Gulyás Gergelynek igaza van, de nem posztolhatott volna vakcinás üzleti titokról

Az Európai Unió tavaly nyáron 2 milliárd SARS-CoV-2-es koronavírus elleni vakcinadózisra kötött szerződést a különböző gyógyszergyártókkal, ez a szám ma 2,5-2,6 milliárd. Az Európai Bizottság (EB) „patikamérlegen” méri a tagállamoknak szánt adagokat: a közös uniós beszerzés keretében minden egyes tagállamnak ugyanannyi oltóanyag jár lakosságarányosan, illetve egyik tagállamhoz sem juthat el előbb vakcina, mint a másikhoz, legalábbis, ha a tagállamok kérik a nekik járó adagot.

Az egyes szerződések megkötésekor a tagállamok 5 napon belül élhetnek az opt-out opcióval, vagyis hogy az aktuálisan elérhető oltóanyagból ők egyáltalán nem kérnek. Biztos forrásból tudjuk, hogy eddig egyetlen kelet-európai tagország élt ezzel a lehetőséggel, de utóbb rájött, hogy botorságot csinált, és mégis rendelt. A tiszta opt-outon kívül a tagállamok kérhetik, hogy a nekik járó mennyiségnél kevesebbet kapjanak, és csak azért fizessenek. Azt a mennyiséget, melyet nem kíván lehívni a tagország, megkaphatják azok, akik viszont többet is rendelnének a nekik járó adagnál.

Itt kerül a képbe Gulyás Gergely szombati Facebook-posztja, melyben a Miniszterelnökséget vezető miniszter megvédte a kormányt a „Moderna-ügyben”. Több hazai lap, köztük az Index is írt róla, hogy furcsa módon a magyar kabinet nem hívta le a közös beszerzésből a Moderna-vakcinák „optional” kategóriába eső részét (ez és az initial, vagyis normál kategóriás mennyiség is 1,74-1,74 millió adag).

Gulyás, ahogy ő fogalmaz, a „baloldali lakájmédiumokat” okolta a dezinformálásért, s elmagyarázta: a kormány azért nem hívta le az optional mennyiséget, mert a szállítási ütem szerint csak a harmadik negyedévben érkezett volna meg, de ez késő, addigra más forrásból lesz itthon elég oltóanyag. Gulyás azt is közölte, hogy az initial kategóriás szállítmány teljes leszállítása is csak a 3. negyedévben várható, ráadásul a jelenlegi szállítások is késedelmesen érkeznek. A bizottság álláspontja szerint ez az eredeti tervekben is így szerepelt.

A szabadeuropa.hu a szállítási ütemeket firtató kérdésére azt a választ kapta az Európai Bizottságtól még januárban, hogy

a közös uniós vakcinabeszerzési program keretében Magyarország által megrendelt oltóanyagok nem »az EU-tól« érkeznek Magyarországra, hanem a gyártóktól, ezért nekünk sajnos nincs közvetlen rálátásunk a pontos szállítási menetrendre.

Gulyás Gergely állítja, Brüsszel igenis pontosan látja a menetrendet, igaza alátámasztására pedig kitette oldalára a Moderna-szerződés szállítási ütemre vonatkozó részét, és feltette a kérdést, „vajon miért hazudott Brüsszel az internetes lapnak”?

Titoktartásra kötelezve

Az ügyben megkerestük az Európai Bizottság egyik tisztségviselőjét, aki neve eltitkolását kérve nyilatkozott nekünk. Azért őt szólaltattuk meg, mert a hivatalos csatornákon keresztül sokkal kevesebb érdemi információt tudtunk volna kicsalni az ügyben. Először is rögzítette: senkinek, így Gulyás Gergelynek sincs lehetősége rá, hogy a Modernával kötött uniós szerződés bármely részletét nyilvánosságra hozza, ugyanis a megállapodást ismerők kezét megköti a titoktartási kötelezettség.

