Nincs rá bizonyíték, hogy az AstraZeneca vakcinája lenne a bűnös

Az AstraZeneca oltóanyagának használatát Németországtól Írországon és Franciaországon át Olaszországig egy sor európai ország felfüggesztette, ugyanis az oltóanyag beadását követő napokban több tucat ember szervezetében vérrög képződött. Többen meghaltak, másoknál tüdőembólia, mélyvénás trombózis jelentkezett.

Eddig egyetlen kutatás sem bizonyította, hogy a brit-svéd vakcina ilyen súlyos lefolyású mellékhatást váltana ki. Tóth Sándor kutató virológushoz fordultunk az esetek kapcsán.

Nem tudok róla, hogy az AstraZeneca vakcinájának klinikai vizsgálatai során felbukkant volna tüdőembóliát okozó mellékhatás. Azonban ez nem zárja ki, hogy az elmúlt napok néhány tucatnyi esetét nem a vakcina okozza

– kezdte a szegedi szakember. Mint mondta, a klinikai vizsgálatok 3-as fázisában, több tízezres mintán nem bukkannak fel olyan nem várt komplikációk, amelyek később, a 4-es fázisban igen, amikor néhány hónap alatt több tízmillió embert oltanak be. Ilyenkor a ritka mellékhatások is előjöhetnek.

A 2017-ig az AstraZeneca mellékhatásokat figyelő csapatában is dolgozó Tóth Sándor kifejtette, a klinikai vizsgálatok 4-es fázisában elő-előbukkanó, mellékhatásszerűségnek vélt jeleket a kutatócsapatok szignálnak hívják, és megjelenésük után „követik” őket. Ha több országból is arra utaló jel van, hogy a vakcina hatásmechanizmusa okozott egészségügyi problémát, akkor a figyelőszolgálat jelzi ezt a gyártónak, amely vizsgálatot indít. Fontos látni, hogy 

ez nem mutat korrelációt a vakcina beadása és a súlyos érrendszeri probléma között.

Ahogy a Gondolatok egy biológustól blog is rámutat, az elmúlt évek tendenciája alapján 1000 európaiból nagyjából 1 kapott tüdőembóliát, így arányosan nézve 17 millió páciens esetén 17 ezernél kellene ilyen egészségügyi problémának jelentkeznie. Bármilyen tragikus is, hogy a vakcinálást követően többen elhunytak a fenti problémák következtében, ez nem jelenti szükségszerűen azt, hogy az oltóanyag a ludas – az AstraZeneca március 14-i sajtóközleménye is ezt emeli ki.

Tóth Sándor szintén hangsúlyozza: egyelőre nincs rá bizonyíték, hogy az AstraZeneca vakcinája trombózist okoz az ember szervezetében, a SARS-CoV-2-es koronavírusról viszont tudjuk, hogy a tüskefehérjéje képes a szervezetben lévő trombocitákhoz kapcsolódni, és elindulhat a vérrögképződés. Elméletben előfordulhat, hogy a vakcina által megtermeltetett tüskefehérje is képes egy receptor segítségével a trombocitákhoz kapcsolódni, de ez esetben a Pfizer vagy a Moderna vakcinája és az orosz Szputnyik használatakor is meg kellene jelennie a trombózisos eseteknek, ilyenekről viszont nem jött hír. Az Európai Gyógyszerhatóság (EMA) már múlt csütörtökön elkezdte bevizsgálni az összes általa engedélyezett oltóanyagot, a WHO is tett egy állásfoglalás az ügyben, szerintük folytatható az oltás a brit-svéd vakcinával.

Az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy a vakcina a beadást követően még nem adott teljes védelmet, s ez idő alatt a páciensek megfertőződtek

– véli a szakember. S hogy Magyarországon miért nem függesztették fel az oltásokat a britek vakcinájával? Erre az a válasza, hogy a döntés nemzeti hatáskör. A dánok és az olaszok például azért hagytak fel az oltóanyag használatával, mert náluk volt halálos eset, míg a németek vagy a svédek puszta elővigyázatosságból döntöttek így. A belga vagy épp a magyar kormány azonban úgy döntött, mivel náluk nem figyeltek meg egyelőre vérrögképződést, folytatják az oltást a vakcinával.

(Borítókép: Miguel Riopa / AFP)