Varga Mihály: A 2022-essel párhuzamosan készül a pótköltségvetés

A második negyedévtől stabil növekedési pályára állhat a magyar gazdaság, amely idén négy, jövőre pedig öt százalékot meghaladó ütemben bővülhet – mondta a Világgazdaságnak Varga Mihály pénzügyminiszter. A tárcavezető az interjúban kiemelte, hogy

mivel azt tartották célravezetőbbnek hosszú távon, hogy a jövőbeni növekedést megalapozó beruházásokat támogassák. Ez utóbbiak egy része persze a járványvédelemhez kapcsolódik, a pénzügyminiszter az ellátásbiztonságot javító, már exportra termelő hazai, steril orvosi maszkgyártást és a 2022-re elkészülő debreceni oltóanyaggyárat emelte ki. 

Varga szerint a beruházások áthúzódó hatása miatt várhatóan 2021-ben lesz igazán érezhető a gazdaság teljesítményén a kormányzati gazdaságösztönző lépések hatása. 

Méltatta az ágazati adókedvezmények és bértámogatások mellett a 15 hónaposra növelt hitelmoratórium hatását is, mivel jelenleg a teljes hitelállomány 42 százaléka, mintegy 4300 milliárd forint után nem kell törlesztőrészletet fizetnie a lakossági és vállalati adósoknak.

Varga Mihály kiemelte azt is, hogy az Európai Bizottság – időközben 2021-re és 2022-re is kiterjesztett döntésének köszönhetően engedhette meg magának a kormány, hogy a válságkezelés érdekében ne törődjön a költségvetési hiány mértékével. Így fordulhatott elő, hogy

ugyanakkor a kormány számításai szerint ennek köszönhető az is, hogy a gazdasági teljesítmény az uniós 6,2 százalékos átlaghoz képest mindössze 5 százalék lett. Azt is hangsúlyozta, hogy bár az államadósság is nőtt, a GDP 80 százalékára visszaugró szint még mindig jobb, mint az uniós tagállamok jelentős részében tapasztalható 100 százalék és a fölötti arány.

Most elsősorban arra koncentrál majd a kormány, hogy az államadósság ne nőjön tovább, sőt csökkenjen – hangsúlyozta Varga Mihály, megemlítve azt is, hogy készül a tárcánál a 2021-es költségvetési törvényhez a pótköltségvetési javaslat, amelyben

A miniszter szerint a kormány azzal számol az Európai Bizottságnak áprilisban benyújtani tervezett konvergenciaprogramban és a pótköltségvetésben is, hogy a lakosság átoltottságának gyors emelkedésével szélsebesen visszaáll növekedési pályára a gazdaság, és

A pénzügyminiszter szerint ezt nemcsak az állami ösztönzők hajtják majd, hanem a részben a lakosság el nem költött jövedelme a befektetések és a fogyasztás bővülése révén. 

Varga Mihály szerint a kabinet az idei pótköltségvetés ellenére is kitart a büdzsé tavaszi tervezésének hetedik éves gyakorlata mellett, a 2022-es tervezet fő kötetét május 4-én nyújtják be a parlamentnek, május 14-ig pedig a fejezeti kezelésű előirányzatokról szóló részeket. A pénzügyminiszter szerint jövőre is lesz állami forrásokra építő gazdaság-újranyitási alap, és bízik benne, hogy az uniós helyreállítási alap forrásai is megérkeznek majd. Kritizálta, hogy a kínai és az egyesült államokbeli gazdasági élénkítő csomagokkal szemben az EU eddig csak a hitelből finanszírozott SURE-program forrásai mellett kizárólag az előző 7 éves ciklus fel nem használt maradványösszegeit fordította a válságkezelésre, a háztartások és a vállalatok támogatására. 

Kitért arra is, hogy a jövő évi büdzsében is jelentős kiadásokkal számolnak, többek között az orvosbéremelés, a 13. havi nyugdíj visszaépítése és a 25 év alattiak szja-mentessége miatt. Újabb devizakötvény-kibocsátást nem tart szükségesnek a kormány, két évre előre biztosított a finanszírozás – nyomatékosította a pénzügyminiszter, kiemelve azt is, hogy 20 százalék alatti az államadósság devizaaránya. 

A kormány tervei szerint a veszélyhelyzet végéig, május 23-ig el is fogadják majd a 2022-es büdzsét. A jövő évi adótörvények kapcsán kiemelte, hogy nem terveznek az adókulcsokat vagy -mértéket érintő változásokat, inkább az adóadminisztráción változtatnak. Kivétel ezalól ott lehet, ahol uniós szabályok kötelezik erre az országot. 

A pénzügyminiszter szerint az ezzel párhuzamosan tárgyalt pótköltségvetés nagy része a korábban rendeletekkel átvitt költségvetési módosítások a költségvetési törvénybe  átvezetéséről szólnak majd. A pótköltségvetés fő számai a PM szerint így alakulnak majd: 7,5 százalékos költségvetési hiány mellett 1-1,5 százalékkal, 80 százalék csökkenő GDP-arányos államadósság, valamint 4,3 százalékos GDP bővülés 2021-re. Ugyanakkor az első negyedévben a PM szakértői a 2020-as utolsó három havinál nagyobb gazdasági visszaesést várnak a járvány harmadik hullámának berobbanása és a bázishatás miatt. 

A hosszú távú versenyképesség megteremtése kapcsán nemcsak a beruházásokat említette a miniszter, hanem közölte azt is, hogy hamarosan a cégeknek is a NAV készíti majd az adóbevallást, továbbá azt is bejelentette, hogy átírják majd a csőd- és felszámolási eljárások szabályait, mi­után azok elhúzódása és a rendkívül alacsony megtérülési arány a ­piac sok szereplőjének okoz hátrányt. A válságkezelést érintő jegybankelnöki kritikákkal kapcsolatban diplomatikusan csak annyit mondott:

Óriási előnye a magyar gazdaságpolitikának, hogy ebben a helyzetben a fiskális és a monetáris politika összehangoltan és együtt tudott reagálni. Az elmúlt napokban forinterősödést látunk, ebben nagy szerepe van az inflációt érintő, világos jegybanki kommunikációnak.

Egyébként pedig úgy fogalmazott, a bírálatokat fogjuk fel hatékonyságjavulásra sarkalló, pozitív külső ösztönzőnek.