Kiderült, melyik korosztály szenved a legjobban a járvány idején
További Gazdaság cikkek
- A túlélésért küzdenek a cégek, leépítésre kényszerülnek
- Magyar siker az altatáshoz használt maszkok piacán
- Megújult a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
- Kétmillió forintos átlagilletmény jöhet a bíráknál, de három évet kell rá várni
- Hatalmas leépítést tervez a Ford, több ezer munkahelyet szüntetnek meg Európa-szerte
A fiatalok és a nyugdíjaskorúak pénzügyeit érintette leginkább a koronavírus-járvány – derül ki az Intrum fogyasztói fizetési felméréséből.
Az utolsó negyedéves kutatás eredményei alapján az év átlagához képest visszaesés volt tapasztalható a háztartások általános pénzügyi helyzetét mutató Intrum-GKI fizetőképességi Index (IFI) szerint: a 2020-as átlag 39 pont volt, míg az utolsó negyedévé 36,1. A járvány első hullámának idején, vagyis 2020 áprilisában ugyanakkor 20 pont alá esett a jövedelmek, hitelállomány, konjunktúraindex alapján számított mutató – hozták nyilvánosságra a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatását.
A Magyarországon megkérdezettek több mint fele kevesebb pénzt tud félretenni, mint korábban,
míg azok aránya, akik váratlan vészhelyzetben kevesebb mint egy hónapra elegendő megtakarítással számolhatnak, csak egy százalékkal nőtt – 36-ról 37-re.
A legfiatalabb korosztály ugyanakkor nehéz anyagi helyzetbe került,
a 18–21 éveseknek a 42 százaléka nem rendelkezik egy hónapnyi megtakarítással,
míg a nyugdíjaskorúaknál kilenc százalékkal nőtt az egy hónapnyi tartalékkal nem rendelkezők aránya. A többi korosztályban nem volt jelentős változás.
Az életkor szerinti eltérések jól mutatják, hogy a válság elsősorban a munkanélküliség és az infláció emelkedése révén veszélyezteti a háztartások anyagi biztonságát. Előbbi a fiatalokat sújtja leginkább, hiszen a nehéz helyzetbe került munkáltatók hamarabb válnak meg a pályakezdőktől, mint a már tapasztalt alkalmazottaktól
– idézi a közlemény Deszpot Károlyt, az Intrum Magyarország értékesítési és üzletfejlesztési igazgatóját, aki szerint ugyanez a probléma érinti a nyugdíjasokat is, akiknek jelentős része munkával is kiegészíti a jövedelmét, ráadásul kiemelten érinti őket az infláció is az alapvető élelmiszerek és gyógyszerek drágulása miatt, miközben elmaradt a nyugdíjprémium.
Deszpot szerint az idei inflációkövető nyugdíjemelés, a tavalyi prémium várható pótlása és a februárban érkezett 13. havi nyugdíj első részlete részben korrigálja a válság hatásait az idősökre nézve. Ugyanakkor ismét erősödhet az infláció, ha az év második felében újraindul a gazdaság, ami tovább nehezíti a nyugdíjasok helyzetét, amennyiben nem kapnak segítséget.
Hozzátette viszont, az idei szokásos inflációkövető nyugdíjemelés, a tavalyi prémium várható pótlása és a februárban érkezett tizenharmadik első részlete idén részben korrigálja a válság hatásait az idősekre nézve.
Akiknek csökkent a jövedelmük a járvány miatt, azoknak a 63 százaléka igyekszik enyhíteni a kiadásokat, emellett a válaszadók több mint negyede keresett új, részmunkaidős állást, így a pluszmunkával többet is keresnek, mint korábban. Ezt a 18–21 évesek 17, a 22–37 évesek 29 százaléka mondhatja el magáról.