Gusztáv
-7 °C
-1 °C

Ha katás vállalkozó, január 1-től készüljön a szigorra

KATA valtozasok 2021
2020.12.22. 17:58
Jövő év elejétől hatályba lép az új katatörvény, amely a kisadózók mellett a velük üzleti kapcsolatban állók életében is komoly változásokat jelent, mind a megfizetendő adóterhek, mind az adminisztráció terén.

Ahogy már megszokhattuk, az új évvel új közteherviselési szabályok is érkeznek. Nem lesz ez másként ezúttal a kisadózó vállalkozások tételes adójával sem. Az Index most minden kínzó kérdésre válaszol Baranyi Gábor, a Deloitte adó- és jogi tanácsadási cégtársának segítségével, hogy mi mindenre figyeljenek az év elejétől a katások, illetve üzleti partnereik.

1. Változnak-e jövőre az összegek, amit a katások havonta utalnak a NAV-nak?

A tételes adó mértékében emelés és csökkenés sem várható 2021. január 1-jétől. A NAV felé havonta utalandó összegek továbbra is:

  • a főállású kisadózóknak 50 ezer forint,
  • a főállásúnak nem minősülő kisadózóknak 25 ezer forint,
  • a magasabb járulékalapot jelentő, leginkább a nyugdíj szempontjából érdekes, önként vállalható, emelt összegű katát fizetőknél pedig 75 ezer forint.

2. 2021-től marad az évi 12 milliós határ is, amely alatt még nem kell az eddig ismert „különadót” fizetni?

Igen, január elsejétől a 12 milliós éves bevételi határ is marad. Ekkor az első pontban felsorolt tételeken kívül nem keletkezik egyéb, a katatörvény alapján fizetendő adókötelezettége a katás adózóknak. Feltéve, hogy az újonnan bevezetett rendelkezések miatt nem merül fel „különadó”-fizetési kötelezettségük. (Erre hamarosan jönnek a példák a cikk 4. és 5. pontjában)

A 12 milliót meghaladó éves bevétel azonban 40 százalékos adót von maga után. Egész pontosan ekkor a kata szempontjából cezúrát jelentő 12 millió forint feletti rész után kell a 40 százalékos különadót megfizetni.  A havi tételes adókötelezettség teljesítésén túl.

3. Változnak-e a fontos katahatáridők, dátumok?

A katatörvény által eddig meghatározott dátumok sem változnak, kezdve azzal, hogy a tételes adót 2021-ben is legkésőbb minden hónap 12. napjáig kell a kisadózóknak megfizetniük.

  • Február 25. a katanyilatkozat leadási határideje. (Ezt a NAV-nak kell eljuttatni az éves bevételről és az üzleti partner adatairól, amennyiben a kisadózó az előző évben 1 millió forint feletti bevételt szerzett tőle.)
  • Március 31. a kata üzleti partnerének adatszolgáltatási kötelezettsége, amennyiben 1 millió forintot meghaladó bevételt juttatott az előző évben katás vállalkozás részére. 

4. Ehhez képest 2021-től melyek a legfontosabb kataszigorítások?

Itt a legnagyobb újdonság 2021. január 1-jétől az a bizonyos sokat emlegetett, nettó 3 millió forintot meghaladó számlázásnál életbe lépő extra kötelezettség, a 40 százalékos „különadó”.

Amennyiben például egy összegben vagy több részletben összeadódik a nettó 3 millió forint feletti összeg, amit katás vállalkozóként ugyanazon magyarországi, vállalkozásként működő üzleti partnerem felé az adott adóévben kiszámlázok, a 40 százalékos különadót nem én fogom megfizetni. Hanem magát a számlát befogadó céget terheli a „különadó” befizetésének kötelezettsége.

Ez tehát abban az esetben fordul elő, ha a kisadózó bevétele ún. kifizetőtől származik, amely fogalom elsősorban a belföldi illetőségű jogi személyekre, egyéb szervezetekre és egyéni vállalkozókra vonatkozik.

