Évi 90 millió dolláros bizniszt indíthatunk újra Japánnal

Újraindulhat a magyar sertésexport Japánba

– írta vasárnap Facebook-oldalán a magyar külügy- és külgazdasági miniszter.

 Szijjártó Péter bejelentése ezúttal valóban komoly jelentőséggel bír, ugyanis azzal, hogy sikerült „regionalizációs megállapodást” kötni a japán élelmiszeripari hatóságokkal, Magyarország lehet az első európai ország, mely az afrikai sertéspestis miatti korlátozások bevezetését követően szállíthat a szigetországba sertéshúst. Japán 2018-tól korlátozta a sertéshús behozatalát Magyarországról a sertéspestis miatt.

A regionalizációs megállapodás nem ma jött létre, még tavaly decemberben sikerült megegyezni Japánnal. Az előkészítő munka közel két éven át tartott Bognár Lajos országos főállatorvos vezetésével, de a tokiói magyar nagykövetség és az agrárminisztérium is részt vett benne.

A szerződés kiköti, hogy Magyarország ASP-vel érintett területeiről továbbra sem érkezhet sertéshús, viszont nem fertőzött területről állategészségügyi exportbizonyítvány birtokában mehet az export. A Nébih decemberi közlése alapján Baranya, Somogy, Tolna, Vas és Zala megyéből indulhat szállítmány Japánba.

A magyar kormány tokiói nagykövetségének összesítése szerint a tilalom előtt, 2017-ben 120 millió dollár értékben szállítottunk exportterméket Japánba (az USA-ba ekkor 36 millió, Kínába 77 millió dollár értékben).

Mi az ASP? 

Az afrikai sertéspestis (ASP) egy, a külső környezeti tényezőkkel szemben rendkívül ellenálló, mintegy száz éve létező vírus, és igen veszélyes a házisertésekre, vaddisznókra – az emberekre nem. A Nébih oldalán olvasható rövid leírás szerint 2007-ben Grúziában is megjelent, onnan fertőzött vaddisznókon és házisertéseken, illetve belőlük származó élelmiszereken keresztül megjelent Közép-Kelet-Európában is. Tünetei az étvágytalanság, bágyadtság, magas láz.

Magyarországon az utóbbi egy évben kezdett megemelkedni a fertőzött állatok száma. A napokban Bognár Lajos országos főállatorvos azt nyilatkozta az Indexnek, hogy az ASP-vel fertőzött házisertések vagy vaddisznók 95 százaléka elhullik. Bár a vírus nem gyors terjedésű, megfelelő környezetben 7-8 hónapig is képes életben maradni.