Nem kell izgulni, mégsem drágulnak a lakások

Kérészéletű volt a parkolóhelyek építésére vonatkozó kormányrendelet, amely az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) egyik pontjában kimondja, „hogyha egy építési telken négy vagy több lakás vagy üdülő önálló rendeltetési egységet helyeznek el, önálló rendeltetési egységenként 1,5 személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani”.

Vagyis új építésű lakások esetében négy lakás felett másfél parkolót kell biztosítani lakásonként a korábbi egy helyett. Ez a rendelet 2021 januárjától van érvényben.

Igaz, már nem sokáig, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) javaslatára ugyanis márciustól visszaáll a régi formula, tehát lakásonként továbbra is egy gépkocsitárolót kell kialakítani.

Rendkívül ritka, hogy jogalkotó ilyen rövid idő alatt visszatérjen az eredeti szabályhoz, rendelethez.

Nemcsak drága, hanem hasznos területeket is elvesz

De mi ennek az oka? Miért nem életszerű a másfél parkoló kialakítása?

Százlakásos lakópark esetében ez azt jelentené, hogy százötven gépkocsi elhelyezésére elegendő garázst kellene kialakítani. Ez hasznos alapterületeket venne el más funkciók elől, ha például a pincében helyeznék el. Azon a területen lehetne raktár, konditerem vagy akár gépház is. Ráadásul emellett nagyon drágítaná a lakásépítést, és ezáltal a lakásárak is jelentősen megemelkednének

– mondta az Indexnek Koji László, az ÉVOSZ elnöke, aki arról is beszélt, mennyivel lehettek volna drágábbak a lakások, ha érvényben marad a rendelet.

A budapesti árakat nézve, egy 70 négyzetméteres lakást – 800 ezer forint/négyzetméter átlagárral számolva – 56 millió forintért lehet megvenni. És ha minden 70 négyzetméterhez hozzáteszünk még 25-30 négyzetmétert, az jelentősen megdobja az árat, még akkor is, ha a garázs fél áron van. Tehát 400 ezer forint/négyzetméterrel számolva 10-12 millió forintot ér egy egész garázs, vagyis a plusz fél parkoló 5-6 millióval növelné meg az lakásárat alaphangon, függetlenül attól, hogy a vásárló szeretne-e garázst, vagy sem.

A cél 35-40 ezer új lakás építése

Van még egy oka, miért jelentene nagy problémát, ha jelentősen megugranának a lakásárak. Bár még nincs pontos adat, a tavalyi 21-22 ezerrel szemben idén nagyjából 16 ezer lakás készülhet el országszerte.

Ennek az az oka, hogy a kivárások miatt harmincöt százalékkal kevesebb lakáskivitelezésre kaptunk megrendelést tavaly, mint egy évvel korábban

– mondta Koji László, hozzátéve, hogy ez részben az áfa körüli bizonytalanság, részben a hirtelen megemelkedő árak, valamint a vírushelyzet miatt alakult így.

Csakhogy a járvány idején kiemelt ágazattá vált az építőipar, ám a lakásépítés gyorsítását gátolja, ha emelkednek az árak.

Márpedig megfelelő árak mellett 2022-re ismét elérhetjük a 20-22 ezer lakást, öt éven belül pedig akár azt is, hogy 35-40 ezer új lakás épüljön, amelyet a kormány is ideálisnak tartana, de szakmailag is indokolt lenne

– mondta Koji László.

Ehhez pedig fontos lépés volt, hogy az áfát ismét öt százalékra csökkentették az épülő új lakások esetében, ahogy az is, hogy márciustól ismét elegendő egy parkolóhelyet kialakítani lakásonként. Ezeknek köszönhetően aligha lehet számítani a lakásárak emelkedésére, amivel az építőipar és a vásárlók is jól járnak.

Részben ugyanakkor érthető, miért érveltek többen is a másfél parkolóhely/lakás mellett, elvégre családonként már nem feltétlenül egy autót használnak, hanem inkább kettőt, ráadásul zsúfoltak a belvárosi területek, és így kevesebb autó állna az utcán.

Koji László szerint erre lehet megoldás a nyugat-európai minta, ahol az önkormányzatok és ingatlanfejlesztők megfizethető magas- és mélygarázsokat építenek. Hasonló már Magyarországon is van, csak nagyon drágák ezek a helyek, ezért nagyon kevesen használják.

(Borítókép: Egy budapesti lakópark egyik épülete. Fotó: MTVA / Bizományosi: Róka László)