VAGYIS A LEGTÖBB ESETBEN AZ EGY VÁLLALKOZÁS FELÉ KISZÁMLÁZOTT NETTÓ 3 MILLIÓ FORINT FELETTI RÉSZEN FELMERÜLŐ 40 SZÁZALÉKOS EXTRA ADÓ MEGFIZETÉSE NEM A KATAADÓALANY KÖTELEZETTSÉGE LESZ.

A jogszabály meghatároz kivételeket, akiknek üzleti partnerként a különadót nem kell megfizetniük.

5. Miért fontos, hogy különösen odafigyeljünk, ha kapcsolt vállalkozásnak vagy külföldi vállalkozásnak számlázunk?

Ha a kisadózó magyar kapcsolt vállalkozásnak állít ki számlát, akkor minden egyes bevételt a kezdetektől menetrendszerűen 40 százalékos adó terhel. Legyen az akár egy 1000 forintos vagy 10 millió forintos számla.

Ilyen eset, ha a katás egyéni vállalkozó olyan cégnek dolgozik, ahol a többségi tulajdonos például:

  • a testvére,
  • házastársa,
  • gyermeke
  • vagy a szülője.

Hasonló a helyzet a külföldi kapcsolt vagy kapcsolt vállalkozásnak nem minősülő vállalkozás és egyéb szervezet esetén is, annyi különbséggel, hogy ebben az esetben 28,57% az adókötelezettség, amelyet azonban már a kisadózónak kell megfizetnie. (Ezt úgy is lehet számítani, hogy a katás vállalkozónak ekkor a bevétel 71,42 százaléka után kell 40 százalék adót fizetnie.)

Kapcsolt vállalkozás esetén a teljes bevételt, nem kapcsolt vállalkozás esetén a 3 millió forintot meghaladó bevételrészt kell figyelembe venni. Ezt a pluszadót a számlát kiállító kisadózónak kell bevallania és megfizetnie.

(Hogy pontosan mi és mikor számít kapcsolt vállalkozásnak, erre példákat hozott az Index, de érdemes lehet szakértőnél, könyvelőnél meggyőződni arról, hogy valóban kapcsolt vállalkozásról beszélünk-e, illetve a NAV-tól is kérhetünk állásfoglalást az ügyben.)

6. Bővültek-e a katával járó adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségek?

Igen.

Január 1-jétől többek között észben kell tartani, hogy mielőtt szerződést kötnek egymással, a katásnak írásban kell nyilatkoznia üzleti partnere felé arról, hogy kisadózóként teljesíti adókötelezettségét, valamint a kisadózói jogállás megszűnéséről is köteles nyilatkozatot tenni.

A kata-törvényváltozáshoz nem kapcsolódik szorosan, de kiemelendő, hogy 2021. január 1-jétől még több online adatszolgáltatási kötelezettségre kell számítani. A katásoknak az év elejétől már a magánszemélyeknek kiállított számlákat is be kell küldeniük a NAV-nak. (Ezen az online számlázóprogram használata és összekötése a NAV-val sokat tud segíteni.)

Ahogy azt se felejtsük el, hogy amennyiben 1 millió forint felett számlázunk egy partnernek (egy tételben, vagy több számlából összeadva), mindkét félnek bejelentési kötelezettsége van a NAV felé, amennyiben az 1 millió forintot meghaladó bevétel nem magánszemélytől származik.

Ezenkívül pedig annak a magyarországi üzleti partnernek, aki 40 százalékos adót fizetett a katásnak kifizetett bevétel után, január 31-ig tájékoztatnia kell a katás partnerét arról, hogy mekkora összeget vett figyelembe az adóalapjának meghatározásakor. Ezt az összeget ugyanis a katásnak nem kell figyelembe venni akkor, amikor a már korábban is ismert 40 százalékos adó alapjául szolgáló jövedelmet összesíti és megnézi, hogy ezen jövedelmei átlépik-e a 12 millió forintos bevételi határt.

7. Január 1-jétől megszűnik a lehetőség, hogy valaki több jogviszonyban is a kisadózást válassza. Ez pontosan mit jelent a hétköznapok során?

Jelenleg egyszerre több jogviszonyban is kataadózók lehetünk. Például egyéni vállalkozóként alkalmazhatjuk a kata szabályait, miközben egy, vagy akár több katás betéti társaságnak ugyanúgy a tagjai lehetünk.

