Tényleg több nő szerez itthon diplomát, mint férfi?
![B OB20190529023](https://kep.index.hu/1/0/3632/36323/363233/36323305_5dc6abf794c0e7f152f973224a2c7624_wm.jpg)
További Gazdaság cikkek
-
Megállapodtak az EU 2025-ös költségvetésének tervezetéről
- Egész Európa legsikeresebb bankja lett az OTP egy neves rangsorban
- Dráma a magyar egészségügyben, soha nem látott küzdelmet vívnak az orvosok
- Bejelentették, csökken az üzemanyag ára – de van egy csavar
- Nagy István: Magyarország az EU-elnökség során gazdaközpontú agrárpolitikát képvisel
Hagymásy Tünde, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) osztályvezetője, a Nők és férfiak Magyarországon című, közelmúltban publikált tanulmánykötet egyik összeállítója volt az Index segítségére, hogy a számok tükrében bemutassuk, hogy is állnak ma itthon a nők és férfiak közti különbségek, amennyiben az iskolai végzettségek alakulását és a nemek munkaerőpiaci helyzetét nézzük.
Az adatokból egyértelműen látszik, hogy
a magyar nők tanulás terén egy ideje lehagyják a férfiakat, ugyanakkor a tudományos és a szakmai előmenetelben mindez még kevésbé látszik.
Vagyis bőven adódnak problémák az esélyegyenlőséggel. Mutatjuk is a számokat, hogy kellően felkészültek legyünk, mielőtt véleményt formálnánk, és vitába szállnánk a sokszor indulatokat elszabadító kérdésekben.
Kik ma az iskolázottabbak Magyarországon? A nők vagy a férfiak?
A befejezett iskolai végzettséget nézve az alacsonyabb képzettségi szinteken alig találunk különbséget a nők és a férfiak között. Ám a magasabb szinteknél az utóbbi évtizedek tendenciáinak hatására már láthatóak a különbségek, mégpedig a nők javára – fogalmazott az Indexnek Hagymásy Tünde.
A nők iskolai végzettségi színvonala folyamatosan egyre magasabb.
Míg 2001-ben a 18 éves vagy idősebb magyar nők körében a legalább érettségivel rendelkezők aránya 40,2 százalék, a 25 évesek vagy idősebbek esetében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya pedig 11,6 százalék volt, az arányok 2016-ra 57,9 százalékra, illetve 23,9 százalékra nőttek.
Közben ráadásul a nők iskolázottsági színvonala a férfiakét meghaladó mértékben emelkedett.
2011 óta a 18 éves vagy idősebb nők közül a legalább érettségivel rendelkező nők aránya 5,8, a férfiak aránya 5,3 százalékponttal emelkedett, a 25 éves vagy idősebb nők aránya 4,2, a férfiak aránya pedig 3,3 százalékponttal emelkedett.
Ma már tényleg több nő szerez itthon diplomát, mint férfi?
Az utóbbi években a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők aránya valóban meghaladta a férfiakét.
2005-ben a 25 éves vagy idősebb nők 14,3 százaléka rendelkezett diplomával. Ez az arány 2011-ben a nőknél 19,7 százalékra, a férfiak esetén pedig 18,2 százalékra változott. Például a 2016-os adatok szerint a 60 éves vagy idősebb réteget leszámítva a diplomával rendelkező nők aránya az összes korcsoportban meghaladta a diplomás férfiak arányait.
A legnagyobb különbség ekkor a 25–39 éveseknél volt érzékelhető, ahol a diplomával rendelkező nők aránya 37,8 százalék, míg a férfiak esetén ez az arány 25,9 százalék.
Jellemzően mely területen tanulnak tovább a magyar nők?
2019-ben a felsőoktatás (itt most beleértve az alap-, mester- és osztatlan képzéseket) nappali munkarendjében a tanárképzés, oktatástudomány terén volt a legmagasabb a nők aránya, pontosan 76,3 százalék.
