Se kvóta, se vám nem lesz az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kereskedelemben

Százszázalékos vámliberalizációt biztosít a kétoldalú áruforgalomban az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről szóló megállapodás, amelyből a brit kormány pénteken tett közzé érdemi részleteket.

Az 1246 oldalas dokumentumról – amely 800 oldalnyi függeléket és lábjegyzetet is tartalmaz – többhavi tárgyalási folyamat után csütörtök este állapodtak meg a brit kormány és az Európai Bizottság tárgyalói. 

A Downing Street 10. által péntek este ismertetett, 34 oldalas kivonat példátlannak nevezi, hogy a megállapodásban foglalt kereskedelmi egyezményben százszázalékos vámliberalizáció szerepel.

A brit kormány által közzétett kivonat szerint ez az első eset, hogy az EU valamely külső kereskedelmi partnerrel zéró vám- és kvótatartalmú kereskedelmi feltételrendszerről állapodott meg.

A brit kormány a megállapodás elérése előtt rendszeresen a tárgyalások lehetséges kimenetelei között említette, hogy a kétoldalú kereskedelem „ausztráliai típusú” feltételrendszer alapján folytatódik a jelenlegi átmeneti időszak lejárta után.

Ez valójában az átfogó megállapodás elmaradását jelentette volna, és ebben az esetben az Egyesült Királyság és az EU kereskedelme januártól a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódott volna. Ez vámok megjelenésével járt volna a kétoldalú áruforgalomban, aminek a kockázataira a brit üzleti szektor folyamatosan figyelmeztette a kormányt.

A brit autógyártók és autókereskedők szövetsége (SMMT) nem sokkal a megállapodás elérése előtt ismertetett, idei éves helyzetértékelésében közölte, számításai szerint a szabadkereskedelmi megállapodás elmaradása esetén életbe lépő WTO-szabályozás a brit és az uniós autóipari ágazatnak együtt

A megállapodás a pénteken ismertetett összefoglaló szerint a szolgáltatási szektorokra is kiterjed. A dokumentum úgy fogalmaz, hogy a szolgáltatási szektorok széles köre – köztük a pénzügyi, a jogi és az üzleti szolgáltatások – számára biztosított a további piaci hozzáférés. A kivonatban ugyanakkor nem esik külön szó arról, hogy a londoni pénzügyi szektor, a City pénzügyi szolgáltató cégei milyen feltételekkel lehetnek jelen a továbbiakban az uniós pénzügyi szolgáltatási piacon. A City pénzügyi szolgáltatási cégei, mindenekelőtt a befektetési bankok a Brexit-folyamat kezdete óta tartanak attól, hogy a pénzügyi szolgáltatásokra kiterjedő konkrét megállapodás híján elveszíthetik passporting-jogosultságaikat, vagyis az euróövezeti piacokra szóló szolgáltatásnyújtási engedélyeiket.

Az egyik nagy londoni pénzügyi elemző műhely, a Centre for London becslése szerint ha London pénzügyi központja elveszíti hozzáférését az Európai Unió egységes belső piacához, az 70 ezer pénzügyi szolgáltatási munkahely megszűnéséhez vezethet a jelenleg több mint 300 ezer alkalmazottat foglalkoztató Cityben.

Az elemző cég szerint ez katasztrófával érne fel, mivel London teljes önálló kivitelén belül a pénzügyi és egyéb kapcsolódó szolgáltatások exportjának értéke eléri az évi 100 milliárd fontot. Ez London önálló gazdasági egységként lebonyolított teljes exportjának a fele.