Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEMJönnek a pótlékok, nem akarnak kiszúrni az orvosokkal
További Gazdaság cikkek
- A nagy ingatlanpiaci dilemma: megzabolázhatók-e az elszabadult árak?
- Havi egymillió forintos fizetéssel csábítanának dolgozókat a budapesti karácsonyi vásárra
- Nyitott a munkahelyváltásra a fehérgalléros dolgozók többsége
- Visszavonta a Mol minősítését a Moody's
- Felolvasták Nagy Mártonnak, melyek most a legnagyobb problémák a vállalkozók szerint
A béremelés egyik neuralgikus pontja volt, hogy a 2023-ig több lépcsőben emelt alapbértábla mellett mi lesz az ügyeleti és túlóradíjak, valamint a más jogcímen biztosított pluszjuttatások sorsa a március 1-től élő új egészségügyi szolgálati jogviszonyban. A kérdés azért sem volt tét nélküli, mert
az említett alapbéren túli honoráriumok szabták meg az egészségügyi dolgozók tényleges fizetését.
Az szintén kérdés volt, mi várható, miután a rendszer egészét átszabó új egészségügyi törvény december 31-én megszüntette az ágazat összes eddigi kollektív szerződését. Ezeket, mint másutt, az egészségügyben azért harcolták ki a szakszervezetek, hogy a dolgozók a törvényihez képest előnyösebb munkafeltételeket élvezhessenek. Például magasabb ügyeleti díjakért dolgozhassanak.
A héten eldől, mennyi orvos és ápoló marad az országban
Most vasárnapig kell aláírniuk az új munkaszerződésüket, ám sokan még nem is látták azt. A szakszervezetek tiltakoznak.
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló, november végén megjelent végrehajtási rendelet kimondta, hogy az egészségügyi dolgozók ügyeleti díjainak pontos összegéről a hazai egészségügy új csúcsszerve, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) fog dönteni. Azaz a rendelet felhatalmazta az OKFŐ-t, hogy a hatályos törvényekben megszabott ügyeleti óradíjaktól eltérjen.
Az egészségügyi dolgozók nem járhatnak rosszabbul!
Az Index birtokába került a levél, amelyben az OKFŐ arra kéri a kórházak, egészségügyi intézmények főigazgatóit, hogy a dolgozók januárban és februárban is ugyanúgy megkapják a fizetésükkel együtt az eddigi pótlékaikat.
Az Index biztos forrásból szintén megtudta, hogy ezzel az volt a döntéshozói cél, hogy
az egészségügyi dolgozók ne járhassanak rosszabbul most sem a kollektív szerződések időszakához képest.
Szintén úgy tudjuk, hogy a kollektív szerződések révén biztosított pótlékok ugyanúgy márciustól is megérkeznek felsőbb utasításra, ezt az intézményvezetők eddig is betartották.
A hazai egészségügyre vonatkozó legutóbbi, február 19-i kormányrendelet is kimondja, hogy az egészségügyi dolgozó bére nem csökkenhet a decemberi fizetéséhez képest. Ahogy a rendelet szintén tartalmazza, „az egészségügyi szakdolgozó alapilletményen felül járó munkáltatói döntésen alapuló juttatásra is jogosult”.
Jár a fizetett pihenőidő
A hét folyamán került fel az OKFŐ Facebook-oldalára egy podcast, amelyből kiderült, hogy idén szeptember 30-ig felülbírálják az ügyeleti díjakat, egyértelműsítik a fizetett pihenőidőre vonatkozó szabályt, valamint Bene Ildikó, az OKFŐ főigazgató-helyettese azt is elmondta, hogy egy kedden megjelent utasítás szerint az ügyeletet vállaló orvosok ügyeleti díját 30 százalékkal emelhetik meg. A pihenőidő-szabályok rendezettek, az egyedi problémákat az OKFŐ megvizsgálja.
Nem kerülnek veszélybe a másodállások és a magánpraxisok
Az egészségügyi dolgozók április végéig adhatják be a pluszjogviszonyra vonatkozó kérelmeket.
(Borítókép: Christopher Furlong / Getty images)