Lujza
-2 °C
13 °C

Nincs tb-tartozásuk, mégis behajthatja a NAV

B RKL20201005006
2021.01.21. 08:21

Fals adatok alapján terheli ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azokra is külön az egészségügyi szolgáltatási járulékot, akik ezt már egyszer befizették. Legalábbis a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének állítása szerint rengeteg panasz fut be hozzájuk az ellentmondásos helyzet miatt.

Hogy érthető legyen az aktuális probléma, a történet kezdete, hogy tavaly július 1-jén lépett életbe a még 2019 decemberének végén megszavazott potyautastörvény, amely kilöki az állami egészségügyből mindazokat, akik hat hónapig nem fizetik a társadalombiztosítási járulékot. 

Vagyis az új tb-törvény értelmében: ha nem térítjük meg, illetve térítik meg utánunk a havonta meghatározott összegű egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot, amelyből hathavi lesz a felhalmozott elmaradásunk, nem vehetjük többé ingyenesen igénybe az állami egészségügyet.

Egy darabig úgy tűnt, hogy a kormány ígéretének megfelelően ez alól méltányosságból kivételt képeznek majd a sürgősségi, életmentő ellátások, azonban augusztus végén váratlanul megjelent egy Emberi Erőforrások Minisztériuma által jegyzett rendelet, amely kimondta: 

akinek a tartozás miatt érvénytelenítették a tajszámát, mégis fizetnie kell a sürgősségi ellátásokért. 

(Ekkor az ellátásért a kórházak, egészségügyi intézmények annyi pénzt kérhetnek el, amennyit egyébként a NEAK-tól kapnának az adott beavatkozásra, ha a páciensnek lenne tajszáma, de legfeljebb 750 ezer forintot.)

Az elmúlt kicsivel több mint egy évben számos szakmai és lakossági kommentár, egyben cikk született az új törvény anomáliáiról, amely talán legtöbbet bírált pontja, hogy az új szabályozás hogyan hozza méltatlan helyzetbe a leginkább rászorulókat, akik önhibájukon kívül nem dolgoznak.

Anélkül, hogy ezeket újból elismételnénk, most fény derült egy újabb, elsősorban adminisztrációs hibára – jelezte a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete. A szakmai szervezet úgy látja, jelenleg az egészségügyi szolgáltatási járulék bevasalásával megbízott NAV készülékében van a hiba.

Trehány adatkezelés?

Volt legutóbb egy 25 éve egyéni vállalkozóként, fuvarosként dolgozó ügyfelünk, akivel közölte a NAV, hogy kizárta a köztartozásmentes adatbázisból, mert egészségügyi szolgáltatási járuléktartozása van. Úgy, hogy közben végig aktívan fizette az összes járulékot, köztük az az idén januártól havi 8000 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot

– hoz fel egy példát állítása alapján a sok közül Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének elnöke.

A könyvelői körökben mostanában egyre sűrűbben előforduló jelenség a szakember szerint elsősorban abból ered, hogy a NAV társadalombiztosítási nyilvántartásai jelenleg is pontatlanok, hiányosak, így nem csoda, hogy gyakran félrekönyvelik a köztartozásokat.

A szakember mindennek hátterében leginkább a hivatalos állami szervek hanyagnak mondható adatkezelési gyakorlatát látja, amelynek következtében Ruszin Zsolt úgy véli, nem kevés pontatlan, hiányos fals adatsor szerepel a rendszerben, különösen a 2007 előtti időkből.

Most valójában több mint három évtized trehány közigazgatásának eredményét látjuk, ezt kellene rendbe tenni. Mert munkavállalóként vagy nem jelentették be a biztosítottakat, ennek ellenére fizették utánuk a járulékokat. Vagy bejelentették, de a hatóság nem dolgozta fel jól az adatokat.

– fogalmazott az Indexnek az egyesület elnöke. Vagyis a méretes rendetlenséget, amelyről Ruszin Zsolt beszél, a különböző társadalombiztosítási szervek régóta görgetik maguk előtt, ráadásul egymásnak továbbörökítve a feladatot, együtt a hibás adatbázisokkal az egykori APEH-től az OEP-en át most épp a NEAK-ig.

A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete éppen ezért arra szólítja fel az adóhatóságot, hogy mielőbb állítsa le a terheléseket, vagy határozathozatal előtt előzetesen vizsgálja meg az adatokat, azaz előzetesen tájékozódjon az adózónál, valamint annak képviselőjénél.

Mit tehet, akin igazságtalanul hajtana be pénzt a NAV?

