Móric
9 °C
15 °C

Sok családban rettenetesen kimerültek a felnőttek

P  6983
2021.04.01. 15:27
Hogyan lehet átvészelni három vagy akár öt gyermekkel otthon a digitális oktatást? Bírják-e még, vagy nem is annyira egyértelmű, hogy mielőbb nyissanak meg az iskolák? És általában mire vágynak a családok, ha véget ér végre a vírushelyzet? Kardosné Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke adott nagyinterjút az Indexnek.

Orbán Viktor miniszterelnök a napokban arról kérdezte a nagyobb családszervezetek képviselőit egy megbeszélésen, hogy a magyar családoknak mire lesz leginkább szükségük a Covid utáni időszakban. Ön mit javasolt a NOE színeiben?

A megbeszélés előtt arra kértem kétszáz helyi szervezetünk vezetőit, hogy kérjék ki a családok véleményét, mire lesz szükségük, milyen pozitív élményekre vágynak, ha egyszer vége lesz a Covidnak. Rengeteg visszajelzés érkezett, de általánosságban a nagycsaládosok sem akarnak semmi extrát, leginkább azt, hogy újra szabadon éljünk, visszatérhessünk a normális, vírus előtti megszokott életünkhöz, és a passzív tehetetlenség állapota után érjenek már bennünket pozitív élmények.

Például lehessen végre szeretni, ölelni, koncertre, fesztiválra menni, a barátokkal, a tágabb családdal kerti partit, összejöveteleket tartani. Vagy a megszületett unokákat láthassák, megfoghassák azok a nagymamák is, akik eddig ezt nem tehették. Most egyértelműen nagy igény mutatkozik a háromgenerációs nyaralásra is, mikor a családból mindenki, a fiatalabbak és az idősebbek együtt utaznak.

Kérdés, hogy a családi nyaralást ki hogy oldja meg, mikor szülőként most sokan ismét, ki tudja, meddig fogyasztjuk a szabadságkeretünket, mert otthon vagyunk a gyerekekkel. Ha vissza is tér a jelenléti oktatást, máris itt a 6–12 hetes nyári szünet. Van erre megoldás?

Valóban, a NOE tagsága is jelezte, hogy a nyár hatalmas kérdőjel a családok számára. Pont ezért is az egyik fő felvetésünk a kormány felé, hogy akár az Erzsébet-táborokban, szabadítsanak fel olyan heteket, hétvégéket, amikor a családok együtt nyaralhatnak, az említett háromgenerációs formában is. Ahogy azt is megemlítettük a miniszterelnök úrnak, hogy a nyáron minden eddiginél nagyobb szükség lesz minden lehetséges kapacitásra, ahol a gyerekek minél nagyobb létszámban és minél olcsóbban, adott esetben ingyen tudnak majd táborozni.

Ebbe akár a nemzeti parkok szálláshelyei, valamint az állam tulajdonában álló további helyszínek, vándortáborok, erdei iskolák és más pihenő-kirándulóhelyek is beleértendők. Látszik, most nagyon sok család számít a kormány segítségére. A gyerekek pedig nagyon szeretnék nyáron bepótolni az elmaradt osztálykirándulásokat. Ennyi otthoni elzártság, digitális tanulás után, főleg a 14 év feletti korosztálynak nagyon hiányoznak a közösségi élmények.

A hét elején nagy egyetértésben jelezték a nagyobb pedagógiai szervezetek, hogy félnek, nem szeretnének iskolanyitást április 19-én, mert hiába oltják őket, addigra sem alakul ki a kellő védettség . A tagságuk mit mond, a szülők elengednék iskolába a gyerekeiket?

Miniszterelnök úrnak őszintén elmondtam azt is, hogy hiába terveznek óvoda- és iskolanyitást április 19-én, a szülők jelentős része nem lelkesedik ezért. Vagy azért, mert félti a gyerekeit, a saját és összességében a család egészségét, pláne azok után, hogy a harmadik hullám a fiatalabb korosztályt is egyre agresszívebben támadja. Illetve ezzel a réteggel van átfedésben az a szintén népes szülői csoport, akik bírják még, sőt kifejezetten élvezik, hogy otthon van az egész család, jól megy a digitális tanulás. Ez azokra a családokra jellemző inkább, ahol óvodás-, és iskoláskorú gyermek is van, az anyuka kisebb testvérrel van otthon, esetleg a szülőknek van egy kis pedagógiai vénája is.

