Már az oltást várják az európai topcsapatok is

Futball van, nézők viszont továbbra sincsenek. Vagy legfeljebb minimális létszámban. Rövid távon még tartható a helyzet, igaz, az elmaradt bevételek így is jelentős gazdasági problémát okoznak a kluboknak.

Mindenki már az oltást nézi és várja. Ha lesz, ha hatékonyan működik, és visszaszorul a járvány, akkor rövid távon megoldódnak a problémák

– mondta az Indexnek Dénes Ferenc sportközgazdász, aki szerint a nagyobb kluboknak több esélyük van, mint a kisebbeknek, de azon is sok múlik, melyik csapatnak mennyi tartaléka van.

Ugyanakkor az sem mellékes, milyen biztonsági költséggel kell majd számolni, ha ismét telt házas mérkőzéseket lehet rendezni, milyen egészségügyi előírásoknak kell megfelelni, azoknak milyen eszközrendszere, mérőrendszere lesz. És lehet, hogy a Real Madridnál például nem óriási tétel, de akkor is számít. Ahogy a kockázati tényező is, hogy egyáltalán meddig marad a hétköznapjaink része a járvány, meddig tart a bizonytalanság.

Mérkőzések nélkül még rosszabb
lenne a helyzet

De legalább most van futball, nem úgy, mint tavasszal, amikor leálltak a bajnokságok, sőt volt olyan – például a francia –, amelyet be sem fejeztek. Ha egyáltalán nem lennének meccsek, még nagyobb lenne a baj, mert akkor elmaradnának a közvetítések, ami újabb jelentős anyagi kiesést jelentene, sőt a szponzori díjak is átalakulnának.

Persze a kluboknak az is elég nagy érvágás, hogy

Ahol pedig korlátozott létszámban visszaengedték a szurkolókat, ott sem minden fenékig tejfel, elvégre a közönség számára kinyitni a stadiont jelentős költséggel jár: fizetni kell a személyzetet, a biztonságiakat, takarítókat, a pénztárnál dolgozókat, és így tovább. Ehhez képest egy-kétezer ember jelenléte távolról sem annyira kifizetődő gazdaságilag, mint 40-50 ezer szurkoló esetében. Még ha jó érzés is újra nézők előtt futballozni.

Több 100 milliós kiesés a járvány miatt

Karren Brady, a Premier League-ben szereplő West Ham United alelnöke szerint a klub 2 millió fontot (majdnem 800 millió forintot) veszít minden egyes hazai mérkőzés alkalmával, ám más kluboknál ez akár a 10 millió fontot is elérheti. A meccsnapi bevételekben benne van a jegyvásárlás, a stadion büféjében ételre, italra költött összeg és a merchandising, vagyis az eladott mezek, bögrék, ereklyék is.

Ha a 10 milliós meccsnapi bevétellel számolunk – amely nyilvánvalóan az angol topklubokra vonatkozik –, akkor

ebben nincs benne az FA-kupa, a Ligakupa, valamint a Bajnokok Ligája, amely sorozatban többnyire drágábbak a jegyek, főleg a kieséses szakaszban.

Ezek alapján nem meglepő, ha sorra érték egymást az olyan hírek, mint hogy a Barcelona nagyjából 200 millió euró bevételkiesést könyvelt el a koronavírus-járvány következtében, ami 97 millió eurós (361 forintos euróval számolva 35 milliárd forintos) veszteséget okozott a klubnak.

• A Barcelona 97 milliós mínusza mellett
• a Juventusnál 71 millió eurós (25,6 milliárd forintos),
• a Tottenhamnél 60 millió fontos (23,6 milliárd forintos) veszteséget könyveltek el,
• a Manchester Unitednél pedig meghaladta a 75 millió fontot (29,5 milliárd forintot) a kiesett összeg,
• míg a L’Equipe szerint a Paris Saint-Germain nagyjából 200 millió eurós (72,2 milliárd forintos) veszteséget generált a tavaszi időszakban, amikor teljesen leállt a bajnokság.

A francia klubnak azóta csökkent a vesztesége, többek között azzal is, hogy bejutott a Bajnokok Ligája döntőjébe az előző kiírásban, de a probléma attól még általános: a klubok számára mérhetetlenül fontos, hogy a szurkolók minél előbb visszatérjenek a stadionokba.

Legalább az átigazolási díjak csökkentek

Karl-Heinz Rummenigge, a Bayern München vezérigazgatója szerint az európai klubok 50–200 millió euró közötti összegtől esnek el a mostani évben a járvány miatt csak azért, mert nincsenek nézők, és ha ez így marad, nagy károkat szenvedhet tőle a futball.

Az átigazolási szezonban már látszott, a klubok kénytelenek meghúzni a nadrágszíjat.

ám egy évvel korábban ez az összeg csupán a 7. helyre lett volna elég. Csak összehasonlításképpen: 2019 nyarán az Atlético Madrid 127,2 millió eurót fizetett Joao Félixért a Benficának, a Barcelona 120 millióért szerződtette Antoine Griezmannt az Atléticótól, a Real Madrid pedig 115 millióért vette meg Eden Hazard-t a Chelsea-től, vagyis három futballista is 100 millió euró fölött kelt el. Jelenleg aligha elképzelhető, hogy annyit javulna a helyzet rövid távon, hogy 2021 nyarán hasonló összegeket költsenek el a topklubok.

Nem kilátástalan a helyzet

A csapatok azért így sincsenek reménytelen helyzetben. A Deloitte elemzést készített arról, hogy mekkora bevétele volt az elmúlt években a Premier League-kluboknak, valamint mire számíthatnak a 2020–2021-es idényben. A jelek szerint aligha kell aggódniuk.

Az élvonalbeli angol kluboknak átlagosan 228 millió font volt a bevételük a 2016–2017-es idényben, egy évvel később 241, majd 258 millió.

Ez három forrásból áll össze:

• meccsnapi bevételek,
• közvetítések,
• reklámdíjak.

A klubok gazdasági helyzete tehát nem kilátástalan, igaz, nem is ideális. És amíg marad a jelenlegi állapot, addig nem is várható előrelépés, a csapatok kénytelenek spórolni, esetleg a tartalékokhoz nyúlni. Közben pedig marad a reménykedés, hogy a szurkolók minél előbb újra megtöltik a lelátókat.

Addig annak lehet örülni, hogy legalább van futball.

(Borítókép: FC Barcelona–Valencia CF mérkőzés a Camp Nou stadionban 2020. december 19-én. Fotó: Pedro Salado / Quality Sport Images / Getty Images)