Magyarország összes ikerpárjával felveszik a kapcsolatot
A hazai ikerregiszter által a tudomány számos területén nyílik lehetőség új megfigyelések, eddig feltáratlan összefüggések felderítésére. Ezek aztán alkalmasak lehetnek arra, hogy betegségeket előzzenek meg, valamint hatásosabb gyógymódokat fejlesszen ki, alkalmazzon az orvostudomány
– írja közleményében a Semmelweis Egyetem.
Az ikerregiszter fejlesztésével olyan egypetéjű ikreket is megismerhetnek a kutatók, akiknek az egyik tagja valamilyen betegségben szenved, a testvére pedig egészséges. Így a csaknem teljesen azonos genetikai hátterű, egypetéjű ikerpárok adott betegségét megvizsgálva kiderülhet, hogy mi az a környezeti tényező, amely az eltérést okozhatja.
A közel azonos genetikai háttér miatt elvileg ugyanolyan betegségben kellene szenvedniük, ám ha ez nem így van, akkor az csak a környezeti tényezők miatt lehet
– mondta el Tárnoki Dávid László egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem kutatója, aki ikertestvérével, Ádámmal együtt 2006 óta foglalkozik ikervizsgálatokkal.
A tudományosan bizonyítható eredményekhez nagyszámú vizsgálatra van szükség, ezért tartják fontosnak, hogy az ország összes ikerpárjához eljusson a regiszterhez való csatlakozásról szóló tájékoztató levél, amelyet 2021. február 15-től Budapest Főváros Kormányhivatalával közösen küldenek ki az érintetteknek.
Így körülbelül 160 ezer ikerpár tagjai kapja meg a csatlakozásról szóló tájékoztatót országszerte a következő hetekben.
A 18 év felettiek esetében minden ikernek külön-külön kell regisztrálnia, míg a 18 év alattiak esetében az egyik szülő vagy gondviselő teheti ezt meg az ikrek.semmelweis.hu honlapon. Az ikerkutatásokban való részvétel önkéntes és ingyenes, az adatok védelmét pedig szigorú adatvédelmi szabályok biztosítják.
A magyarországi ikerkutatás már az 1930-as években elkezdődött, majd Czeizel Endre genetikus kezdeményezésére 1970. január 1-től vezették be az ikerszületések budapesti nyilvántartását.
A bűvös 26-os, avagy a genetikai tömegszűrés jövője
Jelenleg tilos újszülöttkorban genetikai szűrést végezni Magyarországon, kérdés, hogy ez változhat-e. Ha igen, mit kezdünk az így szerzett tudással?