Rögtön tegyük hozzá, a Gulyás által közölt táblázat elmosódott, nem minden cellája látszik, de abból a szempontból ez mindegy, hogy volt-e joga közzétenni, vagy sem. A vakcinaszerződések szigorú titoktartási kötelezettséget rónak a bizottságra és a tagállamokra is, ezek védik a cégek üzleti érdekeit, akik egyszerre számos országgal állnak tárgyalásban. Ezt megerősítette az Indexnek az Európai Bizottság szóvivője, Stefan de Keersmaecker is, aki azt mondta,

Az unió már több cég szerződését közzétette a vállalatokkal egyetértésben (például az AstraZenecáét és a CureVacét), de a Modernáét még nem. A nyilvánosságra hozott dokumentumokban, a cégek kereskedelmi érdekeire hivatkozva, egy csomó rész ki van satírozva, köztük a szállítási ütemterv is. Tudomásunk szerint a Moderna és a bizottság épp azon munkálkodik, hogy a szerződés azon részeit, amelyek nem sértik a cég üzleti érdekeit, nyilvánosságra hozzák, viszont úgy tűnik, hogy Gulyás beelőzte őket.

Az Európai Bizottság azt látja, hogy a gyártók milyen ütemezés szerint szállítanak az egyes negyedévekben, már ha valóban tudják tartani a cégek a szerződésben vállaltakat. Az EB azt is kéri a gyógyszergyáraktól, hogy küldjék el heti bontásban is, hogyan alakulnak a szállítások. Ám ez utóbbit a bizottság nem látja jóval előre, csak nagyjából 2-3 héttel a következő tervezett szállítmány érkezése előtt.

Nonstop termelnek, és a legkisebb leállás (például egy alapanyag késve érkezik, egy gép elromlik) is csökkent dózisokhoz vezet. Nincs raktárkészlet sem, amit előállítanak, azonnal szállítják, így nincs a rendszerben puffer, ami nehézzé teszi a pontos előrejelzést. Erről ezen a meghallgatáson beszéltek bővebben a gyártók. 

A Európai Bizottság Szabadeuropa.hu-nak küldött válasza ebben a kontextusban tehát leginkább azt jelenthette, hogy bár a szerződésben ott vannak a megadott negyedévre ígért mennyiségek – ahogy ez a Gulyás Gergely által közzétett táblázatból is kitűnik –, a korábbi tapasztalatokból kiindulva (ilyen az AstraZeneca által a szerződéshez képest csökkentett mennyiségű szállítása) a bizottság nem akar több hónapra előre ígérgetni, arra vállal garanciát, amiben a tagállam és a gyártó 2-3 hétre előre meg tud állapodni. A kritikusoknak, például Gulyás Gergelynek viszont ezen a ponton abban igazuk van, hogy egy jogilag érvényes – az unió és a gyártó között megkötött – szerződésben olyan számok szerepeljenek, melyre valóban garanciát is tud vállalni a gyógyszergyártó.

Forrásunk tett egy érdekes felvetést is az ügy kapcsán: vajon Dánia és Németország Magyarországhoz hasonlóan miért nem mondja le a harmadik és negyedik negyedévre várt szállítmányokat a közös beszerzésből? Nekik ugyanúgy rendelkezésre állhat addigra a megfelelő mennyiség, és akár le is mondhatnának róla. Döntésük hátterében egy olyan stratégia is állhat, hogy

Mehet a Szputnyik

Az orosz Szputnyik V vakcináról az európai gyógyszerfelügyelet egyik vezetője a minap azt mondta egy talkshow-ban, várjanak a tagállamok az engedélyezésével, mert nincs még minden rendben a törzskönyvi dokumentációjával.

Magyarország viszont épp az unió hatályos rendelete alapján adott saját hatáskörében vészhelyzeti engedélyt a Szputnyikra, sőt már a csehek és a szlovákok is használják az oltóanyagot. Forrásunk úgy látja, az EMA-vezető inkább szakmai véleményt mondhatott, nem hivatalos álláspontot közölt, az Európai Bizottság ugyanis továbbra sem szab gátat, hogy tagállami hatáskörben jóváhagyást kapjon nem uniós beszerzésű vakcina.

(Borítókép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kolozsvári Szépművészeti Múzeumnak otthont adó, a felújítás alatt álló Bánffy-palotánál 2020. november 28-án. Fotó: Kiss Gábor / MTI)