A magyar gazdaság gyorsabban regenerálódhat az EU-nál

Magyarország GDP-je 2022 harmadik negyedévében érheti el a 2019-es szintet, amivel közel egy évet verhet az Európai Unióra – derül ki Elliott Auckland, a budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) vezető közgazdászának elemzéséből, amely szerint az EU csak 2023 második negyedévében éri majd el a 2019-es teljesítményét. A főközgazdász szerint

hihetetlen, hogy a jelenlegi válság mennyire nem nevezhető tipikusnak, és nem csak a Covid–19 világjárvány egyedi jellege okán, hanem általában a költségvetési és monetáris politikai döntéshozók azonnali és hatékony válaszintézkedései miatt is.

Elliott Auckland elemezése szerint annak ellenére, hogy Közép- és Kelet-Európában az elmúlt hónapokban fellángolt a koronavírus és újabb korlátozásokat vezettek be,

Közép- és Kelet-Európa kulcsfontosságú gazdasági témája továbbra is az európai gyártási ellátóláncba való szoros integráció – elsősorban, de nem kizárólagosan az autóipari ágazatban. A gyártás mint ágazat nem szenvedett annyit, mint a szolgáltató ágazat. Ezenkívül a régió számos gazdaságának szoros kapcsolata Németországgal (amely Európában szintén jobb teljesítményt nyújtott) pozitív támogató tényezőnek bizonyult. Valójában a második hullám ellenére kulcsfontosságú támogató tényező volt a Kelet-Közép-Európában tapasztalt, váratlanul erős teljesítmény a harmadik negyedévben, ami azt jelzi, hogy a második hullám utáni fellendülés ugyanolyan látványos lesz – írja az NBB főközgazdásza.

GDP-növekedés					A GDP visszaállása a 2019-es szintre
	2019	2020	2021	2022
Bulgária	3,7%	–4,5%	3,4%	3,6%	2022 Q2
Csehország	2,3%	–7,0%	3,2%	4,5%	2022 Q4
Magyarország	4,6%	–6,5%	4,3%	4,7%	2022 Q3
Románia	4,2%	–5,0%	3,5%	4,1%	2022 Q2
Szlovákia	2,3%	–7,0%	4,7%	4,5%	2022 Q3
EU	2,1%	–7,4%	4,1%	3,0%	2023 Q2

Az NBB-tagállamok közül a régióban Csehországban vezették be a koronavírus-járvány hatására a legnagyobb költségvetési ösztönző intézkedéscsomagot, amely a GDP 14 százalékát tette ki, szemben a magyarországi 12 százalékkal, a szlovákiai 6 százalékkal, a bulgáriai 5 százalékkal és a romániai 4 százalékkal. Ezzel szemben Varga Mihály az Indexnek adott interjúban más számot közölt: a pénzügyminiszter azt mondta, hogy a GDP 8 százalékát költöttük a védekezésre.

Mindazonáltal Auckland szerint azt is érdemes megjegyezni, hogy a magyarországi és romániai központi bank szintén indított kvantitatív enyhítő programokat – amely programok más likviditási intézkedésekkel összekapcsolva jelentősen enyhítették a pénzügyi válság kialakulásának kockázatát (a befagyasztott adósságpiacok potenciális veszélyének elhárításával és a banki hitelezés zárolásával).

Úgy véli, hogy

amely az uniós források felhasználásának lehetőségével együtt azt jelentette, hogy a költségvetési támogatás nagyon erős támogató tényezőnek számít most és a jövőben is a növekedés dinamikájának biztosításában. Átlagosan az államadósság a GDP-hez viszonyítva az NBB közép- és kelet-európai gazdaságaiban a 2019-es 42 százalékról 2020-ra 50 százalékra nő, ami lényegesen jobb, mint a 79 százalékról 94 százalékéra növekedés az Európai Unió egészét tekintve. Magyarországon a Portfolio becslése szerint a GDP 81,2 százalékára ugorhatott az államadósság, aminél magasabb adósságráta 1995 óta nem volt.

A közgazdász szerint

A 2021-re vonatkozó kilátások azonban pozitívak, figyelembe véve, hogy az első negyedévre továbbra is hatással lesznek a koronavírus-korlátozások, valamint szigorúbb lesz az éves összehasonlítás is. 2021 második negyedévétől kezdve a régió már érezni fogja az új és folyamatos növekedési ciklus előnyeit, amelyet költségvetési és monetáris ösztönzők táplálnak, további uniós támogatási forrásokkal kiegészülve – olvasható az elemzésben.