Hiába a jó fizetés, óriási hiány van informatikusokból
További Gazdaság cikkek
- A Mol gázüzemet és kutatás-termelési eszközöket vásárol Kelet-Magyarországon
- Átfogó fejlesztési programot indít a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó alapítvány
- Szijjártó Péter szerint Európa egyik legvonzóbb beruházási környezete jött létre Magyarországon
- A karácsonyi vásárok sem ússzák meg, lecsapnak az adóellenőrök
- Döntött a bíróság: a hódmezővásárhelyi önkormányzatnak támogatnia kell a Volánbuszt
Napjaink szerves részévé vált a digitalizáció, amely térhódítása a koronavírus-járvány hatására jelentősen felgyorsult – elég csak az otthoni munkavégzésre vagy a távoktatásra gondolni –, így az informatika is előtérbe került. Ugyanakkor hiába lengi körül a mindennapjainkat, a szakmában elképesztő a munkaerőhiány, holott a diplomantul.hu kutatásából kiderült, hogy éppen az informatikusok keresnek legjobban a felsőoktatási képzés elvégzése után. Persze, ez egyáltalán nem a véletlen műve.
Ugyanis részben éppen azért olyan magasak a bérek, mert óriási a hiány a munkaerőpiacon. Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) által készített 2015-ös kutatás szerint háromezer nyitott pozíció volt, de azt is megnézték, hogy ténylegesen mekkora a hiány, vagyis potenciálisan mennyi embert tudna felszívni a munkaerőpiac. Ez alapján 22 ezer informatikus hiányzott a piacról hat évvel ezelőtt. Az állapot tovább romlott, és az IVSZ szerint
az informatikushiány 44 ezerre bővül, míg a nyitott pozíciók – vagyis hogy álláshirdetés útján mennyi embert keresnek – száma kilencezerre emelkedik a következő két évben.
Ezen a helyzeten igyekszik javítani az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), amely Solymár Károly Balázs digitalizációért felelős helyettes államtitkár irányításával néhány évvel ezelőtt elindította a Programozd a jövőd! programot. Az ITM-nek és az IVSZ-nek közösen az a célja a programmal, hogy minél több fiatal jelentkezzen egyetemre – erre kilenc budapesti és 14 vidéki egyetemen van lehetőség –, és be is fejezzék azt.
Bár az informatikai képzésekre jelentkezők aránya évről évre emelkedik – 2018-ban 9,8 százalék volt, 2019-ben 10, míg 2020-ban már 11,4 –,
a sztereotípiákat továbbra sem sikerült teljesen leporolni, ezért igyekeznek még vonzóbbá tenni az informatikát például kisfilmekkel, középiskolai látogatásokkal, sőt három digitális élményközpontot is létrehoztak már.
Az elsőt Győrben nyitották meg 2018 októberében, amelyet a debreceni követett 2020 februárjában, majd szeptemberben megnyílt a budapesti is, igaz, a járványhelyzet miatt most nem működnek ezek. Azonban valóban hasznos lehet, mivel a fiatalokhoz az ő nyelvükön, közérthetően tudnak szólni, miközben játékosan meg tudják mutatni azokat az eszközöket – robotokat, drónokat –, amelyek a digitalizációhoz kötődnek.
Ezzel azonban még nem ér véget a feladat, mivel nemcsak az a program lényege, hogy többen menjenek egyetemre, hanem az is, hogy elvégezzék.
Sokan ugyanis lemorzsolódnak, nem végeznek informatikusként, mivel olyan nagy a munkaerőhiány, hogy már másodéveseknek is annyit kínálnak, hogy inkább a munkát választják.
Más kérdés, ha megszerezné a végzettségét, jóval magasabb fizetéssel kezdhetne később.
Hogy a diákok az egyetem elvégzése mellett döntsenek, az ITM olyan vendégoktatókat is bevont az oktatásba, akik a piacon projektekben dolgoznak, és érdekes, naprakész új technológiákról tartanak előadásokat. Emellett pedig elindították a gyakornoki programot, amely keretében a fiatalok elhelyezkedhetnek a cégeknél, gyakornoki díjat kapnak, és közben el tudják végezni a képzést.
„Az emberiség számára a jövőt a digitalizáció és a jól képzett informatikusok jelentik, azok a fiatalok, akik ezt a modern technológiát hasznosítani tudják, akik meglátják a kihívást, a lehetőséget az informatikus szakmában – mondta Solymár Károly Balázs, az ITM digitalizációért felelős helyettes államtitkára. – Az informatikusképzés során a tanulóknak nem a száraz szakmai anyagot kell elsajátítaniuk, hanem összefüggéseiben kapnak átfogó képet a kreativitáson alapuló digitalizációról, annak változatos, sokrétű elemeiről.”
Solymár Károly Balázs szerint az oktatás során az informatika iránt érdeklődő hallgatók távlati képet kapnak a szakma lehetőségeiről is, és akár valamilyen nagyvállalat ösztöndíj keretében a Szilícium-völgyben vagy valamelyik másik nagy inkubátorközegben folytathatják munkájukat, és azok az informatikusok, akik kreativitásukat és innovatív gondolkodásukat jól tudják hasznosítani, nemzetközi tapasztalatot, komoly karriert képesek már fiatalkorban építeni.
(Borítókép: Egy informatikus az Ericsson Magyarország Kutató-Fejlesztő Központjában 2013. július 10-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)