Egyszer véget ér a tejjel-mézzel folyó Kánaán

Az Európai Unió éves tejtermelése 2018-ban 168,4 millió tonna volt, majdnem 50 százalékkal több, mint közel 60 évvel ezelőtt. Ugyanakkor Európa lakossága csupán 22 százalékkal növekedett ez idő alatt. A tejet a termelőktől messzire szállítják, majd literenként külön dobozba csomagolják, utána ismét szállítás következik az üzletekbe. Végül a vásárló pár nap alatt elfogyasztja és a kukában landol a doboza.

Azonnal látszik, mennyire nem fenntartható ilyen formában ez az iparág. Arról nem is beszélve, hogy az így előállított tej ízetlen, drága a fogyasztónak, ezzel együtt pedig a kistermelők is kiszolgáltatott helyzetben vannak a felvásárlási árak miatt.

Újrapalackok, tejautomaták

Az elmúlt évtizedben a tejtermelők Európa-szerte elkezdték megszervezni, hogy a tejet közvetlenül a fogyasztóhoz juttassák el. Ami mindenki számára csak előnyös, hiszen nyer rajta a fogyasztó – jó minőségű és olcsóbb terméket –, jó a termelőnek és jó a környezet számára is. Sok országban elterjedtek az úgynevezett tejautomaták, ahonnan a vásárló minőségi tehéntejet tudott venni közvetlenül egy közeli termelőtől, ráadásul az újra és újra felhasználható üvegébe vagy palackjába tölthette azt.

Magyarországon 2012 és 2018 között a tejtermelés és a tejfogyasztás is emelkedő tendenciát mutatott. 2016-ban az egy főre jutó éves fogyasztás tejegyenértékben – vagyis az összes termék fogyasztása tejliterre nézve – 164 liter volt. Ez 53 liter tej, 13,5 liter tejföl, kefir és joghurt, 7,6 kg sajt és túró, továbbá 1,7 kg vaj volt termékekre lebontva.

Körülbelül tíz éve itthon is elterjedtek a tejautomaták, illetve a tejesautók, amelyek szintén friss, kezeletlen tehéntejet szállítanak közvetlenül a termelőtől a fogyasztónak. A nyiregyhaza.hu 2020-as cikke szerint a tejautomaták népszerűsége sajnos az utóbbi két évben csökkent, az üzemeltetők szerint ennek oka az, hogy a vásárlók kényelmi szempontok miatt visszatértek a bolti tejekhez, illetve azóta „kiöregedett” egy generáció.

Tejtermékek házilag: joghurt, tejföl, kefir

Azon szerencsések, akik vidéken élnek és többé-kevésbé önellátásra rendezkedtek be, bátran belevághatnak a tehén- vagy kecsketartásba, biztosítva a család számára a tejet és a különböző tejtermékeket. Otthoni tartásra ideális szarvasmarhafajta például a magyar tarka. Naponta körülbelül 10-12 liter tejet ad, amelynek zsírtartalma 4% körül van.

A nagy többség viszont természetesen nem tud otthon tejelő állatokat tartani, így számukra nagyszerű megoldás közvetlenül akár kistermelőktől – néhány tehenet vagy kecskét tartó gazdáktól – venni, vagy a fent említett tejautomaták használata, illetve a településeket járó tejesautók, ahonnan saját üvegbe vásárolhatják a friss tehéntejet.

A boltokban kapható, kisebb-nagyobb kiszerelésű joghurt, kefir, tejföl dobozai is rengeteg szemetet termelnek, hiszen alig egy-két kanál után már dobhatjuk is el a kis pohárkákat. Ha házi tejet veszünk, nagyon egyszerűen elkészíthetjük magunknak a különböző tejtermékeket. Egy éjszaka alatt kitűnő joghurtot kapunk egy liter tej és egy kis doboz élőflórás joghurt segítségével – később már a kész termékünket használjuk a beoltáshoz. Hasonló módon házi tejfölt is készíthetünk. A kész joghurtot ízesíthetjük szintén saját lekvárral vagy szörppel, kitűnő és sokkal egészségesebb alternatívája a boltokban kapható gyümölcsös készítményeknek. A kefir előállítása már kicsit időigényesebb, és szükségünk lesz speciális élesztőgombákra is, de mindezekkel együtt sem bonyolult folyamat.

Boldogok a sajtkészítők

A bolti, kisebb kiszerelésű, előre csomagolt sajtokat sokan vásárolják. Pedig a sok műanyag csomagolás semmiképpen sem a fenntarthatóságot szolgálja. Ha mindenképpen kedvező árú terméket veszünk, tegyük azt minél nagyobb kiszerelésben. Amit otthon feldarabolva a mélyhűtőben tárolhatunk a fogyasztásig, ám ha tehetjük, vásároljunk inkább a közelben található termelőktől, sajtkészítőktől.

Magunknak is gyárthatunk sajtot, a házi sajtkészítéstől sem szabad visszariadni; számtalan otthon is elkészíthető, gyors receptet találunk az interneten.

A kiskunfélegyházi Gallpesi Kecsketenyészet tulaja, Galló János elmondta, hogy bár családi gazdaságuk már 25 éve foglalkozik fejős állatokkal és tejtermékekkel, de ő is úgy látja, hogy az utóbbi években egyre nagyobb a vásárlók érdeklődése a háztáji termékek iránt. Egyre több termelői piac nyílik, ahol a termékek választéka is szélesedik. Gazdaságukban csupán 80–100 állattal foglalkoznak, mégis fontos, hogy különböző termékeket állítsanak elő mind tehén-, mind kecsketejből. Helyi vásárlóik már megszokták, hogy saját edényeikbe kérik a vajat, sajtokat.

Bármilyen tejtermék esetében érdemes tehát közvetlenül a termelőtől vásárolni, illetve amit csak tudunk, otthon elkészíteni. Így máris sokat tettünk a fenntartható életért.

Cikkünk tartalmi együttműködő partnere a Greendex. 

(Borítókép: Huszti István / Index)