Péter, aki mindezek illusztrációjaként megemlíti, hogy a brit gyógyszergyártó óriás, a GlaxoSmithKline (GSK) még 2017-ben jelentette be, hogy Gödöllőn bővíti vakcina-alapanyagokat gyártó üzemét, amely 2023-tól már lehetővé teszi újabb termékek előállítását.

Ebből is látszik, hogy amikor egy ekkora horderejű beruházás megvalósul, a háttérben mennyi munka, évekig tartó technológiai, üzleti fejlesztés, hatósági engedélyeztetési folyamat húzódik. Ezek után nem viszik át olyan könnyen más országba ezeket a projekteket – emlékeztet a KKI vezető elemzője.

Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense szerint a közel öt éve húzódó Brexit-saga ellenére sem kell félteni a Magyarországon jelen lévő brit cégeket, hiszen ők nagy eséllyel már előreszaladtak és létrehozták európai bejegyzésű leányvállalataikat, partnercégeiket.

A szolgáltatások piacán azonban jó kérdés, hogy a magyarországi kapcsolatokkal rendelkező, az Egyesült Királyság területéről szolgáltató brit cégek mennyiben fognak megfelelni a jövőben az európai piacon kötelező GDPR-irányelveknek.

A szigorú adatvédelem mellett a jövőben az európai egységes piaci szabályozástól vélhetően fokozatosan eltérő brit gyakorlat is feladhatja a leckét.

Tegyük fel, hogy egy magyar és egy brit festékgyártó versenyez egymással a piacon. Ám az utóbbi nem lesz köteles megfelelni a szigorú uniós környezetvédelmi normáknak, így a brit termék olcsóbb lesz. Ezt a terméket csak akkor engedhetjük be a közös piac területére, ha nem tudják dömpingáron értékesíteni, ezért vagy mennyiségi korlátozást, vagy vámokat kell kivetni rá – magyarázta Gálik Zoltán azt, hogy a Brexit következtében milyen kereskedelmi dilemmákról fog szólni az elkövetkezendő néhány hónap, esetleg előttünk álló néhány év.

Mi lesz a Nagy-Britanniából érkező rendeléseink sorsa?

Most, amikor egy brit webshopból rendelünk, 22 euró alatt egyáltalán nem, felette pedig húsz százalék áfát fizetünk. Mindez a Brexittel a jövő év elejétől megszűnik, és

ami egyértelmű drágulást jelent – hívták fel a figyelmet a szakemberek.

A képet persze árnyalja, hogy hiába brit cégtől rendelünk, könnyen lehet, hogy magát a terméket annak valamelyik EU-n belüli logisztikai telephelyén fogják előállítani, azaz az áru fizikai valójában nem az Egyesült Királyságból érkezik Magyarországra.

Ha például az Amazonon keresztül vásárolunk egy olyan terméket, amit az EU egyik szabadkereskedelmi szerződéssel rendelkező partnerországában állítanak elő, azt a német leányvállalaton keresztül szállítják majd Magyarországra, így nem rakódik rá vám, szemben azzal, ha a termék Nagy-Britanniából érkezne

– vázolta a lehetséges Brexit-forgatókönyvet Gálik Zoltán.

Ugyanakkor a Corvinus Egyetem docense azt is reálisnak tartja, hogy drágább lehet a brit levélforgalom díjszabása, akárcsak a mobiltelefon-költségek, hiszen az EU-n belüli ingyenes roaminghoz nem fér majd hozzá az Egyesült Királyság.

Magyarország tizedik legnagyobb exportpartnere

Amennyiben hosszú távon nem születik megállapodás, általánosságban a Világkereskedelmi Szervezet általános vezérelvei fogják meghatározni a magyar–brit kereskedelmi viszonyokat is, amely többek között vámok alkalmazásával és plusz adminisztrációs terhekkel jár.

Vagyis minden tagország előveszi a listáját a vámokról és a kvótákról, amelyeket azokkal az országokkal szemben alkalmaz, amelyekkel nincs szabadkereskedelmi megállapodása. Az EU jelenleg is ilyen alapon kereskedik az Egyesült Államokkal, Kínával vagy épp Brazíliával.

Ettől még persze az EU részéről köttethetnek kisebb, egyes szektorokra érvényes külön alkuk, amelyek kedvezőbb feltételeket teremtenek – állítják egybehangzóan az elemzők, akik úgy látják, Magyarország szempontjából ez elsősorban az élelmiszerek, a gyógyszerészeti, valamint az autóipari termékek piacát érintheti.

Az Egyesült Királyság Magyarország tizedik legnagyobb exportpartnere volt 2019-ben, ami összesen megközelítőleg 3,6 milliárd euró értékű kivitelt jelentett. Ahogy a külkereskedelmi egyenlegünk is kifejezetten pozitív volt azzal, hogy 1,8 milliárd euró többletet mutatott, amitől az idei év mutatói sem maradnak el

– sorolja az adatokat Goreczky Péter, amelyek mind azt támasztják alá, hogy alapvetően stabil kereskedelmi viszonyról beszélhetünk, és Nagy-Britannia igenis fontos piaca Magyarországnak. Ezért sem elhanyagolható, miként zárulnak az egyszer vélhetően befejeződő kereskedelmi Brexit-tárgyalások.

(Borítókép:  Ben Stansall / AFP )