További Gazdaság cikkek
- Jelentősen megváltozhat a budapesti lomtalanítási rendszer
- Különös indokkal szünteti meg a kormány a paksi különleges gazdasági övezetet
- Több mint 7,7 milliárd forintot ad a kormány a budapesti egészségügy fejlesztésére
- Autót venne a munkáshitelből? Mutatjuk, hogy miért nem érdemes
- Több napra leállt az ügyintézés az MVM online oldalán és alkalmazásában
A trieszti kikötőberuházás már „a projekt-előkészítés szakaszába lépett”
– tudta meg az Index a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól (KKM). A napokban derült ki, hogy a trieszti kikötőberuházással kapcsolatos tulajdonszerzés lezárult, ezt a minisztérium is megerősítette portálunknak.
A magyar állam tulajdonában lévő Adria Port Zrt. egy 32 hektáros, 300 méteres partszakasszal rendelkező területet és az ahhoz kapcsolódó koncessziós jogot szerezte meg nettó 25 millió euróért, azaz közel nettó 9 milliárd forintért. Ugyanakkor a KKM válasza szerint
a megszerzett 32 hektáros terület csak egy kisebb része állami tulajdon, a koncesszió ennek, valamint a partszakasznak a használatára szól 60 évre.
Azt már korábban is lehetett tudni, hogy kártalanítani kell a területet, a külügynél érdeklődtünk is erről, de csak annyit tudtunk meg, hogy a terület ipari múltja miatt „kell kárrendezést lefolytatni a beruházás előkészítése során, az olasz jogszabályok és hatóságok előírásai mentén”.
További 5 milliárd a projekt következő szakaszára
December közepén 1,8 millióról 16,8 millió euróra emelték az Adria Port Zrt. tőkéjét (ez több mint 5 milliárd forint tőkeemelés), amire azért volt szükség, mert „a tulajdonszerzés lezárásával szükségessé vált a projekt következő szakaszában várható kiadások fedezetének biztosítása”. A külügy elárulta azt is, hogy
az Adria Port Zrt. az alapításkor 31,75 millió eurót (közel 11 milliárd forintot) kapott
főként a terület bruttó vételárának kifizetésére. A fennmaradó összegből finanszírozták a cég kezdeti működését.
Lesz magyar flotta?
„A beruházás célja, hogy erősítse Magyarország helyzetét a logisztikai láncban, ezáltal hozzájáruljon az ország külkereskedelmének fejlesztéséhez” – válaszolta kérdéseinkre a külügy, hozzátéve, hogy a kormány folyamatosan vizsgálja, hogy milyen egyéb lehetőségek mutatkoznak arra, hogy ezt a célját elérje. Ugyanakkor kereskedelmi flotta létesítése nincs napirenden.
A KKM-nél úgy tervezik, hogy
a fejlesztéseknek köszönhetően a kikötő alkalmas lesz a térségben jellemző, közepes méretű hajók fogadására.
A hajókon érkezett árukat pedig közúton és vasúton lehet majd továbbítani Magyarország, illetve más országok felé.
Az Index kapott egy olvasói levelet, amelyben szerepelt egy térkép a kikötő területéről: ebből az derült ki, hogy a part mentén nagyon sekély (még a parttól pár méterre is), mindössze 60 centiméter mély a víz – azaz nemhogy közepes, de még a kisebb hajók se tudnának ott kikötni. A külügynél erre is rákérdeztünk, de megnyugtattak, hogy ez a térkép már nem naprakész, a partszakasszal minden a legnagyobb rendben.
„A meder és a partfal tekintetében a magyar terminál működéséhez megfelelő kialakításra a szükséges technológiák alkalmazásával a kivitelezés során kerül sor” – tette hozzá a KKM.
(Borítókép: A trieszti magyar kikötő (korábbi) látványterve és a Google Earth 2017-es felvétele)