Szerencsésen alakult a húsvéti sonka ára

Egyértelműen a sonkából fogy a legtöbb a húsvét előtti időszakban, abból is a füstölt természetesen, de a csülök és a tarja is közkedvelt ilyenkor.

Hogy mennyire?

Ennek a kategóriának tehát rendkívül fontos ez az időszak. A másik emellett a karácsony, amikor szintén egyharmada fogy az éves fogyasztásnak – igaz, akkor a kötözött sonka fogyasztása nem igazán jellemző –, a harmadik egyharmad pedig az év többi részében.

Természetesen a sonkának is számos fajtája van ebben a termékkörben, legyen szó gyorsérleltről, gyorspácoltról, főtt vagy hőkezelt készítményről, hosszan érlelt vagy éppen hagyományosan füstölt sonkáról.

Az elmúlt tíz-tizenöt évben sok minden változott, fejlődött, így nagymértékben kiszélesedett a termékek spektruma. Két-három évtizeddel ezelőtt még mindenki a hagyományos eljárással készített kötözött sonkát vásárolta, manapság viszont már mindenfélét

– mondta az Indexnek Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke, aki azt is elárulta, hogy az elmúlt hat-nyolc évben egyre nagyobb szerep jutott a magasabb minőségű, drágább termékeknek a fogyasztási struktúrában.

Eleinte rengeteg külföldi, olcsó, gyorsérlelt, hőkezelt termék jelent meg a polcokon, amelyeket húsvéti füstölt áruként árultak, és az emberek boldogan vásárolták ezeket, ám miután megfőzték, kiderült, hogy távolról sem olyan jók. Ez pedig elindított egyfajta edukációs folyamatot, és a fogyasztók rájöttek, hogy érdemes utánajárni a terméknek, így egyre inkább a jobb minőséget kezdték el választani.

És milyen áron?

Éder Tamás szerint egészen 2019 tavaszáig vissza kell menni, hogy lássuk, hogyan változott a hús ára. Akkor az afrikai sertéspestis súlyos állománycsökkenést eredményezett Kínában, az állatok nagyjából 30-40 százaléka elpusztult vagy kényszervágott lett.

Mivel a pestis előtti időszakban Kína a legnagyobb sertéstenyésztő és -fogyasztó volt, és a világ sertésállományának a fele oda tartozott, óriási hatással volt a világpiaci folyamatokra, hogy ennek eltűnt a 30-40 százaléka. Az importkeresletet drasztikusan növelte a helyzet, és néhány hónap alatt 40-50 százalékos áremelkedés ment végbe. Európából is nagy mennyiségben vitték ki a sertéshúst, az Európai Unió kínai exportja 80 százalékkal nőtt 2019-ben.

Az elképesztő áremelkedés pedig 2020 tavaszáig tartotta magát, amikor bejött a koronavírus-járvány.

A hatása érzékelhető volt, kismértékben csökkent a sertés ára. A HORECA-rendszer és a közétkeztetés bezárása befolyásolta a keresletet, ám igazán az volt rá nagy hatással, amikor Németország bejelentette az ősszel, hogy sertéspestis van a vaddisznóállományban. Ezzel Németország exportőrként kiesett a távol-keleti térségből, így hirtelen regionális túlkínálat alakult ki, és néhány hét alatt jelentős árcsökkenés volt tapasztalható

– mondta az Indexnek Éder Tamás.

Az elmúlt nagyjából két évben tehát rendkívül hullámzó volt az élősertés ára, legmagasabb értékén az 550 forintot is elérte Magyarországon, míg legalacsonyabb értékén 350 forint alatt is volt. Ez 2020 őszén volt, miután a németek bejelentették a sertéspestist.

Azóta újabb folyamat indult el, mégpedig a takarmánygabonák jelentős áremelkedése, emiatt pedig az elmúlt időszakban jelentősen megugrott az élő sertés ára, ami a fogyasztói árakban is megmutatkozik.

Szappanos Péter, a Pápai Hús Kft. ügyvezetője viszont felhívta rá a figyelmet, hogy a húspiac árhullámzásai nem hatnak a húsvéti sonkákra, amelyek így nem lesznek drágábbak az egy évvel ezelőttinél, mivel azok a hosszú érlelésű sonkák még az újabb áremelkedés előtt, a kedvezőbb beszerzésű sertéshúsból készültek.

(Borítókép: Isza Ferenc / Index)