A többszörös katázás lehetőségének megszűnése 2021. január 1-jétől azt jelenti, hogy választani kell 2020. év végéig, és a NAV felé december 31-ig jelenteni, hogy melyik jogviszonyban szeretnénk katás adózók maradni.

Ha valaki mindezt elmulasztja, a NAV az elsőként bejelentett jogviszonyt hagyja meg katastátuszban, míg a többi automatikusan törlésre kerül.

8. Mit tegyen, akinek az új szabályokkal már nem éri meg január 1-től katázni?

Nincs egyetlen üdvözítő, polcról levehető instant megoldás, hogy mit válasszon helyette, aki mostantól megszüntetné a katastátuszát. Hogy a jövő évtől mi lesz az optimális alternatíva egy vállalkozás számára, az nagyban függ például az alábbi tényezők összességétől:

  • a bevétel mértékétől,
  • a hozzá társuló költségszinttől,
  • az illető gyermekeinek számától, illetve hogy milyen adókedvezményeket tud igénybe venni, és attól, hogy
  • nyugdíjas-e?

Cégként opció lehet a társasági adót vagy a kiva adózási módot választani. Egyéni vállalkozóként pedig teljesíthetjük adókötelezettségeinket átalányadózással vagy tételes költségelszámolás választásával. Az új adózási forma kiválasztása előtt érdemes megkérdezni egy könyvelőt.

9. Milyen ellenőrzésekre lehet számítani? 

A NAV minden évben meghatározza, hogy épp milyen ellenőrzési irányelvek mentén dolgozik, illetve milyen területekre helyeznek kiemelt fókuszt az ellenőrzések során. Ezeket érdemes lesz az adózóknak figyelni. Ugyanakkor az ellenőrzési és szankciós eszköztár jelenleg is rendelkezésre áll.

Mindenesetre fontos szem előtt tartani, hogy a hatóság foglalkozik a bújtatott munkaviszony felderítésével.

A jogszabály-módosítás azon nem változtatott, hogy bújtatott foglalkoztatás esetén mind a magánszemélyek, mint üzletei partnereik számíthatnak „kellemetlen” jogkövetkezményekre.

Az adóhatóság a vizsgálat során fordított logikával dolgozik, az ellenőrzés során a felsorolt kritériumok közül legalább kettőt kell bizonyítani, hogy megdőljön a NAV gyanúja a katás vállalkozó burkolt foglalkoztatásáról:

  • a katás nem kizárólag személyesen végezte (végezhette) el a tevékenységet, amiről kiállította a számlát,
  • a naptári évben bevételének legalább a felét nem ettől a vállalattól kapta,
  • a megbízó nem utasította arra, hogy hogyan végezze el a munkát,
  • a tevékenységet saját vagy általa választott helyen, azaz nem a megbízónál végezte,
  • az eszközöket ehhez nem a megbízó bocsátotta a rendelkezésére,
  • a munkavégzés rendjét saját maga határozta meg,
  • legalább 36 órában foglalkoztatja egy másik társaság.

10. Hogyan fogja az adóhatóság bizonyítani a bújtatott foglalkoztatást a gyakorlatban? 

Az adóhatóság a vizsgálat során alkalmazza a „tartalom elsődlegessége a formával szemben” elvét, ami azt jelenti, hogy az előbb felsorolt szempontokban nem elég papíron, a szerződésünk szövege szerint megfelelni. Ugyanúgy bizonyítani kell ezeknek a gyakorlati megvalósulását is. 

Ugyanakkor önmagában a fenti feltételek teljesítése sem garantálja, hogy egy mélységi vizsgálattal az adóhatóság adózási szempontból nem minősít át egy (megnevezése szerint) szolgáltatásra irányuló szerződést munkaviszonnyá, annak tartalmi elemeit vizsgálva.

Kapcsolódó

A könyvelők szerint velük fog kiszúrni a kataszigorítás

Az Adótanácsadók Egyesülete nem ért egyet az új, 3 millió forintos küszöbbel.

(Borítókép: ppi / Index)