Zacher Gábor: Családok kerülnek kórházba, és nem mindenki tér haza

Horváth Péter informatikus és Kintses Bálint biológus a sokadik izgalmas „koronás” beszélgetést szervezte meg a Kovidők Facebook-oldalon. A meghívottakat bemutatni sem nagyon kell: Szlávik János a Dél-pesti Centrumkórház osztályvezető infektológusa, Zacher Gábor toxikológus szakorvos, jelenleg a hatvani kórház munkatársa, Purebl György pszichiáter pedig a Semmelweis Egyetem Viselkedéstudományi Intézetének vezetője.

Szlávik János azzal kezdte az estét, amiről a vírushírekkel kelők és fekvők már hallottak: valami megváltozott. Nem elég, hogy a fertőzés harmadik hulláma a nem lezárt másodikra telepedett rá, de a vírus angol variánsa már a fiatalokat is egyre nagyobb arányban támadja, gyorsan telítődnek a kórházak, mások a tünetek is. A dél-pesti kórházban 90 százalék körüli az ágyak telítettsége, és szerinte nehéz megjósolni a tetőzést, valaki március végét, más április elejét mond.

Nehéz 2-4 hét vár ránk

– vélte Szlávik, aki visszatekintve elmondta, a tavaly ősszel felfutó második hullám idején nőgyógyász, sebész, fül-orr-gégész is dolgozott a kórházban a csapatukban, és nagyon hiányoztak neki, amikor elmentek.

Az ország kétségtelenül legismertebb toxikológusa, Zacher Gábor hasonló, 85-90 százalékos telítettségről számolt be a hatvani Covid-osztályon és a sürgősségin.

Sokkal súlyosabb állapotú betegekkel találkozunk, mint korábban: egész családok érkeznek, és sokszor csonkán térnek haza

– mondta el. Hangsúlyozta, a mostani helyzetben számít csak igazán rossz hírnek, hogy a magyar a világon a 4. legelhízottabb nemzet, ez óriási rizikófaktor, ha valaki koronavírusos lesz. Ezen a jövőben változtatni kellene. Úgy látja, bírja a terhelést az egészségügy, sőt zacheresen így fogalmazott:

Nehogy már egy ilyen kis vírus legyőzzön bennünket. Mindannyian fáradtak vagyunk a kórházban, de ki fogunk tartani. Nincs pofázás, most meló van.

Zacher Gábor elmondta, egyre többször gondolkodik el a napi 3-4 halálesetet látva, hogy itt azért ő is komoly bajba kerülhet, hisz az egészségügyi dolgozók sem vasemberek, de biztos benne, hogy az utolsó emberig helyt fognak állni.

Purebl György a pszichiáterek feladatait emelte ki: most a gyászt, a kétségbeesést, a mély depressziót látják, ez számukra kvázi a második hulláma az akut vírusbetegségnek. Az egészségügy az ő meglátása szerint is bírja a gyűrődést, három dolog miatt:

Van kurázsi, kitartás, illetve az egészségügyi személyzet be van oltva. Nem dőlnek ki a dolgozók, ez rettentő fontos.

Aláhúzta, hogy sokat segíthet a mostani helyzetben, ha az emberek megtanulják, hogyan tudnak magukon segíteni pszichológiai szempontból.

Milyen az oltási hajlandóság, mekkora a bizalom?

Szlávik János kezdte a második blokkot, kifejtette, hogy tavaly magas volt az oltási hajlandóság, aztán megjelentek az oltásellenesek. Év elején 20-30 százalék volt hajlandó beoltatni magát, aztán megint meglódult a dolog, de továbbra is hullámzott az oltási kedv. Most megint felfelé szálló ágban vagyunk, ehhez hozzájárult az oltási igazolás bejelentése is. Izrael példáját hozta, ahol ugyanez zajlott le: először magas volt a hajlandóság, aztán lelohadt, az igazolás bejelentése után pedig megint felfutott.

Hangsúlyozta, hogy a tömeges oltás megkezdése előtt nagyon hiányzott az oltást segítő, országos méretű kampány. Más országok ezt megcsinálták híres sportolókkal, közéleti személyiségekkel, most már itthon is elkezdték.

Zacher Gábor megismételte, amit már sokszor hangoztatott az elmúlt hetekben: oltani mindenekelőtt! Kiemelte, bele is halhatunk a betegségbe, úgyhogy be kell adatni az oltóanyagot. Ami szerinte hiánycikk, az a vakcinák, az oltás lényegének érthető leírása, kifejtése a laikusok nyelvén. Az oltásellenes hírek véleménye szerint iszonyatosan károsak, hisz ahogy az lenni szokott, a negatív hírek sokkal több embert érdekelnek, mint a pozitívak.

A média szerepét boncolgatva kitért rá: a dunaszerdahelyi kórházban készített megrázó dokumentumfilm bemutatta, miről szól a Covid, s mi az, ami miatt el kell kerülni a vírust. A kórházak azonban Magyarországon sok esetben bezárkóznak, nem engedik be az újságírókat, a forgatócsoportokat, pedig be kellene engedni őket, hogy a „nép egyszerű gyermeke” lássa, mi ez a betegség.

Purebl György egyetértett azzal, hogy a média szereti felkapni a negatív hírt és a dilemmákat is. Pedig szerinte azt kellene harsogni, mint amit a szakembereknek is, hogy az oltás sokkal jobb, mint bármilyen megbetegedés. De ennek a bizalom kialakulásának van egy pszichológiája, amit úgy szemléltetett:

Ha Józsi a szemben lévő lakásból beoltatta magát, de nem lett baja, akkor én is beadatom a vakcinát.