Mit tehet az egyszeri állampolgár, akit a tb-vel összefüggésben méltatlan helyzetbe hozott az adóhatóság? Ruszin Zsolt tanácsa, hogy ilyenkor ő vagy az általa elérhető szakember, akit megkér rá, például a könyvelő vagy a bérszámfejtő leül, és az epapir.gov.hu-n keresztül megírja online: „a túrót, nincs ilyen tartozás.

Vagyis az illetőnek hivatalosan jogviszony-módosítást kell kérnie a kormányhivatalnál. 

A NAV sajtóosztálya erre az Indexnek azt mondta, ha valaki vitatja a fizetési kötelezettség jogalapját, amelyet kirótt rá az adóhatóság, egyeztetési eljárást kezdeményezhet. Függően attól, hogy melyik kategóriába tartozunk:

  • aki az érintett időszakban azért volt jogosult az egészségügyi szolgáltatásra, mert például tanuló, anyasági támogatásban részesül, vagy épp nyugdíjas, nekik a kormányhivatalnál,
  • ha munkaviszony alapján biztosított, akkor pedig a NAV-nál kell jelentkeznie, hogy tisztázzák, hogy valóban jár-e a társadalombiztosítási ellátás, él-e a jogosultság.

Az adóhatóság hozzáteszi, amíg zajlik az egyeztetési eljárás, addig nincs szankció, azaz addig nem érvényteleníthetik az illető taj-számát.

Kerestük az ügyben az illetékeseket

Az Index megkeresésére a NAV válaszából kiderült, a jogszabályok szerint az egészségügyi szolgáltatási járulék előírását ők a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) közhitelesnek tekintendő adatai alapján végzik, vagyis a kötelezettek körét nem a NAV határozza meg.

Azt eddig is tudtuk, amennyiben nem vagyunk biztosítottak, meg kell fizetnünk az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Ekkor ha nincs jogosultságom, az egészségügyi szolgáltatási járulékot a NAV a NEAK adatszolgáltatása alapján automatikusan írja elő az adószámlán, és erről értesít. Ez annyi változást jelent, hogy magánszemélyként a fizetési kötelezettségemet nem kell bejelentenem a NAV-nak.

A munkáltatóktól és a kifizetőktől érkező biztosítotti jogviszonyokkal kapcsolatos bejelentéseket 2007 óta a NAV-hoz kell megtenni, amelyeket a NAV haladéktalanul, változatlan formában továbbít a NEAK által vezetett egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartásának.

  • Ha az egyéni vállalkozó szünetelteti a tevékenységét, azt be kell jelentenie a NAV-nak.
  • Ez idő alatt szünetel a biztosítás is, vagyis az egyéni vállalkozónak fizetnie kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot (kivéve, ha erre más jogcímen jogosult).

Ha az egyéni vállalkozó bejelenti a biztosítás szünetelését a NAV által rendszeresített T1041 jelű adatlapon, akkor azt az adatot a NAV továbbítja a NEAK-nak is.

A munkáltatókra és az munkavállalókra mutogat a NEAK

Cikkünk megjelenését követően válaszolt a NEAK is, idézzük a válaszukat, amelyben maguk is elismerték, ők vezetik az egészségbiztosításra jogosultak közhiteles nyilvántartását. 2020. július 1-je előtt a magánszemélyek önként, az általuk megadott időre jelentkeztek a NAV-hoz járulékfizetésre. Ez mára megváltozott.

A NEAK szerint a fals adatként aposztrofált adat alapvetően abból keletkezik, hogy a bejelentési kötelezettséggel rendelkezők késve jelentették be a jogviszonyaikat, a külföldi munkavállalás alapján létrejött külföldi biztosítási jogviszonyt pedig szintén utólag, évekre visszamenőleg jelentik most a magánszemélyek.

Például, ha egy magánszemély a külföldi biztosítási jogviszonyát nem jelentette be az egészségbiztosítási szerv felé, és magyarországi lakóhellyel rendelkezett egészségügyi szolgáltatásra jogosító jogviszony nélkül, akkor a NEAK őt, a jogszabályi előírás szerint, 2020. július 1 napját követően átadta, akár évekre visszamenőlegesen is, mint járulékfizetésre kötelezettet a NAV-nak. 

Vagy, ha egy munkáltató elmulasztotta a munkavállalóját bejelenteni, az illető szintén átadásra került a NAV-hoz, mint járulékfizetésre kötelezett. Az új jogszabály online adatkapcsolattal kötötte össze a járulékbeszedésre jogosult NAV-ot és a foglalkoztatotti nyilvántartást vezető NEAK-ot, és így a két nyilvántartás összehangolása során derült fény a bejelentések hibáira  

– áll a NEAK válaszában. 

Borítókép: Sorbanálló ügyfelek a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) központi ügyfélszolgálata előtt. MTVA/Bizományosi: Róka László