Jég veled, avagy drága mulatság, ha valaki elcsúszik az ingatlanunk előtti járdán

Alighanem mindenki imitált már korcsolyázást a jégen, akár egyszerű, hétköznapi cipőben is, korcsolya nélkül. Ha máshogy nem, gyerekként biztosan. Nevetés, szórakozás, aztán jön a csúszás, pontosabban az elcsúszás. Ahogy Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényének musicalváltozatában elhangzik: „Síkos a jég, néha akkorát zúgsz, meg nem állsz, csakis nadrágfékkel.”

Csakhogy amíg gyerekként mosolygunk az esésen, felállunk, majd folytatjuk a mulatságot, addig egészen más a helyzet, ha valakit váratlanul ér, amikor síkos felületre lép, és képtelen talpon maradni.

És mindezt azért, mert hó, esetleg ónos eső esett, vagy csak egyszerűen fagypont alá süllyedt a hőmérséklet, és a korábban leesett csapadék a járdára fagyott, amelyet senki sem takarított el. Az ilyen jellegű baleseteknek jelentős következményei lehetnek.

De vajon ki a felelős értük?

A válasz egyértelmű Asztalos Gábor ügyvéd szerint: a tulajdonos, akinek az ingatlanja előtti járdaszakaszon történt a baleset. Vagy adott esetben a használója – ha bérlőről van szó –, esetleg a kezelője. Egyszóval az, akinek gondoskodnia kell a járdaszakaszról, vagyis az ingatlan rendelkezési jogosultja.

Ez nyáron a tisztán tartást jelenti, amelynek nyilván nincs akkora veszélyforrása, mint télen, amikor jön a fagy, a havazás, amikor kiemelt fontosságúvá válik a síkosságmentesítés. Ha valaki azon a szakaszon balesetet szenved, kárigényt terjeszthet elő az ingatlan tulajdonosánál vagy rendelkezési jogosultjánál.

Vegyünk egy példát: ha valaki eltöri a lábát, és ezért otthon kell maradnia táppénzen, tehát tételes vesztesége van, amelyet forintosítani tud, akkor vagyoni kárigényt terjeszthet elő kárainak megtérítése érdekében

– mondta az Indexnek Asztalos Gábor, aki hozzátette, hogy emellett sérelemdíj is járhat a károsultnak személyiségi jogának megsértése miatt az őt ért nem vagyoni károk kompenzálásaként.

Ennek mértéke több tényezőtől függ, így a sérülés súlyosságától, valamint attól is, hogy mennyiben jelent ez hátrányt az életében. Mert ha valaki olyan sérülést szenved, amelynek következtében nem tudja rendesen használni valamelyik testrészét – pláne, ha az a mindennapi munkához kellene, például egy sebész esetében a kéztörés –, akkor meglehetősen magas kártalanítási összegre számíthat.

Tavaly januárban is volt egy eset: miután ónos eső esett, és nem takarították le a járdát, egy idősebb személy elesett, maradandó kézsérülést szenvedett, amelynek következtében nem mozgott megfelelően a hüvelykujja.

Csakhogy minden eset más, így a büntetés is bármekkora lehet, a határ pedig a csillagos ég – kezdve a néhány 100 ezer forintos tételtől a többmilliós büntetésig.

Ezért is érdemes odafigyelni a járda tisztán tartására, síkosságmentesítésére, amelyről folyamatosan gondoskodni kell, a mulasztó fél ugyanis nagy kárral nézhet szembe. Persze emellett az is fontos, hogy ne csak az anyagi károk miatt, hanem mások épsége miatt is gondozzuk megfelelően az ingatlanhoz tartozó közterületet

– mondta Asztalos Gábor, aki azt is elárulta, hogy az úttest szélére lehet tolni a havat, de szabadon kell hagyni a csatornalefolyókat, valamint a járdán annyi szabad helyet kell hagyni, hogy a gyalogosoknak legyen elegendő területük a közlekedésre.

(Borítókép: Havat lapátol egy férfi Budapesten, 2019. december 2-án. Fotó: Soós Lajos / MTI)