Ugyanakkor számos családban már rettenetesen kimerültek a felnőttek, nagyon sok olyan munkahely van, ahol a home office nem megoldott, egyszerűen olyan az élethelyzetük, hogy szükség van az iskolák, óvodák megnyitására, ahhoz, hogy el tudják tartani a családot. Természetesen az ő nehézségeiket is ugyanolyan súllyal visszajeleztük. Az érettségi előtt álló kamaszoknak is szükségük lenne még egy kis időre együtt. Az biztos, hogy igen bizonytalanok a szülők is, és rendkívül vegyes a kép.

Hogyan oldják meg az újabb digitális oktatást a nagycsaládosok, ahol adott esetben három-négy-öt iskoláskorú gyermek tanul online? Gondolom, náluk sincs öt laptop a háztartásban.

Sokféleképpen és kreatívan. Vannak nagycsaládok, ahol telefon segítségével tanulnak a gyerekek, máshol felváltva használják a számítógépet. Miközben tudunk olyan iskolákról is, ahol digitális szünnapokat vezettek be. Eszközök szempontjából az első, tavaszi hullám sokkal nagyobb gondot okozott, azóta az iskolák és a nevelési tanácsadók biztosítottak laptopokat, tableteket a rászoruló családoknak. Ahhoz képest, hogy egy évvel ezelőtt milyen elképesztően sok felületen bombázták tanulnivalóval, tartalmakkal a gyerekeket, mára nagyrészt ez is letisztult.

Ahol a szülők nagyon küzdenek, mert például nem tudnak elmagyarázni egy hetedikes kémiát vagy matematikát, ami érthető, ott a NOE is segített létrehozni tanulópárokat. Onnantól egy tizenegyedikes középiskolás tanul online az általános iskolással, ami ezerszer hatékonyabb. Más módon is igyekszünk segíteni, ha karanténba került a család, de nincs, aki bevásároljon nekik. Jelenleg is 70 településen 400, nem csak nagycsaládos családnak segítenek az önkénteseink.

Az ön családjában most három gyermek tanul digitálisan, és a legkisebbek még óvodáskorúak. Bírja még a gyűrődést?

A gyerekek számától függetlenül azt látjuk, hogy ezúttal is az édesanyákra hárul nagyobb teher. Én például minden reggel 4-kor kelek, hogy 6-ig megfőzzem, megsüssem a családnak az aznapi menüt, mert ennyi gyerek nem sokat, hanem iszonyú mennyiséget eszik, pedig nem túlsúlyosak. Ez számomra az énidő, amikor megbeszélem a sonkával és a paradicsommal a problémáimat.

6-tól aztán fokozatosan megérkeznek a családtagok, majd ahogy a nagyobbaknak 8 körül elkezdődik az online tanulás, és ők fölvonulnak az emeletre, megérkeznek a hat és fél éves ikrek, akikkel onnantól kezdve játszom, foglalkozom, amíg délután a nagyok nem váltanak le engem. Amikor le kell ülnöm a gép elé dolgozni, akkor játszhatnak egy tartalék telefonon tíz-tíz perces váltásban, így nézhetik a TV-t, de ahogy elindul a videókonferencia a kollégákkal, tuti, hogy odajönnek trollkodni, vagy akkor vesznek össze, esetleg törik a tányér.

A férjem fejlesztőmérnök, ő reggel 8-kor bevonul a szobába, és általában este 8-ig ott dolgozik, ezért a bevásárlás is legtöbbször az én feladatom. Este 10 magasságában többnyire hulla vagyok, a tavaszi időszak alatt legalább fogytam.

Azzal kapcsolatban mit tapasztaltak, anyagilag mennyire viselte meg a nagycsaládokat a pandémia? Mennyire vannak a NOE látóterében a mélyszegénységben élő családok?

A nagycsaládosok jövedelmi szintjét egy U alakú görbe mutatja jól, ami azt jelenti, hogy ahol alacsony a jövedelmi szint, jellemzően ott van több nagycsaládos, illetve ott, ahol magas a jövedelmi szint. A középréteg hiányzott, ezért a jelenlegi kormányzati intézkedések pont azt próbálják elősegíteni, hogy ők megerősödjenek. A stabil állással rendelkező, jól kereső családokat a pandémia nyilván kevésbé viselte meg anyagilag, de a hiteltörlesztési moratórium általánosságban hatalmas segítség volt a nagycsaládosoknak. Főleg ott, ahol apuka külföldön dolgozott és/vagy vendéglátós. Nem kevés az ilyen tagunk. Akik bajba jutottak, számukra meghirdettük az angyali csomagküldő szolgálatunkat. A 200 településen ott vannak a vezetőink, akik helyben ismerik a családokat, ők biztosítják, hogy a megfelelő helyre érkezzen az adomány az önkéntes felajánlóinktól.

