Váratlan helyről kapott megerősítést a magyar gazdaságpolitika
További Gazdaság cikkek
- Fordulat jöhet a bérekben, búcsút inthetünk a 10 százalék feletti bérdinamikának
- Távozik a Magyar Posta vezére, Nagy Márton megköszönte a munkáját
- Aki most siet, az kicselezheti az inflációt
- Ezermilliárd forint fölé nőtt Mészáros Lőrinc vagyona, megjelent a leggazdagabb magyarok listája
- Tiborcz István üzleti kérdésekben nem kéri ki Orbán Viktor véleményét
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a frissen kiadott tavaszi világgazdasági prognózisában ugyanis úgy javította a 2021-re várt magyar növekedési kilátásokat, hogy az egybecseng a Pénzügyminisztérium májusban benyújtani tervezett pótköltségvetésének tervezett sarokszámaival.
Utóbbiakról Varga Mihály árult el részleteket a múlt héten. A pótköltségvetés fő számai a PM szerint így alakulnak majd: 7,5 százalékos költségvetési hiány mellett 1-1,5 százalékkal, 80 százalék csökkenő GDP-arányos államadósság, valamint 4,3 százalékos GDP-bővülés 2021-re. Jövőre pedig 5 százalék feletti GDP-növekedést is elképzelhetőnek tartott a pénzügyminiszter.
Az IMF honlapján kedden közzétett, Világgazdasági kilátások, 2021 április (World Economic Outlook, april 2021) című tanulmányban az MTI szerint
Magyarország hazai összterméke (GDP) idén 4,3 százalékkal nőhet, jövőre még nagyobb mértékben, 5,9 százalékkal bővülhet.
A legutóbbi, októberi előrejelzésben az IMF közgazdászai még azzal számoltak, hogy a magyar gazdaság teljesítménye idén 3,9 százalékkal nőhet. 2020-ban egyébként 5 százalékkal esett vissza a magyar gazdaság teljesítménye – emlékeztet az MTI.
Kevésbé jó hír, hogy a friss IMF-prognózis szerint az éves átlagos infláció a tavalyi 3,3 százalék után idén 3,6 százalékra emelkedhet Magyarországon, jövőre viszont 3,5 százalékra mérséklődhet. A fogyasztói árak emelkedésének várható ütemét az idei évre 0,2 százalékponttal emelték meg az októberben becsült 3,4 százalékhoz képest.
A folyó fizetési mérlegben a korábban vártnál kisebb GDP-arányos hiányra számítanak a valutaalap elemzői. A friss előrejelzés szerint a folyó fizetési mérleg hiánya a tavalyi 0,2 százalék után idén a GDP 0,4 százaléka lehet, kisebb az októberben becsült 0,9 százalék hiánynál. A jövő évi hiányt 0,3 százalékra becsülte az IMF.
A munkanélküliségi ráta a tavalyi 4,1 százalék után idén 3,8 százalék lehet, jóval kisebb az októberben 2021-re várt 4,7 százaléknál. Jövőre a munkanélküliségi ráta 3,5 százalékra süllyedhet Magyarországon az IMF számításai szerint.
Optimistább világgazdasági kilátások
Az idén a globális gazdaság 6 százalékkal nőhet a januárban várt 5,5 százalékkal szemben, a jövő évi GDP-növekedési adatot a jelentés összeállítói 4,2 százalékról 4,4 százalékra javították – derül ki az MTI összegzéséből. Tavaly 3,3 százalékkal zsugorodott a globális gazdaság.
A dokumentum ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a kilátásokat nagyban befolyásolhatja, hogy milyen sikeresen nő a beoltottság a világon. Krisztalina Georgieva, az IMF vezérigazgatója a minap azt mondta, hogy szélesedik a rés a lakosságát gyorsan beoltani képes gazdag országok és a szükséges források szűkében lévő szegényebb országok között.
