Tényleg több nő szerez itthon diplomát, mint férfi?

Hagymásy Tünde, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) osztályvezetője, a Nők és férfiak Magyarországon című, közelmúltban publikált tanulmánykötet egyik összeállítója volt az Index segítségére, hogy a számok tükrében bemutassuk, hogy is állnak ma itthon a nők és férfiak közti különbségek, amennyiben az iskolai végzettségek alakulását és a nemek munkaerőpiaci helyzetét nézzük.

Az adatokból egyértelműen látszik, hogy

Vagyis bőven adódnak problémák az esélyegyenlőséggel. Mutatjuk is a számokat, hogy kellően felkészültek legyünk, mielőtt véleményt formálnánk, és vitába szállnánk a sokszor indulatokat elszabadító kérdésekben. 

Kik ma az iskolázottabbak Magyarországon? A nők vagy a férfiak?

A befejezett iskolai végzettséget nézve az alacsonyabb képzettségi szinteken alig találunk különbséget a nők és a férfiak között. Ám a magasabb szinteknél az utóbbi évtizedek tendenciáinak hatására már láthatóak a különbségek, mégpedig a nők javára – fogalmazott az Indexnek Hagymásy Tünde.

Míg 2001-ben a 18 éves vagy idősebb magyar nők körében a legalább érettségivel rendelkezők aránya 40,2 százalék, a 25 évesek vagy idősebbek esetében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya pedig 11,6 százalék volt, az arányok 2016-ra 57,9 százalékra, illetve 23,9 százalékra nőttek.

2011 óta a 18 éves vagy idősebb nők közül a legalább érettségivel rendelkező nők aránya 5,8, a férfiak aránya 5,3 százalékponttal emelkedett, a 25 éves vagy idősebb nők aránya 4,2, a férfiak aránya pedig 3,3 százalékponttal emelkedett.

Ma már tényleg több nő szerez itthon diplomát, mint férfi?

Az utóbbi években a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők aránya valóban meghaladta a férfiakét.

2005-ben a 25 éves vagy idősebb nők 14,3 százaléka rendelkezett diplomával. Ez az arány 2011-ben a nőknél 19,7 százalékra, a férfiak esetén pedig 18,2 százalékra változott. Például a 2016-os adatok szerint a 60 éves vagy idősebb réteget leszámítva a diplomával rendelkező nők aránya az összes korcsoportban meghaladta a diplomás férfiak arányait.

A legnagyobb különbség ekkor a 25–39 éveseknél volt érzékelhető, ahol a diplomával rendelkező nők aránya 37,8 százalék, míg a férfiak esetén ez az arány 25,9 százalék.

Jellemzően mely területen tanulnak tovább a magyar nők?

2019-ben a felsőoktatás (itt most beleértve az alap-, mester- és osztatlan képzéseket) nappali munkarendjében a tanárképzés, oktatástudomány terén volt a legmagasabb a nők aránya, pontosan 76,3 százalék.

Ha egyetemről, főiskoláról van szó, a magyar nők körében szintén rendkívül népszerűek a KSH által az egészségügy, szociális gondoskodás és humán tudományok kategóriákba sorolt képzések. Az előbbinél 65,7 százalékos, az utóbbinál 64,7 százalékos női hallgatói arányt mértek két éve.

Azon talán senki sem lepődik meg, hogy a legkisebb női részvételi arányt az informatikai továbbtanulási területen mutatták ki, itt a hallgatók mindössze 15,8 százaléka volt nő.

Az iskolarendszeren kívüli OKJ-szakképzésben a 2019-es adatok szerint a nőket elsősorban az oktatási, pedagógiai tematika vonzotta (98,1 százaléknyi tanuló volt nő).

Az egészségügyi, illetve a személyi szolgáltatási, vendéglátási, kereskedelmi, idegenforgalmi képzési területeken a tanulók több mint nyolcvan százaléka szintén nő volt.

Hol állnak most a magyar nők a tudományos ranglétrán?

2019-ben a doktori képzésben résztvevő hallgatók közel fele volt nő.

A felsőoktatási intézményekben fő munkaviszony keretében foglalkoztatott oktatók 41,4 százaléka volt nő 2019-ben. Ez az arány a 2008/2009-es tanévben még 36 százalék volt.

A nők aránya (51,3 százalék) a tanársegédi pozícióban meghaladja a férfiakét (48,8 százalék). A tudományos ranglétrán egyre felfelé haladva a nők aránya azonban egyre alacsonyabb lesz.

Az adjunktusi pozícióban lévők 46,7 százaléka, a docensi pozícióban 34,6 százalék, az egyetemi tanári pozícióban foglalkoztatottak 22,6 százaléka nő.

A magyar felsőoktatásban oktatók nemenkénti megoszlása nem tér el jelentősen a nemzetközi színtértől, mert a női professzorok aránya például Németországban 19,4 százalék, Olaszországban pedig 22,5 százalék.

Hogyan alakult a keresőtevékenységet folytató, dolgozó nők aránya a férfiakhoz képest?

2015 óta a gazdaságilag aktív nők száma 16,7 ezer fővel, a gazdaságilag aktív férfiak száma 95,2 ezer fővel nőtt, így 2019-ben a gazdaságilag aktív nők száma 2 millió 74 ezer főre, a gazdaságilag aktív férfiak száma pedig 2 millió 521 ezer főre emelkedett.

Ezt a női többletet leginkább a gyermekgondozási ellátásban részesülők, illetve a nyugdíjban, egyéb ellátásban, járadékban részesülő nők magasabb létszámai magyarázzák, ezekben az ellátási formákban ugyanis 2019-ben 381,4 ezer fővel több nő részesült, mint férfi.

A 40–49 éves nők (85 százalék), illetve az 50–54 éves nők (82,4 százalék) foglalkoztatási rátája volt a legmagasabb 2019-ben.

A legnagyobb aktivitási arányt mind a két nem esetén Budapesten (nőknél 69,5 százalék, férfiaknál 82,7 százalék) és a Nyugat-Dunántúlon (nők: 67,2 százalék, férfiak: 83,0 százalék) tapasztalhatjuk, a legkisebb arányszámot pedig Észak-Magyarországon (nők: 61,0, férfiak: 77,4 százalék), illetve a Dél-Dunántúlon (nők: 61,6 százalék, férfiak: 75,9 százalék) látjuk.

 Borítókép: MTI Fotós: Oláh Tibor