A miniszterelnök elárulta, hogyan tervezi újraindítani a gazdaságot
További Gazdaság cikkek
- Visítozva rohant a NAV egységei elől a Reszkessetek, betörők! sztárja
- Mind elbuktuk, pedig százmilliókat ért volna ez a hat szám
- Nincs több pánik a törött kütyük miatt: itt a MediaMarkt válasza
- Újraindult az olajszállítás a Barátság kőolajvezetéken
- Munkaidőn kívül buktatott le egy adóellenőr egy karácsonyfadíszeket áruló vállalkozót
„A magyar gazdaság a járvány előtt Európa egyik legstabilabb és gyorsan növekvő gazdasága volt” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn az Országgyűlés idei első ülésén.
A kormányfő szerint a magyar gazdaságot „alacsony költségvetési hiány, csökkenő államadósság, rekordmagas foglalkoztatottság, növekvő jövedelmek, csökkenő szegénység és óriási befektetésvonzó képesség”, valamint „ehhez párosuló önbizalom és optimizmus” jellemezte. Ugyanakkor
2020-ban a járvány nagyot ütött a gazdaságon, az ütés nem rendítette meg, de megállította és visszatolta a magyar gazdaságot.
Elmondta, hogy az Európai Unió becslése szerint 2020-ban 5,2 százalékos lehetett a gazdasági visszaesés. Arról, hogy pontosan mekkora, kedden tudunk többet, ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) holnap publikálja a GDP tavalyi negyedik negyedéves adatának első becslését. A harmadik negyedévben 4,6 százalékkal csökkent a GDP volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva, a nemzetgazdaság teljesítménye az első három negyedévben 5,5 százalékkal visszaesett a nyers adatok szerint.
„Ha munka van, minden van”
„A mi válságkezelésünk lényege a munkahelyek megvédése volt” – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, hogy „ha munka van, minden van”.
A miniszterelnök ezt követően sorolta az elmúlt év főbb gazdaságvédelmi intézkedéseit:
- hitelmoratórium: 3000 milliárd forint (50 ezer kkv, 1,6 millió ügyfél/család);
- bértámogatás: a szállodáknál, az éttermeknél, az edzőtermeknél, a fürdőknél és a szórakoztatóiparban átvállalják a bérek felét;
- elengedték a szociális hozzájárulási adót;
- felére csökkentették az iparűzési adót;
- 80 milliárd forintból 250 ezer munkahelyet sikerült megvédeni (a 4,5 millió foglalkoztatott körülbelül 5 százaléka);
- beruházási támogatást kapott 1434 magyarországi vállalkozás munkahelyek megtartásra és újak létrehozására, ez 280 ezer munkahelyet érintett;
- garanciaprogramokat vezettek be;
- olcsó hitelekkel közel 40 ezer vállalkozásnak segítettek;
- közel 500 milliárd forintot fizettek 1400 vállalkozásnak, amiért közel 1700 milliárd forintnyi beruházás valósul meg.
Az így gazdaságba áramoltatott források több mint fele a mikro- és kisvállalkozásokhoz ment – tette hozzá a kormányfő. Orbán Viktor elmondta, hogy „sokfajta statisztikai szám létezik, a kormány egyetlenegynek tulajdonít kiemelt jelentőséget ezek közül: mennyien dolgoznak?”
Decemberben Magyarországon ugyanannyian dolgoztak, mint a járvány előtt
– hangsúlyozta a miniszterelnök. A foglalkoztatottak száma elérte a 4,5 millió főt. Ugyanakkor a munkanélküliek aránya „valamivel magasabb”, mint a járvány előtt: 4,3 százalék. A KSH adatai szerint október–decemberben 4,2 százalék volt a munkanélküliségi ráta, míg egy évvel korábban 3,3. Orbán Viktor külön kiemelte, hogy ez az adat még így is a harmadik legjobb adat az egész Európai Unióban.
„Amint lesz elég vakcina, hozzákezdünk a korlátozások fokozatos és felelősségteljes enyhítéséhez” – jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve, hogy akciótervet indítanak, új gazdaságfejlesztési intézkedéseket vezetnek be – szavai szerint ez lesz a „gazdaság újraindítási akcióterv”.
A magyar gazdaságot munkahelyteremtéssel, adócsökkentéssel, beruházások támogatásával kell újraindítani. Kitartunk „a segély helyett munka” elve mellett, mert az elmúlt 10 évben is ez volt a siker gazdasági alapja – közölte a miniszterelnök.
Az újraindítási akcióterv 7 lépése:
- 5 százalékra csökkent a lakásépítések áfája;
- 3 milliót lehet fordítani lakásfelújításokra;
- bértámogatást nyújtanak a bajba jutott vállalkozásoknak;
- orvosok bérének növelése;
- négy lépésben visszaépítik a 13. havi nyugdíjat;
- szja-mentesség a 25 év alatti fiataloknak;
- a kisvállalkozásoknak 10 millió forintig kamatmentes kölcsönt biztosítanak.
Ezt követően „egy nagy ívű, sok ezer milliárd forintnyi” beruházástámogatási rendszert indítanak – ezeket az EU-val közösen finanszírozza majd a kormányzat, és legnagyobb nyertese a felsőoktatás lesz, ugyanis a következő években 1500 milliárd forintot szánnak egyetemfejlesztésre.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök a pártok képviselőinek felszólalására válaszol napirend előtt az Országgyűlés idei első ülésén 2021. február 15-én. MTI/Koszticsák Szilárd