Januári becsléséhez képest 0,8 százalékponttal,
4,3 százalékról 5,1 százalékra javította a fejlett országok idei évi és 0,5 százalékponttal, 3,1 százalékról 3,6 százalékra a jövő évi növekedésére vonatkozó várakozását a valutaalap.
Az országcsoport hazai összterméke (GDP) 4,7 százalékkal csökkent tavaly.
Az euróövezetben a tavalyi 6,6 százalékos GDP-csökkenés után idén 4,4 százalékos növekedést vár az IMF, 0,2 százalékponttal magasabbat a januári prognózisban jelzettnél, 2022-ben pedig 3,8 százalékos növekedést, szintén 0,2 százalékponttal magasabbat.
Az idei németországi növekedési prognózisát 0,1 százalékponttal javította az IMF 3,6 százalék növekedésre, a jövő évit pedig 3,4 százalékra a januárban becsült 3,1 százalékról. A német GDP tavaly 4,9 százalékkal csökkent.
Részben az amerikai kongresszus által március elején jóváhagyott újabb, ezúttal 1900 milliárd dolláros gazdaságösztönző csomag hatására, az IMF jócskán javított az Egyesült Államok idei és jövő évi GDP-növekedési kilátásán. Az ideit a januári 5,1 százalékról 6,4 százalékra, a jövő évit pedig 2,5 százalékról 3,5 százalékra változtatták. Tavaly 3,5 százalékkal csökkent az amerikai GDP.
A fejlődő országokban 6,7 százalékos növekedést vár az idén az IMF, és 5,0 százalékos növekedést jövőre.
Az idei prognózist 0,4 százalékponttal megemelte, a jövő évin viszont nem változtatott. Az országcsoport GDP-je 2,2 százalékkal csökkent tavaly.
Kína idei növekedési előrejelzését 0,3 százalékponttal 8,4 százalékra javította az IMF, a jövő évi becslésén viszont nem változtatott, továbbra is 5,6 százalékos bővülést vár. Kína gazdaságának teljesítménye 2,3 százalékkal nőtt tavaly.
India gazdasága az idén 12,5 százalékkal növekedhet, 1 százalékponttal gyorsabb ütemben a januári prognózisnál, jövőre pedig 6,9 százalékkal, 0,1 százalékponttal nagyobb ütemben. India hazai összterméke 8,0 százalékkal csökkent tavaly.
A világkereskedelmi forgalom tavaly 8,5 százalékkal csökkent, az idén az IMF prognózisa szerint 8,4 százalékkal, jövőre 6,5 százalékkal nő. Az idei forgalom 0,3 százalékpontos, a jövő évi pedig 0,2 százalékpontos növelés a januári becsléshez képest.
A Brent, a Dubai Fateh, és az amerikai WTI nyersolajak árának átlaga 41,29 dollár volt tavaly. Az idén 58,52 dollár, jövőre pedig 54,83 dollár lesz. A tavalyi olajár 32,7 százalékkal volt alacsonyabb az előző évinél. Az idén 41,7 százalékkal emelkedik az olajár, ami a januárban becsülthöz képest 20,5 százalékponttal magasabb növekedés. Jövőre 6,3 százalékkal lesz alacsonyabb az olajár, ami 3,9 százalékpontos lefelé módosítás a januárban jelzetthez képest.
Az IMF a fejlett országokban 1,6 százalékos inflációt vár az idén, és 1,7 százalékosat jövőre. Az idei inflációs előrejelzését 0,3 százalékponttal, a jövő évit 0,2 százalékponttal módosította felfelé.
A fejlődő országokban az idén 4,9 százalékos, jövőre pedig 4,4 százalékos inflációra számít az IMF, az idén 0,7 százalékponttal, jövőre 0,2 százalékponttal magasabbra a januárban jelzettnél.
Tavaly a fejlett országokban 0,7 százalékkal, a fejlődő országokban 5,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak.