Sára, Márió
-4 °C
5 °C

Hogy érinti a Brexit a magyar vállalkozásokat?

GettyImages-1182008254
2021.01.10. 10:05

A január 1-én hatályba lépő Brexit-megállapodás jelentős változásokat hoz minden vállalkozás számára, amely üzleti kapcsolatban áll az Európai Unióból kivált Egyesült Királysággal. A londoni irodával is rendelkező Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda budapesti jogászai megvizsgálták, mely szektorokat érinti leginkább a karácsonykor elfogadott megállapodás. 

Az Egyesült Királyság frissen elnyert önállóságával az uniótól eltérően kíván szabályozni bizonyos szektorokat, hogy vonzóbb legyen a nemzetközi gazdasági szereplők számára

– figyelmeztet Novák Zoltán, a cég magyar partnere.

Vége a befektetés, a szolgáltatások és a munkavállalás szabadságának

Az új rendelkezések jócskán elmaradnak a belső piac számára garantált letelepedési és szolgáltatásnyújtási szabadságtól. A Brexit egyik elkerülhetetlen következménye, hogy az Európai Unióban székhellyel rendelkező vállalkozások – főszabály szerint – elveszítik a szolgáltatásnyújtás jogát az az Egyesült Királyságban (és viszont). A megállapodás ugyanakkor garantálja a nemzeti és a legnagyobb kedvezményes elbánás elvét (vagyis a másik fél befektetői számára nem lehet kedvezőtlenebb elbánást biztosítani vállalkozás indítása és működtetése terén, mint amit a hazai befektetők vagy – ha az kedvezőbb – harmadik országbeli befektetők élveznek).

• Egyeseket meglepetésként érhet, hogy a határon átnyúló pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások számára is megszűnik a közös piachoz való hozzáférés (például a befektetési és biztosítási szolgáltatások). A jövőben az ilyen – szigetországban bejegyzett – vállalkozások kizárólag tagállami vagy egyedi uniós engedély alapján nyújthatnak szolgáltatásokat a belső piacon.

• A Brexit-megállapodás részletesen rendezi egyes szakmai és üzleti szolgáltatások (például jogi, könyvvizsgálói) helyzetét, illetve külön szabályozza a szállítmányozási és telekommunikációs, digitális, kutatási és fejlesztési és egyéb szolgáltatások sorsát. Az ilyen szolgáltatásokat brit viszonylatban nyújtó – és igénybe vevő – vállalkozásoknak mindenképpen fel kell térképezniük az új szabályokat.

• A Brexitet követően természetesen a munkavállalás szabadsága is megszűnik a szigetország viszonylatában. A multinacionális vállalatok szempontjából fontos, hogy

ez a változás nemcsak az állandó munkavállalókra, de a kiküldetésben dolgozó vagy rövidebb időtartamú megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személyekre is kiterjed.

Mivel üzleti célú tartózkodásnak számít, mostantól munkavállalási vízumért kell például folyamodnia annak a brit menedzsernek vagy tanácsadónak is, akit az anyavállalat egy néhány hetes projekt keretében irányít egy európai uniós leányvállalatához.

Vám- és kvótamentes kereskedelem

• A megállapodás egyik pozitívuma a vám- és kvótamentes kereskedelmi forgalom biztosítása az Unió és az Egyesült Királyság között. Ugyanakkor fontos körülmény, hogy 

a vámmentesség csak akkor érvényesül, ha az áru helyi származását a kereskedők igazolni tudják.

A megállapodás alapján vám- és kvótamentességre ugyanis kizárólag az Egyesült Királyságban, illetve az EU-ban gyártott vagy összeszerelt áruk esetében van lehetőség. Amennyiben az áru nem felel meg az eredetigazolási előírásoknak, mert nagyrészt harmadik országból származik, úgy nem részesül vámmentességben.

• Az exportőröknek minden esetben nyilatkozniuk kell az exportált termékek eredetéről. A részletszabályok további bürokratikus könnyítéseket tartalmaznak, viszont az Egyesült Királyság vámjogi szempontból mostantól harmadik országnak minősül, így megszűnik az áruk szabad áramlásának eddig megszokott gyakorlata.

