Volt olyan klub, ahol a teljes bevételt elvitték a bérek

Az európai klubfutball óriási veszteségeket könyvelhet el a koronavírus árnyékában: a KPMG körképe szerint

Ez hozzávetőleg azt jelenti, hogy a klubok bevételeik több mint tizedétől esnek el – ezek az adatok az UEFA 55 tagszövetségének első osztályú klubjaira vonatkoznak –, így óriási lehet a szórás a csapatok között. A 2009-es pénzügyi évben 11,7 milliárd euró volt ezen csapatok összbevétele, ami az elmúlt tíz évben folyamatosan nőtt, 2018-ban pedig már meghaladta a 21 milliárd eurót.

A KPMG felmérésében hat bajnokcsapat pénzügyi teljesítményét vizsgálta az elmúlt szezon alapján, és kijelenthető, hogy a koronavírus-járvány rányomta a bélyegét a pénzügyi adatokra is, ugyanis a legfontosabb európai bajnokságok nyertesei csökkenő bevételről számoltak be. Ebben nyilván nincs nagy meglepetés, azonban az arányokat nézve van pár érdekesség.

Összességében

főként annak köszönhetően, hogy kismértékben növelni tudták kereskedelmi bevételeiket – derült ki a tanácsadó cég közleményéből. Ugyanakkor, ami igazán érdekes, hogy a német és a spanyol bajnokcsapat ritka kivételt jelent, ugyanis még a Covid–19-járvány ellenére is sikerült nettó profitot termelniük a 2020. május/júniusban lezárt pénzügyi évben, miközben a többi vizsgált bajnokcsapat jelentős veszteséget szenvedett el.

Bevételek alakulása a 2019/20-as idényben (millió euró)
Klub	Meccsnapi bevételek	Közvetítési jogdíjak	Kereskedelmi és egyéb bevételek	Éves csökkenés mértéke
Real Madrid	120,1	230,8	330,3	59,1 / 8 %
Bayern München	70,4	203,3	333,5	18,3 / 3 %
Liverpool	82,5	231,9	242,6	47,6 / 8 %
PSG	92,4	149,6	298,6	95,4 / 15 %
Juventus	49,6	166,4	185,4	62,2 / 13 %
Porto	8,1	46,1	33,1	89 / 50 %
Forrás: KPMG Football Benchmark

Amíg a Bayern és a Real szerény profittal zártak – a bajorok 5,9, míg a spanyolok 0,3 millió eurós nyereségről számoltak be –, a Juve a Porto és a PSG jelentős veszteségekkel zárt, hiszen az olaszok 89,7, a portugálok 116,2, míg a franciák 125,8 millió eurós mínuszt könyvelhettek el. (A Liverpool még nem tette közzé vonatkozó pénzügyi adatait.)

A felmérésből többek között az is kiderült, hogy

• a 8 százalékos árbevétel-visszaesés ellenére a bajnokcsapatok közül a Real Madrid érte el a legmagasabb összbevételt, 681,2 millió eurót;
• abszolút értékben a Real Madrid vesztett a meccsnapi bevételeken a legtöbbet, majdnem 35 millió eurót, ami több mint 20 százalékos visszaesést jelent;
• a közvetítési díjakból származó bevételek is csökkentek a bajnokcsapatoknál, de a Bajnokok Ligájában döntős Bayern és a PSG a jó szerepléssel tudta ellensúlyozni a visszaesést – mindkét klubnál csak 4 százalékkal csökkentek a tévés bevételek, viszont a Porto elvérzett a selejtezőkben, így a portugáloknak ez 63 százalékos bevételkiesést jelentett a közvetési jogoknál;
• kereskedelmi bevételein javított a Liverpool, a Bayern és a Real is.

Egészségtelen működési modellek

Európa élcsapatainál a kiadások jelentős részét a játékosok fizetései teszik ki, a legtöbb klub a kieső bevételeik (például a zárt kapus mérkőzések miatt kieső meccsnapi bevétlek, valamint a hirdetési bevételek visszaesése) ellensúlyozása miatt igyekezett visszavágni a bérköltségeken, több-kevesebb sikerrel. Van, ahol ez könnyedén ment, máshol kevésbé. Például Portóban sikerült többet elkölteni a bérekre (nemcsak a játékosok béreire, hanem a teljes személyzetére), mint amennyi a klub összbevétele volt.

Munkaerőköltségek alakulása a 2019/20-as idényben
	Real Madrid	PSG	Bayern München	Juventus	Porto
Éves változás	4 %	10 %	–6 %	–13 %	–8 %
Munkaerő-költségek (millió euró)	411	405,6	314,8	284,3	90,6
Munkaerő-költségek aránya a bevételhez képest	60 %	75 %	52 %	71 %	104 %
Forrás: KPMG Football Benchmark

Ebből a szempontból a Bayern költségvetése a „legegészségesebb”, hiszen a bajor sztárklubnál a fizetések az összes bevétel körülbelül felét teszik ki.

Már a pandémia előtt is jelentős nyomást helyezett a klubok pénzügyi helyzetére a játékosok túlzottan magas fizetése, valamint az egyre növekvő átigazolási és ügynöki díjak. A krízis felnagyította az üzleti modell hibáit: a futballkluboknak hirtelen likviditási problémákkal kellett megküzdeniük, többek közt a jegyeladások elmaradása okán csökkenő árbevételeik és a gyakran megkérdőjeleződő média- és kereskedelmi megállapodásaik miatt

– idézi a közlemény Andrea Sartorit, a KPMG globális sporttanácsadási csoport vezetőjét.

(Borítókép: Fertőtlenítés a koronavírus-járvány miatt a Newcastle United–Sheffield mérkőzésen 2020. június 21-én. Fotó: Laurence Griffiths / Getty Images Hungary)