Kit olthatnak be a kínai vakcinával? Van mellékhatása?

Hétfő hajnalban indult, és kedden délelőtt landolt az a kormányzati szállítógép, mely 550 ezer adag Sinopharm-vakcinát hozott első körben Magyarországra. Első alkalommal érkezett kínai koronavírus elleni oltóanyag hazánkba, így sorra vettük, mit tudunk eddig róla.

Melyik kínai vakcina ez pontosan?

A Sinopharm nevű cég gyártja. A Sinopharm a vuhani biológiai termékek intézetében is fejlesztett SARS-CoV-2-es típusú koronavírus elleni oltóanyagot, de mi nem ebből vásároltunk. A Magyarországra érkezett vakcina neve BBIBP-CorV, és a pekingi biológiai termékek intézetében fejlesztették ki. (Kínában a Sinovac Biotech is készít vakcinát, CoronaVac néven, és a CanSinoBIO Biologics is, ők Convideciának nevezték el a sajátjukat.)

Hányadik generációs a vakcina?

A vakcinák gyártási technológiáját illetően szokás besorolni az oltóanyagokat – ez nem vonatkozik a minőségre vagy hatásosságra –, ez alapján a pekingi Sinopharm-vakcina első generációs. Inaktivált, vagyis elölt, szaporodásra képtelen teljes vírust tartalmaz a készítmény, ez hivatott kiváltani az oltóanyag beadását követően az immunválaszt.

Hol regisztrálták már?

13 országban kapott vészhelyzeti engedélyt a használata: Európán kívül Bahreinben, Kambodzsában, Kínában, Egyiptomban, Irakban, Jordániában, Marokkóban, Pakisztánban, Peruban, a Seychelles-szigeteken, az Egyesült Arab Emírségekben. Európában Szerbiában, az Európai Unióban pedig eddig egyedül Magyarországon. A magyar kormány közlése szerint már több mint 30 millió embert oltottak be vele, a többséget Kínában. Fontos: a készítményt klinikai III-as fázis kereteiben adják a pácienseknek.

Hány kínai vakcinát vásárolt a kormány, és mennyiért?

Egyelőre 5 milliót, több hullámban érkeznek a szállítmányok Magyarországra. Gulyás Gergely a múlt heti Kormányinfón közölte, hogy a kínai vakcina adagjának ára több mint 10 ezer forint. A vakcinák sorában ez igen drágának számít, a Szputnyik V orosz vakcina mintegy 5700 forintba kerül.

Hogyan alkalmazzák az oltóanyagot?

Ez a többi SARS-CoV-2-es vírus elleni oltóanyaghoz hasonlóan kétadagos vakcina: az első oltás beadása után 21 nappal következik a második, „emlékeztető” oltás. Vagyis az 5 millió oltás 2,5 millió magyar számára elegendő.

Hiányzik-e valami ahhoz, hogy elkezdjék beadni a magyaroknak a vakcinát?

Igen, a Nemzeti Népegészségügyi Központ engedélye. Az NNK a most érkezett szállítmányt még egyszer megvizsgálja, s ha elégedettek vele, akkor indulhat a vakcinálás.

Kiket olthatnak be vele, és milyen mellékhatásokkal jár?

A magyar oltási rend alapján a héttől folytatódik a regisztrált legidősebbek és a 60 év alatti krónikus betegek oltása. A klinikai fázisok I-es szakaszában 18–80 éveseken tesztelték a Sinopharm vakcináját, a II-es fázisban a 18–59 éveseket (összesen 644 embert), egyiküknél sem jegyeztek fel súlyos mellékhatást. Enyhe oltási reakció jelentkezett a páciensek 29 százalékánál (oltási hely fájdalma, pirosodás), közepesen súlyos mellékhatást a tesztalanyok 4 százalékánál tapasztaltak (láz, hányinger, hányás). A Sinopharm egyik leányvállalatának elnöke még januárban azt nyilatkozta, hogy a 60 év felettiek beoltását meg kell fontolni. Pakisztán egészségügyi miniszterének tanácsosa február elején egyértelműbben fogalmazott: az ő vizsgálataik azt mutatják, hogy 60 éves kor felett nem volt hatásos az oltóanyag.

Mik az aggályok a vakcinával kapcsolatban?

A kérdésre részben válaszol az előző bekezdés: egyelőre nincs tiszta kép a klinikai III-as fázis, vagyis a több tízezres mintás vizsgálat eredményeiről. Korábban ugyanez volt a helyzet a Szputnyik V orosz vakcinánál: a tudományos világ várta, hogy megjelenjen valamelyik vezető tudományos folyóiratban a fázis III-as vizsgálati anyag elemzése. Ez a hivatalos protokoll része. A Szputnyiknál ez megtörtént, s az anyag megmutatta a tényleges hatékonyságot, és az esetleg jelentkező ritkább mellékhatásokat. A BBIBP-CorV esetében ez még nagyon hiányzik. Biztosak lehetünk benne, hogy amíg a tudományos közösség nem kapja meg ezt az „igazolást”, addig azzal sem elégszik meg, hogy a kínaiak hivatalos közlése szerint 79,3 százalékos (az Egyesült Arab Emirátusokban 86 százalékos volt) az oltóanyag hatékonysága.

Magyarországon sajnos plusz problémát jelent, hogy egyelőre a lakosság fele sem bízik a koronavírus elleni oltóanyagokban, annak ellenére, hogy a virológusok rendre arról beszélnek, csak az oltás ad biztos védettséget a SARS-CoV-2-es koronavírussal szemben. A KSH február 1–7-ig végzett felmérést az oltási hajlandóságról, s ebből kiderült, hogy a válaszadók 38 százaléka oltatná be magát biztosan, 28 százalék talán, 26 százalék nem, 8 százalék bizonytalan. Tegyük hozzá, a novemberi kutatáskor még csak 15 százalék válaszolt igennel, tehát nőtt a vakcinákba vetett bizalom. A Medián és a 21 Kutatóközpont január végén kérdezett meg 1000 budapestit: a különféle vakcinákkal magukat beoltatni hajlandók több mint háromnegyede bevállalná az európai vagy amerikai oltóanyagot, kevesebb mint 50 százalékuk egyezne ki az orosz vakcinával, és csak a negyedük fogadná el a kínait.

Borítókép: Reuters / Fotós: Akhtar Soomro