• Mindkét fél komoly erőfeszítéseket tett a kulcsfontosságú ágazatokat (gépjárműipar, vegyipar, gyógyszeripar) érintő áruforgalom zavartalan fenntartása érdekében. A megállapodás ezekben a szektorokban a szükségtelen akadályok minimalizálásával igyekszik biztosítani az áruforgalom folytonosságát az Unió és az Egyesült Királyság között. Ettől függetlenül a felek közötti kereskedelemben érintett vállalkozásoknak mindkét piac jogszabályi követelményeit szem előtt kell tartaniuk.

• Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek szigorúan szabályozott termékekkel (például mezőgazdasági, élelmiszeripari, gyógyszerészeti és orvosi eszközökkel, kozmetikai cikkekkel, valamint speciális vegyi anyagokkal) kereskednek, mindenképp készülniük kell változásra. Ugyanis a jövőben szinte minden ilyen árunak az Unióban és az Egyesült Királyságban hatályos jogszabályokban foglalt termékmegfelelőségi és engedélyeztetési eljáráson is át kell esniük ahhoz, hogy jogszerűen mozogjanak a két piac között.

Egyező szabályok, eltérő jogalkalmazás – adatvédelem és szellemi tulajdon

• A Brexit-megállapodás a szellemi tulajdonjoggal összefüggő kérdéseket a nemzetközi kereskedelmi egyezményekben szokásos módon rendezi. Fontos változás, hogy a szellemi tulajdonjog – például a védjegyoltalom – a jövőben nem lesz egységes az Európai Unió és az Egyesült Királyság vonatkozásában. Ez azt jelenti, hogy

az Egyesült Királyságból importált, védjegyoltalom alatt álló árut például csak akkor lehet az Európai Unió területén értékesíteni, ha azt a védjegyjogosult külön engedélyezte.

Természetesen nem fognak kiterjedni az Egyesült Királyságra az Európai Unió jogában biztosított egységes szellemi tulajdonjogok (például az európai uniós védjegyek) sem. Ennek akár az Európai Unió területén is lehet közvetlen hatása, például ha a márka a Brexit előtt azért rendelkezett magasabb szintű oltalommal, mert az Egyesült Királyságban jó hírnevet élvezett.

• Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek személyes adatot (például alkalmazotti vagy vásárlói adatokat) továbbítanak az Egyesült Királyságban működő kapcsolt vállalkozások vagy üzleti partnerek részére, egy várhatóan 6 hónapig tartó átmeneti időszak végéig szabadon megtehetik mindezt, ugyanis ez idő alatt az Egyesült Királyságot továbbra sem tekintik harmadik országnak az adattovábbítások szempontjából. Remélhetőleg az átmeneti időszak végéig megszületik az Európai Bizottság megfelelőségi határozata, amely a szabad adattovábbítást hosszú távon is biztosítani tudja. A megfelelőségi határozat megszületését azonban az Európai Bíróság néhány korábbi ítélete miatt nem vehetjük biztosra.

Vitarendezés

Jelentős hatással lesz a Brexit a potenciális jogvitákra is.

• Ha a vita szerződésen alapul, és a szerződés joghatósági kikötést tartalmaz – akár választottbíróság, akár európai uniós vagy brit bíróság illetékességének rögzítésével – akkor a rendelkezést a bíróságoknak a Brexit után is el kell ismerniük, az eljárást le kell folytatniuk, és a kikötött fórum által hozott döntéseket végre kell hajtaniuk. Ezt hatályban lévő nemzetközi egyezmények biztosítják.

• Szerződésen kívüli jogvita – például baleseti kártérítés – esetén viszont új helyzetre kell felkészülni. Míg az európai uniós szabályok alapján a károkozó mindig perelhető a saját lakóhelyén, a Brexitet követően

az angol bíróságok elutasíthatják a brit állampolgár ellen indított kártérítési pert,

 ha a károkozás nem a szigetországban történt.

(Borítókép: Angela Merkel, Boris Johnson és Orbán Viktor 2019. október 17-én Brüsszelben. Fotó: Sean Gallup / Getty Images)