Intenzívebb a verseny a Közbeszerzési Hatóság szerint
További Gazdaság cikkek
-
Itt a Standard and Poor's jelentése Magyarországról - Nem akárki taszította le a dobogóról Mark Zuckerberget
- Több ezer milliárd forintnyi lakossági megtakarítás szabadulhat az ingatlanpiacra
- A Magyar Nemzeti Bank elmúlt 100 évét eleveníti meg a Pénzmúzeum új kiállítása
- Az Európai Unió átlagán alul a magyarországi foglalkoztatottak száma
A közbeszerzési eljárásokban intenzívebbé vált a verseny tavaly, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások száma csökkent, a kis- és középvállalkozások szerepvállalása pedig továbbra is magas – derül ki a Közbeszerzési Hatóság most közzétett gyorsjelentéséből. Az MTI-hez szerdán eljuttatott összefoglaló szerint
2020-ban összesen 7431 közbeszerzési eljárást folytattak le Magyarországon, ami mintegy 25 százalékos visszaesés az előző évhez képest. A közbeszerzések összértéke ugyanakkor csak öt százalékkal csökkent tavaly, csaknem 3264 milliárd forintot ért el, míg 2019-ben 3430 milliárd forint volt.
Az utolsó negyedévben felpörögtek a közcélú beruházások és beszerzések, így tavaly is jelentősen meghaladta a 3000 milliárd forintot a közbeszerzési eljárásokon keresztül a gazdaságba áramló forrás – fejtette ki Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke. A korábbiaknál intenzívebb verseny szerinte abban látható, hogy az egyajánlatos eljárások értéke 18,4 százalékra csökkent az előző évi 20,9 százalékról az uniós eljárásrendben, a nemzeti eljárásrendben pedig 9,2 százalékot tett ki, míg 2019-ben 12,2 százalékot.
A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások összértéke a nemzeti eljárásrendben 0,4 százalék volt tavaly a 2019-es 0,6 százalék után, míg az uniós eljárásrendben a megelőző évi 8,2 százalékról 2020-ban 3,5 százalékra csökkent az ilyen típusú eljárások részaránya az értéket tekintve.
Kovács László szerint a fokozódó verseny figyelhető meg abban is, hogy míg 2019-ben átlagosan 5,2 ajánlat érkezett egy-egy közbeszerzési felhívásra, addig 2020-ban ez a szám 6,7 volt.
A koronavírus-járvány okozta negatív gazdasági hatás érzékenyen érintette a hazai kkv-szektort is, ami a nyertes kis- és középvállalkozásokat érintő közbeszerzések számában és értékében is megmutatkozott, de a nyertes kkv-t tartalmazó közbeszerzések arányait tekintve nem volt visszaesés a korábbi évekhez képest a hatóság szerint. Tavaly 100 eredményesen lefolytatott közbeszerzési eljárásból 84-et nyertek kkv-k.
Az Európai Bizottság 2019-re vonatkozó eredménytáblájára hivatkozva a Közbeszerzési Hatóság azt is állította, hogy európai uniós összehasonlításban magas a magyar közbeszerzések átláthatósága.
A magyar közbeszerzések körüli kérdések ugyanakkor a közelmúltban is vita tárgyát képezték, miután a Reuters értesülései szerint az Európai Bizottság január 26-án levelet írt az Orbán-kormánynak azzal, hogy a rendszerszintű csalások miatt Magyarországnak meg kell reformálnia a közbeszerzési törvényeket még az EU helyreállítási alapjának rendelkezésre bocsátása előtt. Akkor ráadásul még ki sem derült, hogy a kormány egyik napról a másikra hogyan alakította át a közbeszerzési piacot. Az ezt követően hozott szabályozás lényege ugyanis, hogy a teljes piacot gyakorlatilag néhány nagyobb cég között osztja fel.
A Reuters értesüléseit Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter álhírnek nevezte, az Európai Bizottság nem kommentálta az ügyet.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