Ha egyetemről, főiskoláról van szó, a magyar nők körében szintén rendkívül népszerűek a KSH által az egészségügy, szociális gondoskodás és humán tudományok kategóriákba sorolt képzések. Az előbbinél 65,7 százalékos, az utóbbinál 64,7 százalékos női hallgatói arányt mértek két éve.
![K EPA20210118311](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/3632/36323/363233/36323301_54435f8686a5adf1aaf99f4e5d15ab41_wm.jpg)
Azon talán senki sem lepődik meg, hogy a legkisebb női részvételi arányt az informatikai továbbtanulási területen mutatták ki, itt a hallgatók mindössze 15,8 százaléka volt nő.
Az iskolarendszeren kívüli OKJ-szakképzésben a 2019-es adatok szerint a nőket elsősorban az oktatási, pedagógiai tematika vonzotta (98,1 százaléknyi tanuló volt nő).
Az egészségügyi, illetve a személyi szolgáltatási, vendéglátási, kereskedelmi, idegenforgalmi képzési területeken a tanulók több mint nyolcvan százaléka szintén nő volt.
Hol állnak most a magyar nők a tudományos ranglétrán?
2019-ben a doktori képzésben résztvevő hallgatók közel fele volt nő.
A felsőoktatási intézményekben fő munkaviszony keretében foglalkoztatott oktatók 41,4 százaléka volt nő 2019-ben. Ez az arány a 2008/2009-es tanévben még 36 százalék volt.
A nők aránya (51,3 százalék) a tanársegédi pozícióban meghaladja a férfiakét (48,8 százalék). A tudományos ranglétrán egyre felfelé haladva a nők aránya azonban egyre alacsonyabb lesz.
Az adjunktusi pozícióban lévők 46,7 százaléka, a docensi pozícióban 34,6 százalék, az egyetemi tanári pozícióban foglalkoztatottak 22,6 százaléka nő.
A magyar felsőoktatásban oktatók nemenkénti megoszlása nem tér el jelentősen a nemzetközi színtértől, mert a női professzorok aránya például Németországban 19,4 százalék, Olaszországban pedig 22,5 százalék.
Hogyan alakult a keresőtevékenységet folytató, dolgozó nők aránya a férfiakhoz képest?
2015 óta a gazdaságilag aktív nők száma 16,7 ezer fővel, a gazdaságilag aktív férfiak száma 95,2 ezer fővel nőtt, így 2019-ben a gazdaságilag aktív nők száma 2 millió 74 ezer főre, a gazdaságilag aktív férfiak száma pedig 2 millió 521 ezer főre emelkedett.
A gazdaságilag inaktívak közül a nők aránya 63,7 százalék volt, vagyis 474,6 ezer fővel több volt az inaktív nő, mint férfi.
Ezt a női többletet leginkább a gyermekgondozási ellátásban részesülők, illetve a nyugdíjban, egyéb ellátásban, járadékban részesülő nők magasabb létszámai magyarázzák, ezekben az ellátási formákban ugyanis 2019-ben 381,4 ezer fővel több nő részesült, mint férfi.
A 40–49 éves nők (85 százalék), illetve az 50–54 éves nők (82,4 százalék) foglalkoztatási rátája volt a legmagasabb 2019-ben.
A legnagyobb aktivitási arányt mind a két nem esetén Budapesten (nőknél 69,5 százalék, férfiaknál 82,7 százalék) és a Nyugat-Dunántúlon (nők: 67,2 százalék, férfiak: 83,0 százalék) tapasztalhatjuk, a legkisebb arányszámot pedig Észak-Magyarországon (nők: 61,0, férfiak: 77,4 százalék), illetve a Dél-Dunántúlon (nők: 61,6 százalék, férfiak: 75,9 százalék) látjuk.
A katikázás, évikézés is szexizmus
Szakjogász az Indexnek a munkahelyi zaklatásról.
Borítókép: MTI Fotós: Oláh Tibor