Nagy bejelentést tett a Mol

Az Mol igazgatósága jóváhagyta a 2016-ban bejelentett, MOL 2030 hosszú távú stratégia aktualizálását, amely révén a stratégiában még nagyobb fókuszt kapnak a fenntarthatósági célok, és bekerültek hosszabb távú, a 2030 utáni időszakra vonatkozó távlati tervek is. A Bank Centerben szerdán az úgynevezett kereskedésindító csengetésen Máthé-Tóth István, a BÉT vezérigazgató-helyettese és Patai Mihály, a BÉT igazgatósági tagja, a jegybank alelnöke is jelen volt, mindketten méltatták a tőzsdén 25 éve megjelent vállalatot. Az értéktőzsdén tartott eseményen a hazai tőkepiac fejlesztéséért járó életműdíjat is átadták Hernádi Zsoltnak.

Patai Mihály gratulációjában kitért rá, hogy a Mol mintegy 6 milliárd eurót ér jelenleg, így az ország második legértékesebb cége. 

Hernádi Zsolt megköszönte a díjat, és végigvezette beszédében, hogy a Mol hogyan vált nagy állami vállalatból egyre növekvő közép-európai vállalattá. Elmondta, az évek során sorra alakultak a Mol vállalatai, létrejött a Slovnaft, az INA, majd a Szurgutnyeftegas és az OMV is szerzett részvényt a Molban, de végül eladták a részesedést, a vállalat megőrizte integritását.

Napi 1 millió értékesítést bonyolítunk, működtetünk 3 finomítót, összesen 40 országban vagyunk jelen. De szükséges a transzformáció, a többi között a Mol Limóval elkezdtük átformálni a mobilitáshoz való viszonyunkat, és kiskereskedelmi egységekké alakítottuk a kútjainkat

– sorolta Hernádi Zsolt. Hozzátette: a körforgásos gazdaság a jövő, ebben kell részt vennie a Molnak, a fenntarthatóság nem lesz elég. Megjegyezte, az évente keletkező 3 millió tonna hazai hulladék mindössze 15 százalékát hasznosítjuk, ezen változtatni kell. A Mol 2030-ig mintegy 4,5 milliárd dollárt akar költeni arra, hogy a petrolkémiai iparát minél fenntarthatóvá tegye, és 2050-ig karbonsemlegessé akar válni.

A vállalat aktualizált, 2030-ig tartó stratégiájában kiemelt szerepet kap az átalakulás: a cég fel akarja gyorsítani az átállást az üzemanyag-termelésről a vegyiparra, ugyanis kifejezett célja, hogy Kelet-Közép-Európa vezető, minél fenntarthatóbb vegyipari vállalatává váljon.

A közelmúltban Mártha Imre, a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. vezetője utalt arra az Indexnek adott interjújában, hogy az új, nemzeti „kukaholding” helyére nemsokára megérkezik a Mol, Hernádi szerdai szavai ezt erősítik meg.

A Mol stratégiájának része továbbá, hogy minden szinten növelje a nők részvételét – a vezetői pozíciók 30 százalékát nekik szánná – határidőt nem jelölt meg a „kvóta” teljesítésére a cég.

A Downstream (kőolaj-feldolgozás) üzletágban 2025-ig minimum 1,2 milliárd dolláros EBITDA-t (adózás előtti eredményt) akar elérni a vállalat, és a körforgásos gazdasági tevékenység részeként növelni szeretné a bio- és hulladékalapú anyagáramokat a termelésben. A Mol 2025-ig 700 millió dollárt meghaladó EBITDA-t remél a fogyasztói szolgáltatásaiból, a kutatás-termeléstől pedig mintegy 1,8 milliárd dollárt.

25 éve a tőzsdén a Mol

A Mol-részvényeket 1995. november 28-án vezették be a tőzsdére. Történelmi minimumán (128,8 forint) is közel ekkor (december 19-én) jártak az olajcég papírjai, míg a historikus csúcsát 2007 szeptemberében érte el (3876,9 forintot).

Az elmúlt 25 évben eddig 16-szor fizetett osztalékot nyeresége után a Mol: legutóbb a 2018-as eredmények után 107 milliárd forintot – az eddigi legtöbbet –, részvényenként 142,44 forintot. Részvényenként a 625 forintos, 2016-os kifizetés volt eddig a legnagyobb, de az még a Mol-papírok 2017-es nyolcadolása előtt volt. Az olajcég részvényeivel a BÉT prémium kategóriájában kereskednek, kedden a Mol árfolyama 2150 forinton zárt.

A pandémia rontott az eredményeken, de így is több száz milliárdos EBITDA-t értek el

A járvány miatt a Mol-csoport eredményei romlottak tavaly 2019-hez képest, az újrabeszerzési árakkal becsült, tisztított EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) 16 százalékos csökkenéssel 630 milliárd forintra esett – derült ki a társaság múlt heti gyorsjelentéséből.

Több mint 2 milliárd dollár EBITDA-t termeltünk 2020-ban, és bár az eredményünk alacsonyabb volt 2019-hez képest, a válságra adott gyors reakciónknak köszönhetően még nagyobb szabad pénzáramot generáltunk, mint amit a Covid előtti célkitűzésünkben meghatároztunk. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy minden üzletágunk hozzájárult a pénzáram növeléséhez, még ebben a jelentős bizonytalanságokkal teli évben is

– idézi a cégcsoport közleménye Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgatót.

(Borítókép: Hernádi Zsolt (b) a Mol Group elnök-vezérigazgatója, Pataki Mihály (k) a Budapesti Értéktőzsde elnöke, Máté-Tóth István (j) a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgató-helyettese. Fotó: Sóki Tamás / Index)