A pszichiáter fontosnak tartaná, ha a legnagyobb magyar médiumok megállapodnának a vírus kapcsán 3 fő üzenetben, és azt sűrűn olvashatnánk, láthatnánk, hallhatnánk a tévében, rádióban, lapokban, portálokon.

Hogyan hat a vírushelyzet a pszichénkre?

Nem meglepő módon Szlávik és Zacher Purebl Györgynek passzolta a kezdés lehetőségét ebben a kérdésben. A szakember sokkoló adattal nyitott: 2020 végén megjelent egy nemzetközi vizsgálat, amelyből kiderült, hogy

A depressziós állapot a családi tragédiák, a gazdasági problémák, a poszt-Covid-szindróma hatására is kialakulhat.

Zacher azt látja, hogy tartós stresszhelyzetet eredményezett a vírus, amire az sem jelentett eddig megoldást, ha betartottuk a korlátozó szabályokat. A kialakult helyzeten csak az oltás változtathat. A toxikológus diákat mutatott a globális és hazai tendenciákról, amelyből az rajzolódott ki, hogy 2020-ban az egyik nyugtatótípusból 8 millió fogyott, nagyjából félmillióval több, mint 2019-ben. A hangulatjavítók fogyasztása is 4 százalékkal nőtt, és ez mind a koronavírusnak köszönhető. A droghasználat szempontjából rendkívül negatív az otthoni egyedüllét: a dohányos többet szív, az alkoholista többet iszik.

3-4 hónap alatt az ember felépítheti a maga alkoholfüggőségét.

Zacher hangsúlyozta, az online függőség is ebbe a sorba illeszkedik, ahogy a sorozatfüggőség is, amely őt is érinti. A járvány pozitív hozadéka a kábítószer-használatban, hogy nehezebb hozzáférni a szerekhez, illetve hogy felment az áruk.

Kinek van kedve péntek este bekapni egyedül, otthon két speedtablettát? A rendszeres szerfogyasztás visszaesett. A kérdés az, a pandémia után kiszabadulva mennyire akarjuk majd pótolni a dolgokat.

Szlávik János a pszichés gondok kapcsán úgy látja, az öngyilkosságok száma is nőhet ilyenkor. Egy másik fontos szempontot is említett, azokét, akik kórházba kerülnek, és az égegyadta világon senkivel sem találkozhatnak.

Az idősekről, kiszolgáltatottakról beszélek, akik nem tudnak kapcsolatot teremteni a szeretteikkel. Borzasztó helyzet ez. Sajnos jelen helyzetben csak a kritikus vagy a végstádiumban lévő embereknél engedhetjük meg a látogatást.

Az infektológus kifejtette, az egészségügyi személyzetről is kell beszélni, náluk is jelentkeztek a pszichés gondok, és volt, aki nem bírta azt a feszültséget, hogy ő is belehalhat, ha fertőzöttek között dolgozik. Ahogy fogalmazott, ők „elvéreztek”.

A helyzet komolyságát jelzi, hogy olyan szakdolgozókról beszélünk, akik potenciálisan halálos vírusokkal (AIDS, ebola) fertőzött emberekkel foglalkoztak már évtizedek óta, ez a vírus most mégis megtörte őket.

Lehet-e mentálisan edzeni magunkat a vírus ellen?

Purebl György vette át a szót, aki kijelentette: a tartós bizonytalanságra való felkészüléssel is felvértezhetjük magunkat. A megküzdés legegyszerűbb módja az egészséges táplálkozás és a mozgás, ugyanis aki egészségesen él, az kevésbé fél. Szintén egyszerű módszer, ha az ember feltesz magának 4 célzott kérdést, amikor fél, és a válaszok alapján el tudja dönteni, hogy jogos-e a félelme. Ugyanígy jó módszernek tartja az éber figyelmet/tudatosságot, angol nevén mindfulnesst. Ez a gondolkodásmód olyan bizonytalan élethelyzetű emberek körében alakult ki például Ázsiában, akiknek napi szinten kell megküzdeniük rendkívüli természeti és egyéb akadályokkal. A pszichiáter kiemelte, a felsorolt módszerek tanulhatók. Az internetről sok infót lehet róluk szerezni, például egyetemi oldalakról.

Hozzátette mindehhez, tart attól, hogy a járvány elvonultával pszichés betegségcunamival kell majd szembenéznie a szakembereknek, amit a vírushelyzetnek köszönhetünk.

Végül felhívta a figyelmet, nagyjából egy hét múlva már nyilvános lesz az a 30 országban lezajlott WHO-vizsgálat, amelyben a népesség pszichés állapotát mérték fel. Ebből arra is választ kapunk, hogy a magyar lakosság hogyan reagált mentálisan a járványhelyzetre.

Zacher Gábor zárta a sort, s aláhúzta: az emberek pszichés felkészítését hiányosnak tartotta, a médián keresztül ezt elhanyagolták a szakemberek.

Pedig muszáj, szükség van erre. Jöjjenek az olyan szakemberek, mint Gyuri, és magyarázzák el az embereknek, hogy miképp kell gyakorolni a mindfulnesst! A másik fontos dolog pedig az, hogy az emberek árasszák el az oltási regisztrációs kormányzati honlapot. Oltani, oltani, oltani! Nincs más alternatíva.

(Borítókép: Zacher Gábor  átadóünnepségen a budapesti Deák 17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galériában  2017. november 27-én. Fotó: Mohai Balázs / MTI)