Még a pandémia elején indult civil kezdeményezés a családi pótlék megduplázáséért, ami hatalmas, univerzális segítséget nyújtana, főként a szegényebb családoknak. Egy bajba jutott család megélhetésében nem életbiztosítás, hogy kapnak-e adományt. Ön hogy látja?

Mindig késztetést érzek egy jó vitára, amikor felmerül, hogy miért nem duplázzák meg a családi pótlékot. Mi 2005-ben lettünk nagycsaládosok, és 2008-ban ugyan közgazdászként, de teljesen zöldfülűként érkeztem a NOE-ba, ahol lépésről lépésre tanultam bele, de emlékszem, hogy 2009-ben a Bajnai-kormány a családi pótlékot adóalapba vonta, mondván, hogy ez a szülő jövedelme. A NOE ezt megtámadta az Alkotmánybíróságon, hivatkozva arra, hogy a családi pótlék a gyermek neveléséhez nyújtott támogatás, nem a szülő jövedelme, csak technikailag a szülő kapja.

Ennek akkor az Alkotmánybíróság helyt is adott, ezért végül nem lépett életbe ez az intézkedés. A mostani kormány a családi pótlék pénzbeli emelése helyett inkább ingyentankönyvet, kollégiumi elhelyezést, utazási támogatást és viszonylag széles körben ingyenes étkezést, tehát természetbeni ellátásokat biztosít, hogy a gyermekeknek szóló támogatások valóban közvetlenül hozzájuk jussanak el. Ha a természetbeni támogatásokat is figyelembe vesszük, akkor mondhatjuk, hogy a családi pótlék emelkedett.

Ezzel szemben létezik még olyan családtámogatási forma, amit a NOE tagsága nagyon szeretne? Novák Katalin legutóbb az Indexnek úgy fogalmazott, hogy a családoknak szóló otthonteremtési és felújítási támogatások rendszere már kerek.

Valóban nagyon sok a családoknak szóló támogatás. Mi azt látjuk, hogy ennek hatására megnőtt a következő gyermek vállalásának aránya. Ahol például megszületett a harmadik gyermek, ott be merték vállalni a negyediket. A mi tagcsaládjaink száma is számottevően nőtt az utóbbi években, van köztük olyan, akinél most érkezett meg a nyolcadik baba. Nem mindenki érzi magát rosszul a vírushelyzetben.

Általánosságban azt a visszajelzést kaptuk, hogy jelenleg sok nagycsalád részéről nagy az érdeklődés a napelemek és más, korszerűbb, energiatakarékosabb és környezetkímélőbb megoldások iránt, szeretnék az otthonfelújítás kapcsán ezeket igénybe venni, hogy csökkentsék a jövőbeli rezsikiadásokat. Most a velük kapcsolatban megígért energiahatékonysági pályázatokra várnak nagyon a családok, ezeket elvileg hamarosan meghirdeti a kormány.

Ami mindig az első gyermekkel kezdődik…

Jelenleg a magyar gyerekek 25 százaléka nevelkedik nagycsaládban, ami egész pontosan 700 ezer gyermeket jelent, akikből 300 ezer 15 év alatti. A hazai nagycsaládok száma a 2018-as adatok szerint összesen 211 ezer, és ebből 2021-ben 15 ezer család tagja az 1987-ben alakult Nagycsaládosok Országos Egyesületének, amelynek megalakulásuk óta célja a nagycsaládok sajátos érdekeinek képviselete és szolgálata, a nagycsaládok egymást ismerő és segítő közösségekké szervezése. (Nagycsaládosnak itthon továbbra is az minősül, aki három vagy annál több gyermeket nevel.) A NOE országszerte hét regionális központtal, 205 helyi szervezettel, valamint 1500 önkéntessel tevékenykedik, és feladataik közé tartozik a tanácsadás, a jogsegély, az otthonteremtés, a szociális ellátások, valamint a gyermeknevelés terén, továbbá a közösségépítés és az egészségfejlesztés.

(Borítókép: Kardosné Gyurkó Katalin. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)