Az informatikusok keresnek legjobban a felsőoktatási képzés elvégzése után
További Gazdaság cikkek
Az informatikai területen alap- és mesterképzésen végzett hallgatók kapják átlagosan a legnagyobb bruttó jövedelmet, legalábbis a 2017–2018-as tanévben abszolutóriumot szerzők közül – derül ki a diplomantul.hu oldalon található 2020-as kutatásból.
Az alapképzésen részt vevők 487 775 forint bruttó átlagjövedelmet kapnak kezdő fizetésként, ez az adott tanévben 1885 hallgatót jelent. Közülük is kiemelkednek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatói (346 diák) 606 904 forinttal, akiknek átlagosan 0,93 hónapot kell várniuk az első munkavégzésig.
A mesterképzést végző diákoknál is az informatika területén elhelyezkedők átlagjövedelme a legmagasabb 647 380 forinttal (453 végzős hallgató), és a felsőoktatási intézmények tekintetében itt is a BME vezet 740 694 forinttal (186 végzős diák), viszont esetükben már csak 0,27 hónap telik el az első munkavégzésig. Közülük is a mérnökinformatikusok kezdő fizetése a legmagasabb 695 672 forinttal, míg a BME-s mérnökinformatikusok átlagjövedelme 745 093 forint.
Adminisztratív Adatbázisok Egyesítése
Az Adminisztratív Adatbázisok Egyesítése a Diplomás Pályakövetési Rendszer adatintegráción alapuló modulja, amelynek keretében a Felsőoktatási Információs Rendszerben tárolt egyéni szintű adatokhoz kapcsolnak hozzá anonim módon más államigazgatási rendszerekben tárolt tényadatokat. Ezzel lehetőség nyílik az egyes intézményekben, képzésben végzett hallgatók munkaerőpiaci helyzetének vizsgálatára.
Hasonlóan magas átlagfizetést kaptak kezdőként a gazdaságtudományok területén Master of Business Administration mesterképzésen részt vett hallgatók: bruttó 724 255 forintot,
közülük a Budapesti Corvinus Egyetemen végzett 15 diák 927 884 forintot.
Az államtudományi területen az alapképzést tekintve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) katonai üzemeltetés szakon végző diákjai 748 710 forintot kaptak kezdő fizetésként, míg az NKE katonai vezetői szakán mesterképzést végzők 776 797 forintot.
Az alapképzésen részt vevők közül
a legalacsonyabb átlagjövedelme a művészetközvetítés területén végzőknek volt (212 830 forint),
közülük is legkevesebbet a képi ábrázolás szakos hallgatók kaptak (163 675 forint), de a bölcsészettudomány néprajz szakosai sem kerestek sokkal többet (174 169 forint), ahogy a művészet területén a táncos és próbavezető szakon végzők sem (189 338 forint). A pedagógus-alapképzés hallgatói pedig 226 077 forintot kaptak kezdő fizetésként.
Ami a mesterképzést illeti, a sporttudomány területén rekreáció szakon végzett hallgatóké a legalacsonyabb jövedelem kezdőként: 205 618 forint.
Bruttó átlagjövedelem képzési terület alapján (forint) | ||
alapképzés | mesterképzés | |
agrár | 283 486 | 348 659 |
államtudományi | 460 128 | 502 859 |
bölcsészettudományi | 284 161 | 308 381 |
gazdaságtudományi | 356 766 | 464 924 |
informatika | 487 775 | 647 380 |
jogi | 252 702 | 358 020 |
műszaki | 429 052 | 509 354 |
művészeti | 295 217 | 301 040 |
művészetközvetítés | 212 830 | – |
orvos- és egészségtudományi | 286 572 | 331 043 |
pedagógusképzés | 226 077 | 280 451 |
sporttudományi | 255 564 | 248 945 |
társadalomtudományi | 287 439 | 402 562 |
természettudományi | 290 312 | 372 653 |